Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ma már ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Jóllehet az ökotermékek jövedelmezősége jóval magasabb, mint a hagyományos termékeké, de ez csak megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállítása esetén realizálódik. A jövedelmező biotermesztés professzionális megközelítést igényel: a magas minőség és mennyiség eléréséhez nem lehet extenzív módon gazdálkodni. Jelen cikkben a jövedelmező és versenyképes biogyümölcs termesztéshez javaslunk korszerű növényvédelmi technológiákat.

A lemosó kezelések szerepe a bio gyümölcstermesztésben

A gyümölcstermesztés eredményes növényvédelmét nagymértékben befolyásolja a jó időben és megfelelő készítménnyel elvégzett lemosó permetezés. A lemosó kezelések valamilyen olajos készítménnyel történnek, melyek közül sokféle kapható a hazai piacon. Kiemelnénk a paraffinolaj alapú készítményeket, melyek fizikai és kémiai tulajdonságai bizonyos károsítók áttelelő alakjai ellen nagyon jó hatékonyságot biztosítanak.

A kórokozók és kártevők áttelelő, illetve fertőzést generáló alakjait a kora tavaszi lemosó kezeléssel tudjuk visszaszorítani, akadályozva, vagy jelentősen késleltetve a vegetációs időszakbeli fertőzéseket. A hagyományos paraffin és növényi (pl. repce vagy napraforgó) olajokkal azonban erősen korlátozott az az időszak, amikor beavatkozhatunk, mivel ezen olajok a fiatal növényi szöveteket károsíthatják, mégpedig kétféle módon: erős napsütésben, melegebb időben (ma már gyakran előfordul rendkívüli meleg időjárás akár március-áprilisban is) perzselést okozhat, illetve az olajfilm hatására a növény sztómái is tartósan záródnak, ami csökkent transzspirációt és fokozott stresszt jelent a növénynek. 2015-től már rendelkezésre áll egy másik technológia is. OROWET® technológia az összefoglaló neve a narancsolaj alapú Oro Agri készítményeknek, amely kiküszöböli ezt a problémát. Egy olyan hatásfokozó, permetezőszer segédanyag készítmény került forgalomba WETCIT® néven, melynek összetevői (alkohol-etoxilát és hidegen préselt narancsolaj) kitűnő permetlé terülést idéznek elő és jelentősen növelik a növényvédő szer penetrációját még a durva kéregfelszíneken is. A készítmény megfelel az ökológiai gazdálkodás elveinek.

A narancsolajos kora tavaszi kezelés során a permetezőszer segédanyag tankkeverékben engedélyezett növényvédő szerrel (általában mikronizált kén és/vagy réz-hidroxid) kerül kijuttatásra akár egérfüles állapotban is, mivel ezzel a technológiával alacsonyabb a perzselés veszély és nincs sztómazáró hatása sem. Ráadásul a hektáronként több tíz liter hagyományos olaj helyett a narancsolajos technológiában elegendő 2-3 liter is! Minél később végezzük el a „tavaszi fertőtlenítést” a gyümölcsösben, annál több aktív károsítót fogunk elpusztítani. Bármilyen anyagot használunk is, fontos a bőséges lémennyiség, hogy valóban lemosás legyen ez a kezelés.

A paraffinolaj készítményeknek a közvetlen növényvédelmi hatáson felül nagyon fontos szerep jut a levéltetvek vírusterjesztésének megakadályozásában. A paraffinolaj ugyanis deformálja a levéltetvek bonyolult szívó szájszervét, ezzel megakadályozza, hogy a vírust a kártevő bejuttassa a növénybe. Az alkohol-etoxilát narancsolajos készítményeknek is megvan a maga előnye a kártevők elleni védekezésben, mégpedig a lágy testű károsítókat kiszárító hatása jóvoltából.

A kártevő előrejelzés fontossága a szezon kezdetén

Számos fontos kártevő már kora tavasszal, az első meleg napokon rajzásnak indul és ha nem észleljük jelenlétüket, súlyos kárt fog okozni. Ilyen kora tavasszal rajzó kártevő pl. az alma bimbólikasztó bogár. Az első meleg márciusi napon, amikor a hőmérséklet eléri a 15-16ºC-t, a károsító rajzása elindul. Az alma ágakon mászkáló 4-5 mm-es barnásszürke tömzsi ormányosbogarak veszélyes kártevők. A legegyszerűbb szemrevételezéssel ellenőrizni a mennyiségüket. Ha egy lefordított esernyőt tartunk a fa alá és a fölötte lévő ágakat egy bottal megkopogtatjuk, a kártevők az esernyőre hullnak és így mennyiségük jobban megállapítható. A bimbólikasztó bogár nőstények párosodás és a fakadó rügyeken végzett érési táplálkozás után a rügyekbe helyezik petéiket, majd a kikelő lárva a virágbimbókban fejlődik, kirágva a termőrészeket, így súlyos, akár 80%-os terméskiesését okozva. A védekezés ellene ökológiai gazdálkodásban is lehetséges, de a kezeléseket nagyon korán kell elvégezni. A legjobb hatékonysággal az imágók rajzásakor spinozad hatóanyaggal védekezhetünk, melyet a megfelelő permetlé fedés és penetráció érdekében narancsolajos adjuvánssal kombinálva célszerű kijuttatni. Bio alma termesztésben érdemes ezt a technológiai elemet minden tavasszal bevetni a bimbólikasztó felszaporodásának megakadályozása érdekében. Amikor a kikelt lárvák már a virágbimbók belsejében táplálkoznak, nem tehetünk ellenük már semmit!

Oda kell figyelni a bimbólikasztókkal együtt és hasonló módon károsító áttelelt almailonca hernyókra is. Ha az előző szüretkor nagy volt az almailonca kártétel, akkor tavasszal súlyos virágkártételre számíthatunk, mely akár 60% terméskiesést is okozhat. Svájcban például csak az almailoncát pusztító granulovírussal (Capex, hazánkban nem engedélyezett) védekeznek rügyfakadáskor és egérfüles állapotban az első meleg tavaszi napokon. Nálunk a Bacillus thuringiensis kurstaki és a spinozad hatóanyagú növényvédő szerek vethetők be hatékonyan.

Szintén komoly terméskiesést okozhatnak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak az alma- és szilvatermesztésben. Ezek is korai kártevők, a kis, 5-7 mm-es darazsak rajzása már a virágzás előtt elindul. Jelenlétük és mennyiségük fehér színű ragadós lapokkal mutatható ki. E lapokat virágzás előtt egy héttel ki kell helyezni a gyümölcsösbe. Ha előrejelzésre használjuk, elegendő 8-10 fán elszórtan kihelyezni fánként 2-4 fehér lapot. Kisebb gyümölcsösben gyérítésre is alkalmas a fehér ragacslap, ha a fa magasságának minden méterére 2 db-ot helyezünk. A kártevő megjelenése után 5-7 nappal célszerű a kezelést elvégezni, melyre ökológiai gazdálkodásban a Quassia főzet a legalkalmasabb.

Április elejétől ki kell helyezni a gyümölcsösben a legfontosabb molykártevőket fogó feromon csapdákat. Az aknázómoly és a keleti gyümölcsmoly csapdákkal érdemes elkezdeni, majd április közepén a szilvamoly, almamoly csapdák következhetnek, végül május közepén az almailonca és a barackmoly rajzás kezdetére lehet számítani. Fontos, hogy a csalétkeket 4-5 hetente frissre cseréljük és hetente 3-4 alkalommal ellenőrizzük és írjuk is fel a fogásokat. A megfelelő permetezési idők megállapításához a csúcsrajzások nyomon követése fontos.

Lepkekártevők ellen a Bacillus thuringiensis kurstaki hatóanyag általánosan használható, az almamoly ellen sokkal hatékonyabb a Cydia pomonella granulózis vírus (CPGV) hatóanyag. A spinozad is beilleszthető a szerrotációba, megvalósítva ezzel bioban is a rezisztencia kialakulása elleni megelőző stratégiát, ugyanis a három különféle hatóanyag teljesen más hatásmechanizmussal működik és máshol avatkozik be a kártevő életfolyamataiba.

Feromon légtértelítés a gyümölcs­termesztés növényvédelmének alapja

Isomate CLR feromon légtértelítés (Fotó: biocont.hu)

A technológia a kártevő gyümölcs- és szőlőmolyok párosodását gátolja. Alkalmazásakor az ültetvény légterébe nagy töménységben juttatjuk ki a kártevő molylepke faj szexferomonját úgy, hogy az a teljes ültetvényt folyamatosan beborítsa.

A szexferomon kijuttatására speciális párologtatók (diszpenzerek) szolgálnak, melyek gyárilag vannak feltöltve a célkártevő faj feromonjával. Ezeket az eszközöket egyenletes elosztásban kell kihelyezni az ültetvényben, a hajtásokra rácsavarva, célkártevőtől függően 500-1000 db/ha mennyiségben. Évente egy, rajzás előtti kihelyezés szükséges, a szőlőmolyok ellen általában április elején, a gyümölcsmolyok ellen április közepén kell a kihelyezést elvégezni. A párologtatókból folyamatosan kiáramló nagy mennyiségű szexferomon a teljes szezonban elfedi a nőstények természetes feromonját, ezért a hímek nagy része nem talál rá a nőstényekre. Így a párosodás nem jön létre, vagy késést szenved, tehát a nőstények megtermékenyülése és peterakása elmarad. A konfúziós technika alkalmazása 5 ha fölötti ültetvényekben optimális, bár kisebb területeken is működhet eredményesen. A légtértelítés almamoly, almailonca (Isomate CLR), keleti gyümölcsmoly, szilvamoly (Isomate OFM rosso), illetve tarka- és nyerges szőlőmoly (Isonet L plus) ellen használható. A technológia helyes alkalmazásával soha nem látott mértékben szorítható vissza a molykártétel, így első osztályú, prémium minőségű bio gyümölcs előállítását teszi lehetővé. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egy erős molypopulációval „sújtott” ültetvényben a légtértelítés önmagában nem fog kielégítő védelmet adni. Főleg az első molynemzedék ellen szükséges lesz egy vagy több rovarölő szeres kiegészítő kezelés az előbbiekben felsorolt hatóanyagokkal.

A tápanyag ellátottság és kondíció

Az ökológiai gyümölcsös megfelelő tápanyagellátása sokkal nagyobb kihívást jelent a termelők számára mint hagyományos termesztésben, ahol az szintetikus műtrágyákkal könnyen megoldható. Az ökológiai gazdálkodásban az NPK bevitel csak szervestrágyával és komposztált természetes anyagokkal oldható meg, ezek azonban nehezen elérhetők, és ritkán állnak rendelkezésre megfelelő mennyiségben. Ezért nagyon fontos mindent megtenni annak érdekében, hogy a talaj gazdag élővilága segítse a növény tápanyag felvételét és növekedését. Erre több lehetőség is van.

Az úgynevezett baktérium trágyák alkalmazásával olyan mikroorganizmusokat juttatunk a talajba, amelyek fokozzák a levegőből származó nitrogén megkötését, a növény számára felvehetővé teszik a foszfort és káliumot, továbbá cellulóz bontó hatásuknak köszönhetően további tápanyagokat tesznek felvehetővé a növény számára. A hasznos talajbaktériumok emellett gyökérnövekedés serkentő, valamint a kórokozók ellen védő anyagokat is termelnek, javítva ezzel a növény ellenálló képességét.

A növény talajból támadó kórokozóival szemben jelent megoldást egy másik hasznos mikroorganizmus, a Trichoderma alkalmazása. Hazánkban többféle ilyen készítmény is kapható. A talajra permetezett készítményt sekélyen be kell forgatni, vagy jó megoldás közvetlenül eső előtt kezelni, hogy az eső bemossa a hatóanyagot a talajba. A Trichoderma antibiotikus hatású anyagokat termel más (kórokozó) mikro-organizmusok ellen, továbbá elpusztítja a kórokozó gombák gombafonalát és elfoglalja az életteret más gombák elől. Növényi növekedést serkentő anyagokat (pl. hormonok) is termel. Cellulózbontó hatása is van, bizonyos mikroelemeket felvehetővé tesz a növények számára. A gyökérrendszer környezetében lévő káros hatású anyagokat, (enzimek, toxinok) közömbösíti, lebontja. Indukált, szerzett rezisztenciát alakít ki a növényekben, még a kórokozók támadása előtt, így a növényeket „immunizált” állapotba hozza. Elősegíti a növények gyökérzetének egészséges fejlődését, amivel a víz és tápanyag felvétel lehetőségeit javítja. Fokozza a növények növekedését, javítja a stressztűrő képességüket.

A hasznos élő szervezetekben, gombákban és baktériumokban gazdag talajélet kialakításának és hosszú távú fenntartásának legoptimálisabb módszere a megfelelően összeállított fajösszetételű sorköztakaró növényzet telepítése. Szőlőültetvényekben rohamosan terjed a fajgazdag sorköztakaró növényzet alkalmazása, gyümölcsösökben egyelőre még csak néhány termelő alkalmazza. A megfelelően megválasztott takarónövény rendszer optimalizálja a talaj minőségét, növeli hasznosítható tápanyagtartalmát, levegősségét, javítja vízmegtartó képességét, hasznos mikro- és makroorganizmus összetételét. A pillangósokban gazdag takarónövény borítás mellett a gyümölcsfák tápanyag és vízfelvétele kiegyensúlyozott, nem függ annyira a csapadékviszonyoktól, mint a fűtakarásos, vagy a takarás nélküli termesztés során. A fajgazdag takarónövényzet erózióvédő hatása ugyanúgy érvényesül, mint a füvesítés esetén, de a hasznos élő szervezetek betelepülésének és felszaporodásának sokkal inkább kedvez. A pillangósok a levegőből megkötött nitrogénnel megfelelő mértékben gazdagítják a talajt, de még fontosabb a beinduló talajélet következményeként az addig felvehetetlen állapotban lévő tápanyagok mobilizálása. A gazdag mikroorganizmus-élet a kórokozók talajban lévő nyugvó alakjait is nagymértékben csökkenti, hozzájárulva ezzel a könnyebb és hatékonyabb növényvédelemhez.

A növény ellenálló képességét, kondícióját levélen keresztül ható természetes anyagokkal (pl. huminsavak, alga kivonatok, talaj és növényeredetű ásványi anyagok stb.) is stimulálhatjuk, és javíthatjuk a tápanyaghasznosulást. Különösen stresszhelyzetekben mutat a növénykondícionálás látványos hatást. Huminsavas készítmények alkalmazásával a növény tápanyagellátottsága optimalizálható, mintegy beállítja a növényben az adott időszakban éppen optimális mennyiségű tápanyagok szintjét. A szárazságot és a hőstresszt így a növény jobban tűri, ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben és kiegyenlíti az évjárathatást. Természetesen mindezzel jelentős termésmennyiség növekedés és minőségjavulás érhető el.

Növénykondícionáló készítmények alkalmazásával elősegítjük a jó egészségi állapotot és megalapozzuk a magas terméshozamot.

A termés megvédése a következő feladat, ami betakarításig folyamatos odafigyelést igényel.

A növényvédelem lehetőségei

A különböző gombabetegségek ellen a réz és a kén készítmények alkalmazhatók. Erről most nem írunk külön, mivel régi, jól ismert és bevált módszerről van szó. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy a széles termékpalettáról a jobb minőségű termékeket érdemes választani, a kén esetében a tisztaság és az optimális szemcseméret a legfontosabb szempont: a túl nagy szemcseméret nem véd hatékonyan, a túl kicsi pedig fitotoxicitást okoz.

A rezeknél pedig azt kell tudni, hogy a réz-hidroxidok a legjobb hatékonyság mellett a legalacsonyabb rézterhelést eredményezik és összeférhetőségük más anyagokkal is a legjobb a többi réz hatóanyaggal összehasonlítva.

Biológiai rovarölő szerek

A lepkehernyók ellen általánosan hatékony a Bacillus thuringiensis kurstaki (BTK) alapú biológiai rovarölő szer. A hazánkban 2 engedélyezett készítmény van forgalomban. Nem élő baktériumokat, hanem azok által termelt toxin kristályokat (BT toxin) és nyugvó állapotú spórákat tartalmaznak, ezért stabil készítmények, nem igényelnek hűtést, hosszabb ideig eltarthatók hatékonyságvesztés nélkül. A BTK csak lárvaölő hatású, gyomorban ható hatóanyag. A gyümölcstermesztésben elsősorban a sodrómolyok (almailonca, ligeti sodrómoly, rügysodró tükrösmoly) és a lombrágó hernyók (pl. gyapjaslepke, aranyfarú szövő, amerikai fehér medvelepke) ellen kiemelkedően hatékony. A sodrómolyok áttelelő L2-L3 lárvái már igen korán, rügyfakadástól károsítanak, sokszor a virágok termőinek elrágásával komoly terméskiesést okozva. Ellenük különösen almaültetvényekben javasolt egérfüles állapottól 1-2 kezelés. A gyümölcsmolyok esetében a Dipel DF a barackmoly ellen kiemelkedő, a keleti gyümölcsmoly és szilvamoly ellen jó hatékonyságú. Az almamoly (Cydia pomonella) ellen azonban a Bacillus thuringiensis kurstaki a károsító biológiája miatt nem a legátütőbb hatóanyag. Ennek az almamoly nagy ellenálló képessége az oka: a nyárvégi nemzedéknél a közvetlenül az almákra rakott petékből kikelő almamoly lárva azonnal berág a gyümölcsbe és így többnyire nem veszi fel a letális dózist a BT toxinból. Az időlegesen legyengülő almamoly hernyó „kiheveri” a BT toxin „mérgezést” és kárt okozva kifejlődik belőle a következő lepkenemzedék.

Új szelektív hatóanyag: almamoly-granulovírus

Almamoly (Cydia pomonella) hernyója

Almában érdemesebb ezért egy sokkal hatékonyabb, szuperszelektív szerre bízni az almamoly elleni védelmet: az almamoly granulovírus (Cydia pomonella granulosis virus, CPGV) a BTK-nál sokkal hatékonyabban pusztítja az almamolyt, ugyanis 1-2 vírusrészecske felvétele elegendő lehet a lárva elpusztulásához. A szuperszelektív vírus csak az almamolyt betegíti meg, más élőlényre nincs semmilyen hatással. Magyarországon 2 különböző gyártótól származó CPGV készítmény van forgalomban. A formuláció igen stabil, felhasználásra kész (nem kell hozzá sem táplálkozás serkentő, sem UV védő adalékanyag), hűtve tárolandó, illetve hosszabb ideig -18 ºC-on is hatásvesztés nélkül eltartható. A CPGV permetezésével kettős hatást lehet elérni: 1. Azok az almamoly lárvák, amelyek kelés után nagy mennyiségű vírust vesznek fel 3-4 napon belül, még L1 állapotban elpusztulnak. Utánuk legfeljebb egy jelentéktelen felszíni heg marad az almán, amely szüretig többnyire el is tűnik. Így közvetlen gyümölcsvédelmet valósítunk meg. 2. Azok a lárvák, amelyek csak kisebb mennyiségű vírust vesznek fel, azok csak a későbbi lárvastádiumokban pusztulnak el, tehát károsítást okoznak az almában, de legkésőbb bábozódásig azok is elpusztulnak. A vírussal fertőzött almamoly lárva nem tud meggyógyulni, tehát pusztulásával a következő nemzedék egyedszáma is csökken. Ezért a CPGV egy hosszútávú populáció redukáló hatással is rendelkezik. Annak érdekében, hogy e hatáson felül a kártételt is megelőzzük, mindenképpen az első nemzedék ellen kell a CPGV kezeléseket elkezdenünk. Ennek 4 fontos oka van: 1. Az első nemzedék nőstényei még a hajtásokra, levelekre helyezik petéiket, a belőlük kikelő L1 lárvák 2-3 napig is vándorolnak, míg megtalálják a kis almákat. E vándorlás alatt testük nagy mennyiségű vírust tud összegyűjteni, ami a gyors lefolyású végzetes fertőzés alapja. 2. Ha ki akarjuk használni a granulovírus populáció redukáló hatását, akkor az első nemzedéket kell megfertőzni ahhoz, hogy a 2. nemzedék egyedszáma csökkenjen. 3. A 2. nemzedék nőstényei már nem a hajtásokra, hanem közvetlenül a gyümölcsre rakják petéiket. A vírus felvételéhez bele kell kóstolnia a lárvának az almába, tehát a felszíni károsítás elkerülhetetlen. Azonban, ha csak a 2. nemzedék ellen alkalmaznánk a granulovírust, akkor ez a felszíni károsítás az érés előtt lévő almán már nem forr be olyan jól, mint a kisebb almákon május-júniusban, ezért a felszíni berágás sokkal feltűnőbb. Emellett, a lárva sem veszi fel olyan valószínűséggel a nagy dózisú vírust, mint az első nemzedék esetén, hiszen azonnal be tud rágni az almába, nem kell azt keresgélnie. Így a mély károsítást is kevésbé tudnánk kontrollálni. 4. Az almamoly első nemzedékének egy része közvetlenül áttelel, tehát csak a következő évben fejlődik ki ezekből a következő nemzedék. Az első nemzedék granulovírus kezelésének elmulasztásával ezt a „trükkös” populáció-részt elengednénk, és a következő szezonban ezekből újra egészséges, vírusmentes almamolyok kelnének ki.

A CPGV készítmény első alkalmazásának időzítését feromoncsapdás és hőösszegszámításos módszerrel lehet megállapítani. A hőösszegszámítást az első olyan naptól kell kezdeni, amikor már rajzik az almamoly (feromoncsapdák fogják a hímeket) és az este 9-kor mért hőmérséklet meghaladja a 16-17 ˚C-t. E naptól a napi átlaghőmérsékletekből kivonunk 10 ˚C fokot és az így kapott értékeket naponta összegezzük. Amikor az így számított aktív hőösszeg eléri a 85 ˚C-t, akkor kell az első granulovírus kezelést elvégezni, az előírt dózisban. A kezeléseket erős napsütés esetén 6-8, egyéb esetben 10-12 naponta ismételni kell. Egy szezonban nemzedékenként 3 kezelés javasolt, bio termesztésben javasolt a Bacillus thuringiensis-szel, illetve spinozad-dal rotálni a vírus kezelést. A CPGV nagyon jó hatékonysággal kombinálható feromon légtértelítéses technológiával az almamoly hosszútávú visszaszorítása érdekében.

Széles hatásspektrumú rovarölő hatóanyag a biotermesztésben: spinozad

A spinozad nem régóta szerepel az ökológiai gazdálkodás szerpalettáján. A természetes, Saccharopolyspora spinosa baktérium eredetű hatóanyag minden más rovarölő szertől eltérő, egyedi hatásmóddal rendelkezik. A sejtmembrán Na+ és Cl- forgalmát befolyásolja, ezzel akadályozza az ingerület-átvitelt az idegrendszerben, hasonlóan a nikotin típusú készítményekhez. Ellentétben az előzőekben ismertetett BTK és CPGV készítményekkel, a spinozad nem olyan szelektív, lepkehernyók, bogárlárvák, tripszek, és a körte levélbolha ellen egyaránt hatékony. A ragadozó hasznos élő szervezeteket ugyanakkor kíméli, mérsékelten toxikus viszont a parazitoidokra (fürkészdarazsak). A bio alma és körte termesztésben mindenképpen helye van a spinozad-nak, hiszen az almamoly elleni védekezésben a szerrotációban és így a rezisztencia kialakulása elleni megelőző stratégiában fontos szerepe van. A bio körtésekben a körte levélbolha ellen egy effektív és gyors hatású hatóanyag. A bimbólikasztó bogár elleni védelemben pedig csak spinozad-hoz nyúlhat a biotermesztő.

Alapvető előrejelzési módszer: Feromoncsapdázás

A lepkekártevők rajzásának nyomon követésére a feromon csapdák alkalmazása nagyon fontos. Mindig az ajánlás szerint a rajzás megindulása előtt ki kell helyezni azokat, és hetente legalább 3 alkalommal ellenőrizni is! A rajzás megindulása egy nagyon fontos információ, de hasonlóan fontos a rajzásdinamika nyomon követése is. Célszerű minden csapdaellenőrzéskor felírni a fogásokat, és lekaparni a ragacslapról a belerepült kártevőket. A rajzáscsúcsok így könnyen megállapíthatók, ami segít a permetezések hatékonyságának és gazdaságosságának növelésében. Fontos, hogy a feromon csapdákban az illatcsalétket az előírások szerint újra cseréljük, ez általában 4-5 hetente esedékes.

A levéltetvek elleni védekezés lehetőségei

A levéltetvek gyümölcstermesztésben egyes időszakokban szoktak még gondot okozni. Ellenük a megjelenésükkor kell elkezdeni a védekezést, a bio növényvédelem eszközei a már felszaporodott levéltetű ellen kevésbé hatékonyak. Ismert megoldás a könnyű nyári olajok vegetációban történő alkalmazása 0,5-1%-os koncentrációban. Ez a levéltetvek egy részét elpusztítja, de ami még fontosabb, hogy az olaj roncsolja a levéltetvek szívó szájszervét, ezzel a veszélyes növényi vírusok (pl. Sharka a szilvában) átvitelét meggátolja.

Egyes illóolajok is hatékonyan pusztítják a levéltetveket kiszárító hatásuk következtében. Ide tartoznak hazánkban már elérhető hidegen préselt narancsolaj tartalmú szerek, melyek professzionális formulációkban kaphatók. A narancsolaj kizárólag kontakt hatással rendelkezik, csak az a levéltetű deszikkálódik tőle, amit a permetlé elért. Hatástartama is csak a felszáradásig korlátozódik. Viszont aki rendszeresen használ narancsolaj tartalmú szert (akár adjuvánsként – WETCIT®, akár lombtrágya adalékként – PREV-B2®) azt fogja tapasztalni, hogy sokkal kevesebb lesz a levéltetű és atka problémája, viszont erős hasznos parazita és ragadozó állományt fog találni ültetvényében.

A levéltetvek elleni védekezés további lehetősége az azadirachtin alapú növényi kivonat (botanikai rovarölő szer) alkalmazása lehetne, de sajnos hazánkban csak üvegházi molytetű és almalevél- illetve vadgesztenye aknázómolyok ellen van engedélyezett készítmény (NeemAzal® T/S). Az india Neem-fa magjából kivont hatóanyag egy természetes kitinszintézis gátló, amely peteprodukció csökkentő és táplálkozás gátló hatással is bír. A hatóanyag a levéllemezbe beszívódik (transzlamináris hatás) ezért a szívó kártevők onnan hosszú ideig fel tudják venni azt. Az azadirachtin ezért nagyon hatékony, az aknázómolyok ellen is, de csak megfelelő időzítés esetén.

Mit kezdjünk a cseresznyeléggyel?

A cseresznye- és meggy termesztésben a legnagyobb gondot a cseresznyelégy okozza. Az ellene való védekezésre ökológiai gazdálkodásban csak kevés lehetőség van. Tömeges csapdázása mérsékelheti a kártételt. A cseresznyelégy csapdázására sárga színű, henger alakúra hajtott rovarfogó lapok alkalmasak. A sárga lapokat a fa lombkoronájába kell felfüggeszteni, a lombkorona magasságának minden méterére 1-2 db-ot helyezve. Fontos, hogy a fa tetején is legyen több fogólap, mert ott rajzik leginkább a kártevő. A fa északi oldalára nem kell fogólapot rakni. A sárga lapok fogását jelentősen meg lehet növelni illatcsalétek alkalmazásával. Az ilyen ún. TMA kártya egy olyan illatot párologtat ki, amely a nőstény cseresznyelegyeket is vonzza. Ezzel a peterakás és a kártétel tovább mérsékelhető. Fontos, hogy a szín- és illatcsapdákat még a cseresznye sárgulása kezdetén kihelyezzük, hiszen az első cseresznyelegyek már ilyen korán elindulhatnak. Nagyüzemi bio cseresznyében persze nem lehet minden fára nagy számban színcsapdát kihelyezni. Itt az illatcsalival kombinált csapdák a rajzás nyomonkövetésére alkalmasak. Az első cseresznyelégy fogás után néhány nappal már el kell kezdeni a védekezést. A lehetőségek meglehetősen korlátozottak és bizonytalanok: az azadirachtinnal értek már el jó eredményeket, de többszöri alkalmazás szükséges az érésig. Többen számoltak már be paraffinolaj alkalmazásával kapcsolatban is jó eredményről. Biztató kísérleti eredmények születtek már hazánkban is a Beauveria bassiana hatóanyagú rovarölő szerrel (Naturalis) is. Sajnos – talán a bio cseresznye kis összterülete miatt – megfelelően kidolgozott ökológiai növényvédelmi technológia a cseresznyelégy ellen még nincs.

Cseresznyelegyek színcsapdában

László Gyula – Schmidtné Kővári Ilona
(Biokultúra 2018/5)

A Caffini nagy múlttal rendelkező permetező gyár, melyet a gépeik kifinomultsága meghatározó márkává teszi a növényvédelem területén. Kiváló tesztterületeik vannak Verona környékén, ahol minden gépüket komoly teszteknek vetik alá a gép kivitelének megfelelően szántóföldön, gyümölcsösökben vagy szőlőültetvényekben. Olvass tovább

Fekete István népszerű „Tüskevár” című könyvében az ifjú Tutajos nemcsak izgalmas kalandoknak volt részese a Kis-Balaton nádasaiban, de megtanult együtt élni a szúnyogokkal is. Pedig ebből ott annyi volt, hogy – Matula bácsi szavaival élve – „ha az ember megrúg egy bokrot, hát a fele elrepül”.

A mai ember már nem ennyire toleráns a szúnyogokkal. Ragaszkodik nyáresti szabadtéri programjaihoz, amit nem zárt ruházatban kíván eltölteni. Nem szereti a szúnyogriasztó füstölőket, idegenkedik a krémektől, sprayektől, amik távol tartanák a vérszívókat. A felelősöket azonnal vérpadra kívánó, égbekiáltó dolognak tartja, ha egy vízközeli településen esténként csípnek a szúnyogok. Ezzel együtt elégedetten szemléli a kora esti órákban repülő szúnyogirtó gépek, vagy az utcákat járó ködképző gépek munkáját.

Az irtógépek munkájának várható eredménye – a szúnyogmentes este ígérete – sokakban sajnos töröl minden egészségvédelmi, környezetvédelmi megfontolást. Pedig a kijuttatott irtószerek apró cseppjei eljutnak mindenhová. A konyhakerti növényekre, a fák gyümölcseire, a kiteregetett ruhákra, a kint hagyott gyermekjátékokra stb. Ez úgy tűnik senkit nem zavar. De vajon valóban ennyire kevés kockázattal járnak a szúnyogirtó eljárások, ennyire veszélytelenek az ott felhasznált anyagok? Ennek próbálunk utánajárni.

A szúnyogok irtására, helyesebben gyérítésére jelenleg kétféle lehetőség van. Vagy a lárvák ellen permetezünk az élőhelyükön, élővizek, tocsogók, pangóvizek területén, vagy a repülő szúnyogimágók ellen az emberek élőhelyein, a települések területén. Az alkalmazott eljárások között ez utóbbi a gyakoribb.

Az imágók ellen légi, vagy földi permetezésekkel, illetve földi melegködképző eljárással védekeznek. Gyakran kerül sor a légi permetezés és a földi melegködképző eljárás együttes alkalmazására is. Egy-egy településen szezononként két-három, de nem ritkán ennél jóval több alkalommal is sort kerítenek a beavatkozásokra.

A szúnyogimágók ellen három hatóanyag hat irtószer készítménye engedélyezett (lásd az alábbi táblázatot). Mindhárom hatóanyagnak van megfelelője az engedélyezett növényvédő szerek körében is, így összevethető a kijuttatásuk, felhasználásuk módja.

A piretroid (deltametrin, illetve lambda-cihalotrin) hatóanyagú irtószerek egy kivételével légi úton is kijuttathatók. Ezek az anyagok hígítás nélkül ULV szórófejekkel permetezhetők ki helikopterekről, vagy merevszárnyú repülőgépekről. Az ULV szórófejek használatával nagyon apró (90%-ban 50-60 µm átmérőjű) permetcseppek keletkeznek, amelyek lassan, akár órák alatt, szállnak le a talajszintre. Kontakt módon ható érintőmérgek, amelyek nemcsak az aktívan repülő imágókat találják meg, hanem behatolnak minden rejtett zugba, ahol a szúnyogok pihennek, rejtőzködnek. Ez biztosítja a jó hatékonyságukat.

Ez a módszer a növényvédelemben nem engedélyezett. Az apró permetcseppek már enyhe légáramlat hatására is messze sodródhatnak a tervezett kijuttatás helyétől. Ez a növényvédelmi jogszabályokkal ellentétes, hiszen a permetlé nem kerülhet olyan területre, ahová nem tervezték a kijuttatását. Ezért a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-KGM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint a permetlécseppek 50%-ának legalább 200 µm átmérőjűnek kell lennie. Az ULV technológia tehát szántóföldi körülmények között nem alkalmazható. A türelmi idők lejárta után 2008-ban végleg kivonták a forgalomból az utolsó ULV formájú növényvédő szert is.

A piretroidok használatának további korlátját jelentheti, hogy sajnos nemcsak a szúnyogokat, de valamennyi rovart elpusztítják, amellyel érintkezésbe kerülnek. Így a kezeléseknek áldozatul eshetnek a házi méhek, de a beporzást végző vadméhek és egyéb hasznos élő szervezetek is. Lakott területeken ugyan ritkán telepítenek méheseket, de azért a virágokon mindig találni berepülő méheket. A veszélyeztetettségük tehát fennáll.

A növényvédő szerként engedélyezett piretroidok méh­veszélyességi besorolásuk szerint kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyesek a méhekre. A kifejezetten mérgező szerek virágzó kultúrában nem használhatók, de olyan területeken sem, ahol az aljnövényzet, vagy a gyomnövényzet virágzik. A mérsékelten mérgező növényvédő szerek pedig csak méhkímélő technológiával juttathatók ki. Ez annyit jelent, hogy a permetezéseket a csillagászati naplemente előtt 1 órával lehet megkezdeni, amikor a méhek napi repülése már befejeződött. További megkötés, hogy a permetezéseket 23 óráig be kell fejezni, hogy a szer a másnap reggeli méhrepülés kezdetére biztonságosan le tudjon bomlani.

Az irtószerek esetében is találkozunk méhekre kifejezetten veszélyes és veszélyes besorolással. Ezek azonban nem utalnak egyértelműen a kijuttatás technológiájára, valamennyi szúnyogok ellen engedélyezett készítmény felhasználható méhkímélő technológiával. További eltérést jelent a méhkímélő technológia értelmezése. Irtószerek esetében ez annyit jelent – a szerek engedélyezési lapjai szerint –, hogy a permetezéseket legkorábban a csillagászati naplemente előtt 1 órával lehet megkezdeni, a befejezni pedig a csillagászati napkeltét követő 1 órával kell. Ez jóval hosszabb időszak, mint a növényvédő szerek esetében és bizony a méhek szempontjából ez már komoly kockázatot jelent. Tegyük gyorsan hozzá, hogy a gyakorlatban nem nagyon szokott előfordulni a hajnalig tartó szúnyoggyérítő repülés, a munkák időben történő befejezése érdekében azonban gyakoribbak a már este hatkor-hétkor megkezdett felszállások. A piretroidokkal eltalált méhek többnyire már nem érnek haza, így a mérgezés nem mutatható ki, csak a kaptárak népességcsökkenése utalhat a bajra.

Tapasztalat, hogy azokon a településeken, ahol évente 10-15, vagy ennél is több felszállást végeznek a szúnyogok ellen, a kertekben sokkal ritkábban, vagy egyáltalán nem kell védekezni a levéltetvek ellen. Ez azonban csak első közelítésben tűnhet hasznosnak. Ha belegondolunk, akkor ez azt is jelenti, hogy a hatóanyag ellenőrizetlenül rákerül minden egyéb kultúrára is, zöldségfélékre, kiskerti gyümölcsökre, amiknek termését frissfogyasztásra használnánk.

A piretroid tartalmú növényvédő szerek felhasználása általában nem engedélyezett közterületeken. Az egyetlen kivétel a Decis Mega, amelyet azonban a játszótereken és azok 10 méteres körzetében tilos felhasználni.

Hasonló korlátozással találkozhatunk az irtószerek engedélyezési lapjain is: „Ügyeljünk arra, hogy a permet élelmiszerre, játszótérre, homokozóra, pihenőpadokra, kutyára, macskára, illetve háziállatra ne kerüljön!” Ennek betartása azonban egy légi kijuttatás esetén enyhén szólva is kétséges.

A piretroidok a halakra is veszélyesek. Növényvédő szerként a deltametrin is és a lambda-cihalotrin hatóanyagtartalmú készítmények mindegyike a vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes besorolású. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készítményeket felszíni vizektől, vízfolyásoktól 5-50 m távolságon belül tilos felhasználni földi permetezés esetén. Ha a szer engedélyezett a légi felhasználásra, akkor a távolság akár 100 m is lehet. Ezzel szemben az irtószerek mindegyikénél elég egy 5 m-es biztonsági sávot tartani a vízfolyások partjaitól. Ez a szabályozás légi kijuttatás esetén természetesen betarthatatlan.

Szúnyoggyérítésre a földi gépekkel végzett melegködképző kezelések során a piretroidok mellett felhasználható az etofenprox hatóanyag is. Az eljárás során a szert fehérolajjal keverik és így juttatják ki. A technológia a növényvédelemben is ismert, üvegházak, magtárak fertőtlenítésekor alkalmazzák. A zárt térben akár órákig lebegő apró permetszemcsék csak védőfelszerelésben szórhatók ki.

Az etofenprox hatóanyagú Phobi Fenox irtószer engedélyezési lapjának utasítása szerint is ügyelni kell arra, hogy a szer bőrre, szembe, szájba ne kerüljön. Jóllehet a melegködképző gépek a későesti órákban dolgoznak, az utcákon még ekkor is találkozhatnak járókelőkkel, akik ha kis mennyiségben is, de szennyeződhetnek a szerrel.

Természetesen igaz az, hogy a szúnyoggyérítésre kipermetezett irtószerek dózisa töredéke a növényvédelemben alkalmazott készítmények dózisának. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek az anyagok akkor is mérgek, ha kisebb dózisban kerülnek a környezetünkbe. A ma oly divatos kockázatelemzéseknek erre a területre is ki kellene térniük. Ha például élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent egy – származási helyét tekintve – jelöletlen paprikaszállítmány forgalomba hozatala, akkor legalább annyira aggályos lehet a kiskertben termő paprikára magasból kipermetezett akármilyen kisadagú méreganyag is.

Havasréti Béla
növényvédelmi zoológus
(Biokultúra 2018/3)

Az ERWIPHAGE FORTE az Enviroinvest Zrt. által kifejlesztett első magyar bakteriofág alapú biológiai készítmény, mely a tűzelhalás ellen preventív jelleggel sikeresen alkalmazható. A készítmény 2012 óta 120 napos szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel rendelkezik minden év március 15-től július 15-ig terjedő időszakra. Ebben az időszakban a 2. forgalmi kategóriás növényvédő szer a www.erwiphage.com weboldalról megrendelhető. A készítmény ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható. Olvass tovább

A gombakártevők elleni védekezés megvalósítása napjainkban főként kémiai úton, gombaölő vegyszerek (fungicidek) alkalmazásával történik. Az ilyen szerek használata azonban magas költségekkel jár, terheli a környezetet, a szermaradványok pedig bekerülnek élelmiszereinkbe. Ráadásul a növénykórokozó gombákban ellenállóképesség (rezisztencia) alakulhat ki a kémiai fungicidekkel szemben, ezáltal szűkül az eredményesen felhasználható növényvédőszerek köre. Ezért – különösen a biotermesztéssel foglalkozó gazdák részéről – egyre növekvő igény mutatkozik a hatékony, biológiai védekezési módszerek alkalmazása iránt. A növénykórokozó gombák elleni biológiai védekezés céljaira különösen ígéretesek a Trichoderma fonalasgomba-nemzetség képviselői, melyek számos bio­fungi­cid és növénykondícionáló készítmény alapját képezik.

Mikofungicidek

A cikk címe láttán az olvasóban megfogalmazódó első kérdések valószínűleg a következők: Mik azok a mikofungicidek? Talán valamiféle kémiai növényvédőszerekről van szó? És hogy jön ide a farkas? A címben szereplő szójáték (gomba gombának farkasa) arra utal, hogy a mikofungicidek olyan hasznos gombák, melyek segítségével sikeresen védekezhetünk növénykórokozó gombák ellen. Nem kémiai szerekről van tehát szó, hanem olyan élő szervezetekről, melyekkel vegyszermentes, biológiai védekezés (biokontroll) valósítható meg. Ennek során egy vagy több hasznos mikroszervezet környezetbe történő, célzott kijuttatásával és annak hatása révén gátoljuk meg a növénykórokozó gombák terjedését, kártételét.

A „mikofungicid” szóösszetétel a „biopeszticid” kifejezésből eredeztethető. Biopeszticidek alatt a biológiai növényvédelemben kórokozók, kártevők ellen alkalmazható, mikroorganizmusokon alapuló készítményeket értünk. A kifejezés előtagját (bio-) lecserélhetjük az alkalmazott biokontroll szervezeteknek megfelelően – a „mikopeszticidek” ennek értelmében gombákon alapuló biokontroll készítmények, – utótagját (-peszticid) pedig a kártevő, kórokozó célszervezetek szerint (1. ábra). A mikofungicideken alapuló védekezési eljárások alkalmazásakor a biokontroll szervezet és a célszervezet egyaránt a gombák köréből kerül ki.

1. ábra | A biopeszticidek nevezéktana

A növénykórokozó gombák megbetegítik, esetleg el is pusztítják gazdanövényüket, ami súlyos gazdasági károkhoz vezet, amennyiben a gazda valamely haszonnövényként termesztett növény. Ebbe a kórokozó és gazdaszervezete között kialakult kölcsönhatásba tudunk hasznos gombákon alapuló mikofungicidek alkalmazásával beavatkozni (2. ábra). Célunk ilyenkor, hogy a hasznos gomba kiszorítsa, gátolja, illetve elpusztítsa a kórokozó gombát. Emellett kifejezetten előnyös, ha a hasznos gomba közvetlenül a haszonnövénnyel is köcsönhatásba lép és pozitív hatást gyakorol rá.

2. ábra | A mikofungicidek alkalmazásakor kialakuló kölcsönhatások

A mikofungicidként alkalmazható hasznos gombák utáni kutatás során érdemes megvizsgálnunk a növénykórokozó szervezeteket elnyomó hatású, ún. szupresszív talajokat. Előfordul, hogy egy növénytermesztési rendszerben felüti a fejét egy gombás betegség, melynek megnyilvánulási intenzitása aztán évről évre fokozatosan csökken, anélkül, hogy bármilyen módon beavatkoznánk. A jelenség hátterében gyakran a talajban élő mikroorganizmusok, köztük biofungicid hatású gombák állnak. Érdemes az epifita, azaz a haszonnövény gyökerének, levelének felszínén előforduló, valamint az endofita, azaz a növények belsejében élő gombák között is szétnéznünk. A biológiai védekezés céljaira szóba jöhetnek továbbá a növénykórokozó gombákat megtámadó, ún. hiperparazita gombák is.

A Trichoderma nemzetség

A növénykórokozó gombák elleni biológiai védekezés legígéretesebb jelöltjei a Trichoderma tömlősgomba-nemzetség képviselői. Ezek a táptalajon jellegzetes, zöld színű telepeket képző, fonalas penészgombák a talajba került, elhalt növényi maradványok lebontásából fedezik tápanyagszükségletüket. A növények gyökérzónájában (rizoszférájában) gyors növekedésre, elágazó fonalaik végéről lefűződő ivartalan spóráik (konídiumaik) révén pedig hatékony terjedésre képesek.

A Trichoderma nemzetség képviselői sokszor merülnek fel növénykórokozó gombákkal szembeni antagonizmusuk kapcsán. Antagonizmus alatt élőlények között fennálló és időlegesen vagy állandóan megnyilvánuló ellenhatást értünk, amely lehet egyirányú vagy kölcsönös.

A Trichoderma fajok antagonizmusának alapjául szolgáló folyamatok közül meg kell említeni a növénykórokozó gombákkal történő hatékony kompetícióra (versengésre) való képességet. A Trichoderma fajok nagy populációméretet tudnak kialakítani és kiemelt hatékonyság jellemzi őket a tápanyagokért (szerves vegyületekért, mikroelemekért) zajló versenyben. A jó versengési képességekkel rendelkező Trichodermák gyors növekedésük által képesek kiszorítani számos növénykórokozó gombát a gyökerek felszínéről és a rizoszférából.

A hatékony versengés mellett számos Trichoderma faj termel különböző típusú gombaellenes vegyületeket (pl. gliotoxin, gliovirin, peptaibolok, 6-pentil-piron, viridin, alkoholok, ketonok, szeszkviterpének), melyek gátolják, vagy elpusztítják a növénykórokozó gombákat. Sok Trichoderma faj ezen túl képes más gombák fonalait felismerni, azokra rátekeredni, a megtámadott gomba sejtfalát feloldani, majd a célgomba fonalainak belsejébe hatolva annak beltartalmát tápanyagként hasznosítani.

A Trichodermák különböző fonalasgombákat tudnak parazitaként megtámadni, köztük növénykórokozó Alternaria, Armillaria, Botrytis, Fusarium, Monilia, Phytophthora, Pythium, Rhizoctonia, Sclerotinia és Verticillium fajokat is. A növénykórokozó gombákra gyakorolt hatás mellett a Trichodermák közvetlenül, kórokozó hiányában is képesek serkenteni a haszonnövények növekedését, mely egyrészt növényi hormon-szerű vegyületek termelése, másrészt a tápanyagok növény számára hozzáférhetővé tétele révén valósul meg.

A Trichodermák képesek továbbá serkenteni a növények védekezési reakcióit is, mely az egész növényre kiterjedhet (indukált szisztémás rezisztencia), azaz gyökérszinten történő Trichoderma-kezelés védelmet biztosíthat a levélszinten támadó kórokozók (gombák és baktériumok) ellen is. A mintegy 300 ismert Trichoderma faj közül a Trichoderma asperellum, T. atroviride, T. gamsii, T. harzianum, T. virens és T. viride fajokba tartozó gombatörzsek az említett előnyös tulajdonságaik révén kiválóan alkalmasak arra, hogy belőlük a növénykórokozó gombák elleni biológiai védekezésben felhasználható mikofungicid, illetve a növényekre pozitív hatást kifejtő növénykondícionáló készítményeket állítsunk elő.

Trichoderma-alapú készítmények fejlesztése

A Trichodermán alapuló mikofungicid és növénykondícionáló készítményekkel szemben számos elvárás fogalmazható meg. Olyan „Szupertrichodermát” keresünk, mely gyors növekedésre és intenzív konídiumtermelésre képes, növényekre, állatokra, emberre nem ártalmas, kiváló antagonista képességekkel rendelkezik sok növénykórokozó gomba ellen, hatékonyan bontja a szármaradványokat, a kémiai peszticidmaradványok bontása révén képes a talaj tisztítására (detoxifikálására), számos kémiai fungicidre rezisztens, ezáltal velük kombináltan is alkalmazható, széleskörű rizoszféra-kompetenciával rendelkezik, melynek révén sokféle haszonnövény gyökérzónájában alkalmazható, képes továbbá a növények növekedésének serkentésére és számos kórokozóval szembeni rezisztencia kiváltására is.

Joggal merülhet fel a kérdés: létezik-e olyan Trichoderma törzs, mely valamennyi, előbbiekben említett elvárásnak megfelel? Ilyen Trichoderma nagy valószínűséggel nincsen, de pl. több, egymást kiegészítő hatású Trichoderma törzs együttes alkalmazásával képesek lehetünk olyan készítmények fejlesztésére, melyek a fenti elvárások többségének megfelelnek.

A Trichodermák ráadásul nem csak egymással, hanem pl. olyan baktériumokkal is kombinálhatók egy-egy készítményben, melyek nitrogénkötésre (pl. Azospirillum, Azotobacter fajok), vagy foszformobilizálásra (pl. Bacillus, Streptomyces fajok) képesek. Ezáltal olyan mikrobaközösségeket (konzorciumokat) tervezhetünk, melyekben az egyes komponensek kedvező tulajdonságai kiegészítik, sőt esetleg erősítik is egymást.

A készítmények fejlesztése hosszú, sok lépésből álló folyamat, melynek során a talajból kiindulva a laboratóriumon keresztül újra visszajutunk a mezőgazdasági területre. Első lépésként talajmintákból Trichoderma törzseket izolálunk és tiszta tenyészeteket hozunk létre. Érdemes olyan mezőgazdasági területek talajából kiindulni, ahol a kifejlesztendő készítményt a későbbiekben fel szeretnénk használni, a jótékony hatású, mikofungicid képességű gombák ugyanis gyakran eleve jelen vannak a mezőgazdasági talajokban, csak populációjuk nem éri el a védőhatás kifejtéséhez szükséges méretet. Célszerű az izolált törzseket örökítőanyaguk egy szakaszának bázissorrendjét meghatározva fajszinten azonosítani, hogy fontos információkhoz jussunk a Trichoderma nemzetség adott talajban mutatkozó sokféleségéről, mely a későbbiekben megkönnyíti a megfelelő rizoszféra-kompetenciával rendelkező törzsek kiválasztását. Ezt követi a törzsgyűjteményben elhelyezett Trichoderma törzsek célszervezetként szóba jövő növénykórokozó gombákkal szembeni biológiai védekezésre való képességének laboratóriumi tesztelése, melyre kiválóan alkalmas módszer a Biokontroll Index (BCI) értékek meghatározása. Az ún. konfrontációs tesztek során Petri-csészékben lévő táptalaj felszínére először a növénykórokozó gombát oltjuk le, majd tőle 3 cm távolságra a vizsgált Trichoderma gombatörzset. A csészékről 1 hetes tenyésztést követően fényképeket készítünk (3. ábra), melyeket képelemző szoftver segítségével értékelünk. Ennek során először meghatározzuk a Trichoderma gomba által a Petri-csészén elfoglalt terület méretét, ezt követően pedig a Trichoderma és a növénykórokozó gomba által együttesen elfoglalt terület nagyságát, majd az így kapott értékeket elosztjuk egymással és megszorozzuk 100-zal. Az így meghatározott BCI-értékek révén a Trichoderma gombatörzsek adott növénykórokozó gomba elleni biológiai védekezésre való képességének becslése, továbbá a biokontroll képességek egymással történő összehasonlítása is lehetővé válik.

3. ábra | Antagonista képességek vizsgálata táptalajon. A Petri-csészék bal oldalára a vizsgált Trichoderma gombatörzsek, jobb oldalára pedig a Botrytis cinerea növénykórokozó gomba került leoltásra. Egyes törzsek képesek voltak ránövekedni a B. cinerea telepének felszínére is (Körmöczi Péter felvételei)

A jó antagonista képességek mellett vizsgálhatjuk a törzsek tápanyagfeltárásra (pl. szárbontásra, foszformobilizálásra) való képességét is, melynek eredményeként ígéretes növénykondícionáló hatású törzsek szelektálására nyílik lehetőségünk. A kedvező tulajdonságú Trichoderma törzsek kiválasztását a törzsek részletes jellemzése követi. A környezeti tényezők (pl. hőmérséklet, pH, vízaktivitás) különböző értékeinek szelektált Trichoderma törzsekre gyakorolt hatásairól gyűjtött információk birtokában megjósolhatjuk az egyes törzsek különböző környezeti feltételek mellett várható szabadföldi viselkedését.

A Trichodermák esetében fontos tulajdonság lehet a kémiai fungicidekkel szembeni ellenállóképesség is, mely lehetőséget biztosíthat a törzsek csökkent mennyiségű gombaellenes növényvédőszerrel történő együttes alkalmazására az integrált növényvédelem keretein belül. Napjainkban egyre kevésbé jelent kihívást a fungicidrezisztens Trichoderma törzsek izolálása, mezőgazdasági talajaink kémiai fungicidekkel történő terhelése ugyanis rezisztens vonalak kialakulását és elterjedését eredményezi. A rezisztens törzsek kialakulása és terjedése persze nem csak a hasznos, mikofungicid hatású gombákra jellemző, hanem a növénykórokozó gombákra is, mely újabb nyomós érvként szolgál a biológiai védekezésben alkalmazható készítmények fejlesztésének szükségessége mellett.

A továbbiakban cserepes kísérletekben vizsgálhatjuk a szelektált Trichoderma törzsek haszonnövények szár- és gyökérnövekedésére, biomasszaképzésére és fotoszintetikus aktivitására gyakorolt, közvetlen hatásait. A kedvező tulajdonságok fokozása céljából felmerülhet a kiválasztott törzsek nemesítésének igénye is. Ennek lehetséges eszközei közül számításba jöhet az ún. protoplaszt-fúziós technika, mellyel Trichoderma törzseket tudunk egymással keresztezni kedvező sajátságaik kombinálása céljából. Bár a Trichoderma törzsek genetikai módosítása, illetve a Trichoderma gének növényekbe történő bevitele is technikailag kivitelezhető nemesítési módszerek, a hazánkban hatályos GMO-szabályozás nem teszi lehetővé az így előállított gombatörzsek (növényfajták kijuttatását)termesztését, a hazai készítményfejlesztési törekvések így a természetben előforduló, vad típusú törzsek alkalmazására irányulnak.

A továbbiakban a kiválasztott törzseknek megfelelő fermentációs gyártástechnológiát, továbbá kiszerelési és kijuttatási eljárásokat szükséges fejleszteni, illetve optimalizálni. A kialakított készítmény vizsgálata további laboratóriumi, üvegházi és szántóföldi kísérletekkel folytatódik. A laboratóriumi vizsgálatokra egy példa a nitrogénkötő és foszformobilizáló baktériumok mellett egy T. atroviride törzset is tartalmazó Azoter F készítmény búzaszemek csírázására gyakorolt hatásának vizsgálata (4. ábra).

4. ábra | Búzaszemek csírázása A) 10 ml desztillált víz, B) 10 ml hígított trágyalé, és C) 10 ml hígított trágyalé + 1 ml Azoter F készítmény jelenlétében (Körmöczi Péter felvételei)

A kísérlet során mindhárom Petri-csészébe 10 réteg papírvattát helyeztünk. A Petri-csészéket desztillált vízzel, hígított trágyalével (B), illetve Azoter F készítménnyel kiegészített trágyalével kezeltük, majd 10-10 db búzaszemet helyeztünk a vatta felszínére. Egy hét elteltével a legintenzívebb csíranövény-fejlődést a Trichoderma- és baktériumtartalmú készítmény alkalmazása esetén tapasztaltuk.

Szabadföldi kísérletekben vizsgálható a készítménynek a termesztett haszonnövény számos paraméterére (pl. növénymagasság, termésmennyiség, gyökértömeg, gabonatermények esetében kalászszám, kalászonkénti szemszám, ezermagtömeg) gyakorolt hatása kezeletlen kontroll-, illetve növénykondícionáló készítmények esetében műtrágyával kezelt növényekkel összehasonlításban.

A készítményfejlesztési folyamat utolsó lépése az engedélyeztetési eljárás. Ennek sikeres lefolytatása és a termék piaci bevezetése után megkezdődhet a gyártás, melyet folyamatos minőség-ellenőrzés kell, hogy kísérjen.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Mikrobiológiai Tanszékén több, mikroorganizmusokon alapuló biológiai védekezési eljárás kidolgozása is folyamatban van a fentiekben vázolt stratégia mentén. A tanszék munkatársai az Európai Unió és Magyarország Kormánya által támogatott GINOP-2.3.2-15-2016-00052 projekt keretein belül a súlyos gyökérrothadást okozó erdészeti kártevő Armillaria (tuskógomba) nemzetség patológiáját és a biológiai védekezés lehetőségeit kutatják, a 2018-ban induló, Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott PLANTSVITA projekt (HUSRB/1602/41/0031) pedig savas és lúgos kémhatású talajtípusokra adaptált mikrobiológiai készítmények kifejlesztését tűzte ki célul.

Kredics László, Manczinger László,
Nagy Viktor Dávid, Vágvölgyi Csaba
SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék
Körmöczi Péter
NAIK – Növénytermesztési
Önálló Kutatási Osztály
(Biokultúra 2018/1-2)

Kitesszük a feromoncsapdát és várjuk, hogy befogja a kártevőt. De mikor is, melyik napszakban repülnek bele a molyok? Lepkéje válogatja. Van amelyik szürkületkor és van amelyik hajnalban. Olyan faj is akad, amelyik nappal, de legtöbbjük éjszaka. Mindegyik fajnak más és más a belső órája. Olvass tovább

Hazánkban az ökológiai termesztés követelményrendszerében a szántóföldeken megtermelt őszi kalászosok döntő hányada – a konvencionális termesztéshez hasonlóan – aestivum, azaz kenyérbúza. A konvencionális termesztéstől eltérően a bio durum búza részaránya relatíve alacsonyabb, ugyanakkor a tönkölybúza egyértelműen az ökológiai termesztés feltételei mellett nagyon jelentős részarányt képvisel. Olvass tovább

Prof. Dr. Kövics György a tavalyi XXIX. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadását közöljük le. Olvass tovább

Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs- és levélfoltosodásra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Olvass tovább