A Forma-1 négyszeres világbajnoka, a német nemzetiségű Sebastian Vettel elárulta, hogy a tavalyi lezárások során felszabadult idejében szakmai gyakorlatot teljesített, melynek célja, hogy többet tudjon meg az ökológiai gazdálkodásról. Olvass tovább
A biovilág hírei itthon és a nagyvilágban
Május 20-án ünnepeltük a méhek világnapját. A méhek, csakúgy, mint más beporzók, kulcsszerepet játszanak abban, hogy bolygónkon az élet lehetséges legyen. Beporzás nélkül nincs élet. Olvass tovább
A talajban élő apró lények azok a „meg nem énekelt hősök”, akik egészségesen tartják a talajt, és minden szárazföldi élet alapját teremtik elő. Kutatók által végzett felmérések során megállapították, hogy a mezőgazdasági vegyszereknek a talajban élő parányi szervezetekre, földigilisztákra, bogarakra, ugróvillások és más organizmusok széles körű táborára gyakorolt hatása elsöprő mértékben negatív. Olvass tovább
A talajokra nem tekinthetünk többé úgy, mint pusztán csak holmi porra. A lábunk alatt nyüzsgő titokzatos világ ugyanis végveszélybe került. Tudósok széles köre figyelmeztet, hogy védelmük és megóvásuk ugyanolyan fontossággal bír, mint az éghajlati válság ismertebb kihívásainak kezelése. Olvass tovább
Az Egyesült Királyság almaborkészítőit elárasztja a sok alma, lévén napjainkban a szigetország gyümölcsösei reneszánszukat élik. Önkéntesek élesztik újjá a gyümölcsfák jelentette örökséget, ezáltal hatalmas mértékben növelve a biológiai sokféleséget és a kapcsolódó italgyártást.
Kiemelkedő magyar sikert hozott a Decanter World Wine Awards, a világ legnagyobb borversenyének idei megmérettetése Londonban. Olvass tovább
Osztrák szomszédunknál jelenleg minden negyedik hektár ökológiai művelés alatt áll. A koronavírus-járvány hetei, hónapjai alatt az osztrák fogyasztók is egyre inkább a megbízható élelmiszerek felé fordultak. 2020 során a háztartások átlagosan 190 eurót költöttek bio élelmiszerekre, mely 33 eurós növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Michael Blass, az osztrák agrármarketing szervezet, az AMA ügyvezetője szerint az elmúlt évben a bio élelmiszerek teljes fogyasztáson belüli részaránya első alkalommal elérte a 10%-ot.
A változás a 2019-es évvel összehasonlítva értékben 23%, mennyiségben pedig 17 százalékos növekedést jelent. Kereslet tekintetében prognosztizálható, hogy a bio tej, bio hús és bio gyümölcs iránti igény tovább növekedik, oly mértékben, mellyel az osztrák termelők jelenleg még nem tudnak lépést tartani, ezért a hiányzó mennyiséget importból kell majd fedezni. Ausztriában az ökológiai művelés alatt álló mezőgazdasági területek aránya öt év távlatában 23%-kal bővült, a bio üzemek száma 18%-kal. 2020 során a teljes mezőgazdasági termőterület mintegy egynegyedét művelték az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint.
A kedvező számadatok ellenére azonban az elmúlt két év során az ökológiai gazdálkodásra átállt gazdák száma csökkent, melyet a Bio Austria, az ökológiai gazdálkodókat tömörítő egyesület ügyvezetője, Gertraud Grabmann a támogatási rendszer hiányosságainak tulajdonít, mivel a támogatások biztosítása az osztrák gazdák számára is sok esetben létfontosságú.
Forrás: www.magro.hu
(Biokultúra 2021/4)
Az élelmiszerbiztonság a 21. század egyik legnagyobb kihívásává vált. A francia Nemzeti Kutatási Központ (Centre National de la Recherche Scientifique, CNRS) tudósai által készített, ez év júniusában közölt tanulmány szerint 2050-re egy organikus, fenntartható, a biológiai sokféleség szempontjából kedvező agrár-élelmiszeripari rendszert lehetne megvalósítani Európában, mely lehetővé tenné a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését.
A javasolt forgatókönyv három fő alkotóelemre épít. Az első az étkezési szokások megváltoztatása, kevesebb állati eredetű termék fogyasztásával, lehetővé téve az intenzív állattenyésztés mérséklését és a takarmányimport megszüntetését. A második pillér az agroökológia elveinek alkalmazása, a hosszú, változatos, nitrogénmegkötő hüvelyeseket tartalmazó vetésforgó-rendszerek elterjesztésével, lehetővé téve a szintetikus nitrogén műtrágyák és növényvédő szerek mellőzését.
A harmadik fő tényező a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolása, amelyek gyakran nincsenek egymással összekapcsolva és rendkívüli mértékben specializálódott területekre koncentrálódnak. Ez lehetővé tenné a képződő trágya optimális újrafeldolgozását is.
E forgatókönyv segítségével meg lehetne erősíteni Európa autonómiáját, táplálni a 2050-re várható népességet, folytatni a gabonafélék exportját olyan országokba, ahol emberi fogyasztásra használják fel, és mindenekelőtt jelentősen csökkenthető lenne a mezőgazdaságból származó vízszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátása.
Forrás: www.elobolygonk.hu
(Biokultúra 2021/4)
A jelenlegi koronavírus járványt várhatóan és előre megjósolhatóan újabb világjárványok követik majd a közeli jövőben. A mezőgazdaság érintettsége ebben a problémakörben vitán felül áll. A mezőgazdasági termelés érdekében kiirtott erdők, lecsapolt mocsarak, a városok és az ipartelepek terjeszkedése érdekében beépített területek mind az egészségünket védő rendszereink tönkretételét jelentik, globális mértékben minden órában negyven-ötven hektárnyi méretűt veszítünk el. Olvass tovább
