Veszélyes koktélok

Az Egyesült Királyságban működő népszerű Soil Association nevű szervezet és a Pesticide Action Network UK a közelmúltban kiadott egy tanulmányt a növényvédő szerek keverékeinek emberi egészségre és környezetre gyakorolt, úgynevezett koktélhatásáról. Igaz, hogy a vizsgálatot az Egyesült Királyságban végezték, de Magyarországon sem dőlhetünk nyugodtan hátra. A növényvédő szerek használata szinte kivétel nélkül mindenütt nő, és a készítmények hatóanyagai nemcsak egyenként, hanem egymással kombinálódva is kifejtik káros hatásukat, rombolva az ember és a többi élőlény egészségét, a talaj és a vizek élővilágát. Olvass tovább

Az ökológiai étrend hatása a szervezet glifozát szintjére: drámai csökkenés már egy hét után!

A glifozát egy 1974 óta alkalmazott szisztemikus gyomirtó szer. Használata rendkívül gyorsan elterjedt és néhány év alatt óriásira nőtt a piacon értékesített mennyisége. Napjainkban a szokványos növénytermesztésben, illetve a génmódosított, glifozát-toleráns növények esetében is előszeretettel használják gyomirtásra, emellett egyes kultúrnövények lombtalanítására, de évelő kultúrák, illetve városi területek gyomszabályozására is alkalmazzák. A fejlett és fejlődő országokban egyaránt ez a legszélesebb körben, legnagyobb mennyiségben felhasznált gyomirtó szer. Olvass tovább

Almaültetvények ökológiai művelésének hatásai

A kártevők szabályozása és a beporzás két olyan ökoszisztéma szolgáltatás, amelyek nélkülözhetetlenek az élelmiszer előállítás fenntarthatósága szempontjából, továbbá gazdasági értékük is jelentős. A konvencionális gazdálkodás gyakran károsítja a természetes ellenségek és beporzó rovarok populációit. Az ökológiai gazdálkodást alternatív módszerként javasolják a kedvezőtlen hatások enyhítésére, mivel az helyi, vagy akár tájlépték szintjén is helyreállíthatja az ízeltlábú közösségeket és az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat. Olvass tovább

Ökológiai állattartással a madarakért

A mezőgazdasági tevékenység világszerte az egyik legjelentősebb biodiverzitás csökkenést okozó emberi tevékenység. A gazdálkodás terjeszkedése az eredeti ökoszisztémák eltűnéséhez vezet, a már meglévő mezőgazdasági területeken pedig az intenzívebbé váló gazdálkodás gyakran a hagyományos, mezőgazdaságon és legeltetésen alapuló gazdálkodási módhoz alkalmazkodott fajok számának csökkenésével jár. Európában a mezőgazdasághoz köthető fajok számában súlyos csökkenés tapasztalható, ami az intenzív, növényvédő szerek alkalmazására nagyban támaszkodó gazdálkodási módszerek, valamint a táj egyhangúbbá válása és a növekvő gépesítés következménye.

Olvass tovább

Eltűnő madaraink nyomában

Egy Franciaországban végzett felmérés szerint a madárpopulációk mérete az elmúlt másfél évtizedben egyharmadával csökkent. A kutatók egy országos szintű, illetve egy, az ország középső részén elhelyezkedő, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területen végzett felmérés során megállapították, hogy több tucat madárfaj állománya zuhant jelentős mértékben, akár kétharmadával. A helyzetet katasztrofálisnak minősítették. Olvass tovább

Neonikotinoidok a tápláléklánc magasabb szintjén

Egyre több vizsgálati eredmény bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek káros hatása nemcsak a célszervezeteket, hanem más élőlényeket is érinthet. A neonikotinoidok az egyik legszélesebb körben használt peszticid csoport, melyeket számos növénynél alkalmaznak a rovar kártevők elleni védekezésre, pl. az olajos növények, kukorica és az alma esetében. A kezelés hatása azonban a megcélzott kártevőkön kívül más rovarfajokra, például a méhekre, sőt, az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy egyéb állatcsoportokra, köztük az énekesmadarakra is kiterjed. Nagyon keveset tudunk azonban a neonikotinoidok jelenlétéről a magasabb trofikus szinten levő vadállat fajok esetében. A cikk írói a darázsölyvet, egy hosszútávú vonuló, speciális táplálkozású ragadozó madarat vizsgáltak és ezek vérmintáiban neonikotinoidokat mutattak ki. Olvass tovább

,

A glifozát hatással van a házi méhek bélflórájára

A világszerte széles körben használt gyomirtó, a glifozát a növényekben és bizonyos mikroorganizmusokban működő sikimisav útvonalban az EPSPS (3-enolpiruvil-sikimát-5-foszfát szintetáz) enzimhez kötődik, és annak működését gátolja meg (ezzel leállítja az aromás aminosavak, egészen pontosan a 3-enol-piruvil-sikimát-5-foszfát képződését). A glifozát hatással lehet a mezőgazdasági területek közelében élő állatok, többek között a méhek szimbionta baktériumaira is. A mézelő méh bélflórájában nyolc domináns baktériumfaj található, amelyek elősegítik a testtömeg gyarapodást és csökkentik a betegségekre való fogékonyságot. A kutatók vizsgálatukban igazolták, hogy a domináns bélbaktérium fajok relatív és abszolút gyakorisága csökken a környezetben mért koncentrációjú glifozátnak kitett méhekben. A glifozátnak kitett fiatal munkásméhek nagyobb arányban pusztultak el a kórokozó Serratia marcescens baktériumnak való expozíciót követően. A bélflóra egyes fajai a glifozátra eltérő mértékű érzékenységet mutattak, ami nagyban függött attól, hogy az I (glifozátra érzékeny), vagy a II (glifozátra nem érzékeny) EPSPS csoportba tartozó enzimet tartalmazzák. Az eltérő érzékenységet in-vitro vizsgálatokkal is igazolták, melynek során a méhek bélbaktériumából származó EPSPS gént Escherichia coli baktériumban klónozták. Olvass tovább

Álskorpiókkal a varroa atka ellen

A mezőgazdaság fokozott vegyszerhasználata és a varroa atka elterjedése az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb károkat okoz a méhcsaládok életében. A varroa atka ellen használt szerves savak szintén megterhelik a méheket. 2017-ben egy nyolc hónapig tartó kísérletben azt vizsgálták a kutatók, hogy az álskorpiók milyen módon vethetőek be a varroa atka ellen. Vizsgálták az atkahullás mértékét, és összehasonlították az álskorpiókkal betelepített fa és műanyag kaptárakban élő méheket. Az álskorpiókkal betelepített fa kaptárakban a lehullott atkák száma jóval alacsonyabb volt, mint az álskorpiók nélküli kaptárak esetében. Olvass tovább

A növényvédő szerek használatának rejtett és külső költségei

Francia kutatók a közelmúltban készítettek egy tanulmányt a növényvédő szerek használatának rejtett és külső költségeiről. Jelenleg is folyik a vita a növényvédő szerek használatáról és annak káros következményeiről, ehhez azonban szükség van a használat nettó előnyeinek megfelelő értékelésére. Olvass tovább