(Érdekes tanulmány az Egyesült Államokból)

A kognitív hanyatlás és a demencia világszerte egyre súlyosabb egészségügyi kihívást jelent. Az enyhe kognitív zavar (angol rövidítése a mild cognitive impairment szavakból: MCI) kulcsfontosságú átmeneti állapot az egészséges öregedés és a demencia között. Mivel jelenleg nincs hatékony kezelés a folyamat megállítására, a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az életmódbeli tényezőkre – különösen a táplálkozásra. A European Journal of Nutrition friss tanulmánya új megvilágításba helyezi az egyik ígéretes területet: az ökológiai élelmiszer-fogyasztás lehetséges kognitív előnyeit.

Olvass tovább

Magyarországon mostanáig nem álltak rendelkezésre átfogó, kiskereskedelmi adatok az ökológiai gazdálkodából származó élelmiszerek hazai piacáról. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet egy kutatást végzett az elmúlt időszakban, melynek főbb témakörei az alábbiak voltak: mekkora a biotermékek részesedése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben, mely termékkategóriák vezetik a piacot, hol és milyen formában vásárolják ezeket a fogyasztók, és milyen trendek figyelhetők meg az árak, értékesítési csatornák, valamint a gyártói és sajátmárkás termékek eladásai tekintetében.

Olvass tovább

Amikor vásárláskor egy bio almát teszünk a kosarunkba, elképzelhető, úgy érezzük, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb választást hoztunk – de vajon ez a meggyőződés valóban tudományos alapokon nyugszik, vagy csupán egy ügyes marketingfogás eredménye? Az a kérdés, hogy a bioélelmiszerek táplálkozási szempontból értékesebbek-e a konvencionális (szokványos) társaiknál, már számtalan vitát váltott ki a fogyasztók és a kutatók körében egyaránt. Cikkünkben közelebbről megvizsgáljuk, hogy a legújabb kutatások valójában mit tárnak fel az ökológiai és a konvencionális élelmiszerek közötti beltartalmi különbségekről, valamint azt is, hogy a bioélelmiszerek fogyasztása miként hat az emberi egészségre. Olvass tovább

Mi a helyzet az EU-ban?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-as jelentése szerint a növényvédőszer-maradványok egészségre gyakorolt kockázata továbbra is alacsony, hasonlóan a korábbi évekhez. Az EFSA több ezer, 2023-ban gyűjtött mintát vizsgált meg gyakran fogyasztott élelmiszerekből. A jelentés véletlenszerű és célzott ellenőrzési programokból származó adatokat elemzi a növényvédőszer-maradványokról. Emellett az EFSA egy interaktív eszközt is elérhetővé tett, amellyel könnyen böngészhetők az adatok a táblázatokban és grafikonokban.

Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodás sorsa a tét

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) átfogó reform előtt áll: cél a támogatási rendszer egyszerűsítése, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóság előtérbe helyezése. A jelenleg formálódó intézkedések azonban vegyes képet mutatnak az ökológiai gazdálkodás jövőjét illetően. 2025 nyarára kulcsfontosságú változások várhatók az EU agrárpolitikájában. De vajon mit jelent mindez az ökológiai gazdálkodás jövője szempontjából? Olvass tovább

A zöldségek alapvető szerepet játszanak az emberi táplálkozásban, mivel gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, élelmi rostokban, bioaktív vegyületekben miközben alacsony kalóriatartalmúak. Az elmúlt 80–90 év intenzív mezőgazdasági gyakorlatai azonban – például a nagy hozamú fajták bevezetése és a túlzott vegyszeres műtrágyázás – a zöldségek eredeti tápanyagtartalmának 25–50%-os csökkenéséhez vezettek. Az ásványi anyagok mennyisége jelentősen visszaesett, például a nátrium 52%-kal, a vasé 50%-kal, a rézé 49%-kal és a magnéziumé 10%-kal. Ez a „rejtett éhség” a talaj mikrobiális életét és a növényeket is érinti, világszerte több mint kétmilliárd ember egészségét veszélyeztetve, illetve hozzájárul a krónikus betegségek – például szív- és érrendszeri elváltozások, rák és cukorbetegség – terjedéséhez. Az okok között a talaj termékenységének és mikrobiális sokféleségének csökkenése, a túlzott kémiai műtrágyahasználat és a fenntarthatatlan termesztési gyakorlatok állnak. Olvass tovább

A leköszönő bideni vezetésű Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint az atrazin gyomirtószer, akár 9,7 ppb (milliomod rész) szintig szennyezheti azokat a tavakat és patakokat, amelyek végül ivóvízforrásaink lesznek. Ez majdnem háromszor magasabb, mint az EPA szerint 2016-ban és 2022-ben 3,4 ppb-re csökkentendő szint. A döntés most Trump EPA igazgatójánál, Lee Zeldinnél van, aki 2025. április 4-ig fogadta a nyilvánosság észrevételeit a kérdésben. Olvass tovább

A foszfonsav sói (a nátrium-, illetve kálium-foszfonát), vagy észtere, a foszetil rendkívül hatékony szisztemikus gombaölők és emellett a növények patogén szervezetekkel szembeni természetes védekezési rendszerét is stimulálják. Miután a kálium- és a nátrium-foszfonátot gombaölő szerként jóváhagyták az uniós jogszabályokban 2013-2014-ben, az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezték tovább a felhasználásukat. Ennek következtében, a bio élelmiszer mintákban még a legkisebb foszfonát mennyiséget is tiltott gombaölő szeres kezelésre utaló jelként, azaz az ökológiai jogszabályok lehetséges megsértéseként értelmezik. A kutatók szakirodalmi adatokkal igazolják ezúttal azt, hogy a foszfonát természetes összetevőként, jelentős mennyiségben, a környezetben is jelen van és a mikroorganizmusok is előállítják, illetve fogyasztják a biogeokémiai foszfor ciklusban. Emellett egyéb lehetséges forrásokat is megneveztek a vizsgálataik során. Olvass tovább

Elterjed az emberek kertjeiben, házaiban, játszóterein, sőt még a természetvédelmi területeken is. Ezt a riasztó megállapítást mutatja be a holland Meten = Weten* polgári hálózat egyéves mérése, amelyet a PAN Hollandiával együttműködve végzett. Ez kiegészíti a más országokból származó bizonyítékokat. Olvass tovább