Az elmúlt években számos olyan tanulmánnyal és ismeretterjesztő írással találkozhattunk, melyek a különböző agrárterületeken létesített fajgazdag, javarészt virágos évelőkből álló növénysávok hasznos tulajdonságait ecsetelték. A LIFE VineAdapt projekt 2020 júliusától egészen 2025 júliusáig futott párhuzamosan négy különböző országban. A projekt keretein belül, többek között, fajgazdag sorközvetések teljesítményét értékelték különböző szakmai szempontok szerint, Magyarországon összesen hat szőlőültetvényben. Jelen írásban röviden ismertetjük a projektet és beszámolunk annak első eredményeiről.

Olvass tovább

Világszerte egyre nő a fogyasztók igénye a fenntartható eszközökkel termelt élelmiszer-alapanyagok iránt. A táplálkozási szokások megváltozása, a környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvések előtérbe kerülése, valamint a klímaváltozás hatásainak következményeképpen egyre nagyobb jelentőséget kap a fenntartható gazdálkodás. A termelők is egyre inkább felismerik a természetes forrásból származó termékekben rejlő lehetőségeket és keresik azokat a megoldásokat, amelyek hatékonyan megvédik terményeiket a különböző károsítókkal szemben.

Olvass tovább

A növénytermesztők évről-évre egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe, új kórokozók, kártevők jelennek meg és az éghajlatváltozás is egyre több nehézséget okoz az ágazat számára. Mindeközben törekednünk kell arra is, hogy a növényvédelemben a hagyományos, egészségre, környezetre egyaránt káros peszticidek helyett természetes, ám hatékony anyagokat használjunk. A Magyar Mezőgazdaság agrárhírportálon jelent meg a közelmúltban egy cikk a szalicilsav növényvédelemben való felhasználásának lehetőségeiről, különös tekintettel a szőlőtermesztésre. Olvass tovább

A növénybetegségek éves szinten több milliárd dolláros gazdasági kárt okoznak az Egyesült Államokban. A probléma ellen főként kémiai növényvédő szereket használnak, azonban a közelmúltban a növények kórokozói elleni küzdelemben ígéretes eredményeket mutatott a hangyák alkalmazása. Olvass tovább

A modern mezőgazdaság egyik alappillére a növénykórokozókkal és a kártevőkkel szembeni hatékony és minél környezetkímélőbb növényvédelem. A növényvédelem különböző eljárások és vegyületek felhasználását foglalja magába, melyek együtt egy komplex rendszert alkotnak. Ennek a rendszernek bármilyen változása a növényvédelem hatékonyságának csökkenését eredményezheti és az élelmiszerbiztonságot is veszélyeztetheti.

Olvass tovább

Az ökológiai almatermesztésre történő átállást megelőzően, szükség van egy szemléletbeli változásra és meggyőződésre. Amennyiben ez kiforrt és meggyőződéses szemlélet kialakult, abban az esetben érdemes belefogni az ökológiai almatermesztésbe. Szükséges ismernünk azokat a lehetőségeket, amelyek az ültetvényünkben rejlenek, azokkal a kihívásokkal, amelyek a termelés gazdálkodási környezetét érintik: input anyag beszerzési árak, többletmunkák költségei, befolyó plusz támogatások, piaci lehetőségek. Tisztában kell lenni az ökológiai gazdálkodás jogszabályi hátterével: egyáltalán milyen lehetőségeink és kötelességeink vannak, illetve mérlegelnünk kell a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. Olvass tovább

A biobúza termesztés sikeresen csak agrotechnikával nem oldható meg. Ehhez az eddig is szükséges agrotechnikai szabályok, a bioművelés fogásainak ismerete átlagos években elegendő, de járványok, extrém időjárási feltételek mellett már nem, és sokkal jobban oda kell figyelni a termőréteg vízátjárhatóságára, az új és hatékonyabb tápanyag visszapótlásra, valamint a növényvédelemben használható különböző mikrobiológiai termékekre, legyenek azok gombaölő, vagy rovarölő hatásúak. De egyik sem válthatja ki a fajta szerepét, amelynek igen sokoldalú kisugárzása van a teljes termelési folyamatra, meghatározza az agrotechnikát, növényvédelmet és a tápanyagutánpótlás minőségét is. Ezért a biotermesztést igen fontos szakmai kihívásnak tekintem, mert sok olyan megoldás innovatív alkalmazására van szükség, amelyek eddig a hagyományos művelésben kevesebb helyet kaptak, de jelentőségük ott is nő.
Olvass tovább

A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legjelentősebb gabonanövénye. A világon vetésterülete 140-160 millió hektár, Magyarországon pedig a legnagyobb területen termesztett kultúra, mely a búzával együtt szántóterületünk 50%-át teszi ki. A növény termesztéstechnológiája könnyű, növényvédelme kiforrott, ökonómiai oldalát tekintve pedig jól jövedelmező növény, így a legtöbb esetben a gazdák preferálják a monokultúrában történő termesztését. A kukoricatermesztés során a megfelelő agrotechnikai eljárások mellett (talajművelés, tápanyagellátás, vetett tőszám, gyomirtás) egyre nagyobb kihívást jelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés. A faj napjainkban az egyik legjelentősebb kuko­rica­kártevővé vált, így nagy befolyással rendelkezik a kialakuló termés mennyiségére és minőségére egyaránt.

Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásban a pillangósoknak kitüntetett szerep jut, hiszen termesztésük a talajok nitrogénben való gazdagításának talán legegyszerűbb módja. A vetésszerkezetben másodvetésű zöldtrágyaként is felbukkanhatnak, jellemzőbb azonban, hogy több évet töltenek egy adott táblán. Ilyenkor beszélünk évelő, vagy állókultúráról.

Olvass tovább