, ,

A biogazdálkodás javítja a háziméh családok teljesítményét

Egy kutatócsoportnak sikerült bebizonyítania, hogy az ökológiai gazdálkodás valóban kedvező a mézelő méhek számára, különösen a táplálékban szegény késő tavaszi időszakban. A kutatók hat év adatait elemezték, melyeket a háziméhek megfigyelésére szolgáló különleges rendszer szolgáltatott, ami Európában példátlan.

Olvass tovább

,

A múltban használt növényvédő szerek évtizedekig kísérthetik a biogazdákat

Bár a mezőgazdaságban a növényvédő szerek használata növekszik, vannak olyan gazdaságok, amelyek átálltak az ökológiai gyakorlatra és kerülik ezek használatát. Bizonytalan azonban, hogy az ökológiai gazdálkodásra való áttérés után a földterületekre évtizedekkel korábban kijuttatott kemikáliák továbbra is befolyásolhatják-e a talaj egészségi állapotát. Olvass tovább

,

Mentsük meg a méheket – de hogyan csináljuk jól?

A méhek védelme fontos kérdés, ez nem vitás, azonban ideje eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket. Olvass tovább

Az, ahogy gazdálkodunk és étkezünk, megváltoztathatja a világot

Az ökológiai termékek iránti kereslet évről-évre nő, a fogyasztók egyre tudatosabban keresik az egészséges élelmiszereket és hiteles információkat várnak az élelmiszerek előállításának módjáról. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány igazolta a biogazdálkodás és a biotermékek előnyeit a szokványos gazdálkodással és termékekkel szemben – a gazdálkodók, a fogyasztók, a környezet szempontjából egyaránt. Olvass tovább

A génszerkesztett növények támogatásának tudományos kritikája

2018 júliusában az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a 2001/18/EK irányelv értelmében az irányított muta­ge­nezis technikájával előállított szervezetek génmódosított szervezeteknek tekintendők. A Bíróság döntésére válaszul a Leopoldina Német Tudományos Akadémia 2019 decemberében nyilvánosságra hozta állásfoglalását, melyben sürgették az európai döntéshozókat, hogy vonják ki a genomszerkesztéssel előállított szervezeteket a génmódosításra vonatkozó jogszabályok hatálya alól, amennyiben idegen genetikai információ beillesztése nem történik, és/vagy ha a genetikai anyag olyan kombinációjáról van szó, amely természetes módon, vagy a hagyományos nemesítési módszerek eredményeként is létrejöhetne. 2020 márciusában az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC, a tagállamok tudományos akadémiáiból álló szervezet) is helyeselte a Leopoldina állásfoglalásának tartalmát és törekvéseit. Olvass tovább

Az arbuszkuláris mikorrhiza gombák szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Az ökológiai gazdálkodást gyakran emlegetik a szokványos gazdálkodás magasabb szintű alternatívájaként. A gyakorlatban az ökológiai és a szokványos gazdálkodás két lényeges szempontból különbözik: egyrészt az ökológiai gazdaságokban a feldolgozott, könnyen oldható műtrágyákat pillangós növényekkel, illetve kevésbé feldolgozott, nehezen oldható trágyázó szerekkel helyettesítik, másrészt a szokványos gazdaságokban engedélyezett kémiai növényvédő szerek helyett az ökológiai gazdaságokban ezek „természetesnek” tartott alternatíváit alkalmazzák. Olvass tovább

A biodiverzitás megőrzése a kertünkben kezdődik

Sokat hallhatunk a biodiverzitásról, a világ nagy döntéshozói körében is gyakran elhangzik a biológiai sokféleség megőrzésének fontossága. Az Európai Unió Biodiverzitási Stratégiája a zöld megállapodás részét képezi, melynek célja, hogy 2030-ig megkezdődjön a biológiai sokféleség helyreállítása. Az ökológiai gazdálkodás egyik alapelve a környezet megóvása, amely magában foglalja a biológiai sokféleség fenntartását, megőrzését; a biogazdák tevékenységükkel nagyban hozzájárulhatnak a biodiverzitás védelméhez. Olvass tovább

Amerikai nagyüzem – európai ökogazdaság – hús, de milyen áron?

A Daily Mail brit lap a közelmúltban jelentetett meg egy ugyancsak elgondolkodtató beszámolót egy amerikai szarvasmarhatartó óriásgazdaság, illetve egy brit ökológiai gazdaság működéséről. A két véglet bemutatását érdemesnek találtuk megosztani Olvasóinkkal. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodás és az üvegházhatású gázkibocsátás

A mezőgazdálkodás üvegházhatású gázkibocsátása elég jelentős, azonban kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai gazdálkodás talaj eredetű nitrogén-oxid és metán kibocsátásáról. Egy svájci kutatócsoport ennek vizsgálatát tűzte ki célul. Összehasonlították az ökológiai (BIOORG) és a biodinamikus (BIODYN), valamint két szokványos mezőgazdálkodási rendszert, melyből az egyikben kizárólag ásványi trágyát (CONMIN), a másikban pedig vegyes gazdálkodás keretében szerves trágyát is alkalmaztak (CONFERT), továbbá bevontak a vizsgálatba egy trágyázás nélküli kontroll gazdaságot is (NOFERT). A kutatásban egyértelműen igazolták, hogy az ökológiai gazdálkodási rendszerek hatékonyan hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez a mezőgazdaságban. Olvass tovább