A pókok sok ember számára tipikus „nemszeretem” állatok. Bár sokszor bosszantó lehet jelenlétük, mégis, közelebbről szemügyre véve olyan ízeltlábúakat láthatunk, akik segítenek kártékony rovarok széles garmadáját kordában tartani. A szerzők munkájukban igyekeznek a pókok hasznosságára rávilágítani, a pókokat jobban megismertetni az olvasókkal, illetve, egy 2016-ban végzett vizsgálat nyomán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a növényvédő szerek mennyire negatívan hatnak ezekre a hasznos szervezetekre. Olvass tovább

Számos érvet sorolhatunk a biológiai védekezési eljárások mellett és ellen, az azonban biztos, hogy előnyeik elvitathatatlanok. Hozzátartozik ehhez az is, hogy egyes kultúrákban, illetve egyes területeken ezen szervezetek, módszerek használata szinte kizárólagos (pl. NATURA 2000-es területek erdőfelújításai) és ezzel egyidejűleg nélkülözhetetlen is. Ahhoz, hogy ezeket a készítményeket, módszereket megfelelő hatékonysággal építsük be az adott technológiába, bizonyos korlátokkal is tisztában kell lennünk.

Olvass tovább

A konvencionális és az öko előírások szerint végzett gazdálkodás eltérő mértékben avatkozik be az adott terület agro­bio­cönózisának életébe, azaz az ember által befolyásolt élőhely viszonyaiba. Ökológiai termesztési viszonyok között ez nemcsak a kisebb környezetterhelésben nyilvánul meg, hanem az eltérő gyomosodásban is. Miközben a herbicidek nélküli gazdálkodás kíméli a környezetet, növényvédő szer mentes terméket állít elő, a termesztett növény számára versenytársat jelentő gyomok ellen védekezni kell. A védekezés megtervezéséhez alapot – legyen szó akár öko-, akár konvencionális területről – a gyomfelvételezésből nyert adatok szolgáltatnak. A cikk alapjául Varga László „Gyomfelvételezés ökológiai és konvencionálisan művelt durumbúzában” című, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karának Növényorvos MSc szakán írt és megvédett diplomadolgozata szolgált. Olvass tovább

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és két holland intézet közösen végzett friss kutatása szerint az európai talajok felső rétegének 45%-a tartalmaz glifozát maradványokat, ami arra enged következtetni, hogy az EU mezőgazdasági modellje túlságosan is erre a gyomirtó szerre hagyatkozik.

Olvass tovább

BONN és BRÜSSZEL 2017. november 12.-én az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements, Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) közgyűlése New Delhiben, Indiában egységes álláspontot fogadott el arról, hogy sem az ökológiai gazdálkodásban, sem pedig a bio élelmiszerekben nincs helyük azoknak a GMO-knak, melyeket az új génmódosítási technikák felhasználásával állítottak elő. Olvass tovább

Előző lapszámunk „Rés a falon?” című vezércikkében abbéli reményünket fejeztük ki, hogy az EU döntéshozó testületei jobb belátásra térnek és a rombolás helyett az építésre térnek át végre, amely a biogazdálkodás területén az új ökológiai jogszabály-tervezet elvetését és a mai javítását jelentette volna. Sajnos túl naivak voltunk, nem így lett! Meglátásunk szerint ez történt, illetve ezek várhatók. Olvass tovább

Egy csökkent értelmi képességű vezető EU bürokrata mintegy négy évvel ezelőtt – szerintem életében előszőr – elolvasta a munkakörét meghatározó jogszabályokat a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendeleteket (továbbiakban EU bio rendeletek) és nem értette! (Neve hál’Istennek azóta feledésbe merült!) Olvass tovább

Egyre több készítmény kerül forgalomba, melyek mikroszko­pikus gombák vagy baktériumok segítségével hatékony védelmet nyújtanak a növényeket károsító rovarok vagy gombák ellen. Ezek hatásmechanizmusa jelentős mértékben eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. A módszer csupán 20 éve jelent meg a mezőgazdaságban, ezzel szemben a humán gyógyászat már száz éve alkalmazza. Olvass tovább

Ezen írásunkban egy kis körképet szeretnénk mutatni a ma Magyarországon alkalmazható alternatív szőlősorköz művelési lehetőségekről, főbb jellemzőikről. Olvass tovább