Egy kutatócsoportnak sikerült bebizonyítania, hogy az ökológiai gazdálkodás valóban kedvező a mézelő méhek számára, különösen a táplálékban szegény késő tavaszi időszakban. A kutatók hat év adatait elemezték, melyeket a háziméhek megfigyelésére szolgáló különleges rendszer szolgáltatott, ami Európában példátlan.
A méhek védelme fontos kérdés, ez nem vitás, azonban ideje eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket.
Mint ahogy arról a Biokultúra folyóirat előző számában megjelent cikkünkben beszámoltunk, néhanapján a tarlóvirágot méheskertekben is termesztették. E tevékenység újjáélesztésének érdekében fogtak össze a Szűcs Agro Kft., a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a Biokultúra Hungária Nonprofit Kft., továbbá a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának munkatársai. Jelen írásban a „vetőmag-előállítás” munkafolyamatairól tudósítunk.
Tarlóvirág termesztése méhes közelében „A bölcs természet iránt nagyon hálásak lehetünk mi méhészek. Eltekintve a nagy haszontól, a tarlóvirág mégis olyan gyom, amelyre egy földmívelő sem haragszik – mert a kapás földben csak ritkásan kél, mintha nem akarná bosszantani a földnek mívelőjét, de csak azért marad veszteg, hogy aztán annál tömegesebben kelljen az árpa és […]
Az alábbi cikk a MÉHÉSZET-ben jelent meg. A lap felelős szerkesztője, valamint a cikk szerzője Németh Zoltán, nemesgörzsönyi bioméhész partnerünk szíves hozzájárulásával lapunkban is közöljük. Miért? Mivel a bioméhészetben (is) széles körben alkalmazott oxálsavas kezelési lehetőségek számos újabb lehetőségét rendszerezve ismerteti. A leírtak mögött a szerző több éves kísérleti és gyakorlati munkája, tapasztalata húzódik. Továbbá: […]
Egyre szélesebb körben ismert az a tény, hogy világszinten pusztulnak a méhek. Ahogy az is kezd nyilvánvalóvá válni a közvélemény számára, hogy ennek rendkívül jelentős kockázata van a teljes élelmiszerláncra. Európában a termesztett növények 80%-a számára szükséges a rovarok általi megporzás. A méhek megporzó tevékenysége nélkül az általunk fogyasztott élelmiszerek egyharmada eltűnne a boltok polcairól. […]
Maga a csapda nem nagyobb, mint egy sörösüveg kupakja, vastagsága kb. 5 mm. 2,5 mm-es lyukbőségű fémrosta hálóból, 25 × 30 mm-es méretben, két szélén 2,5 mm-re merőlegesen begörbítve, két példányban készült. Az egyik tetején, a középső részen egy erősen ragacsos vazelines tárcsa helyezkedik el, a közepén egy kis edényben pedig a feromon tartalmú csalogató anyag.
A világszerte széles körben használt gyomirtó, a glifozát a növényekben és bizonyos mikroorganizmusokban működő sikimisav útvonalban az EPSPS (3-enolpiruvil-sikimát-5-foszfát szintetáz) enzimhez kötődik, és annak működését gátolja meg (ezzel leállítja az aromás aminosavak, egészen pontosan a 3-enol-piruvil-sikimát-5-foszfát képződését). A glifozát hatással lehet a mezőgazdasági területek közelében élő állatok, többek között a méhek szimbionta baktériumaira is. A […]
A mézelő méh egyre fontosabb szerepet tölt be a termesztett és a vadon élő növényfajok beporzásában. A mézelő méhcsaládok gyengüléséről és rendszeresen bekövetkező pusztulásáról szóló beszámolókat a méhészek, a gazdálkodók és a kutatók egyaránt aggasztónak találják. Az ázsiai méhatka, tudományos nevén Varroa destructor fertőzés a hozzá kapcsolódó vírusokkal kulcsfontosságú szerepet tölt be a mézelő méhek […]
Tóth Zoltán fényeslitkei méhanya-tenyésztő, magyar és uniós állampolgárként még 2016 áprilisában petíciót nyújtott be Brüsszelbe, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Petíciójában az adszorbens ioncserélő műgyantával kezelt, import (jellemzően ázsiai) mézek uniós vizsgálatát kérte. Továbbá azt, hogy az Európát dömping mennyiségben elárasztó ezen mézek beáramlását – a vizsgálatokat követően – Brüsszel akadályozza meg, továbbá a műgyantával […]