A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) az éjjeli bagolylepkék (Noctuidae) közé tartozó generalista kártevő. Világszerte összesen több, mint 120 növényfaj tartozik tápnövényei közé, sok közülük gazdaságilag is igen jelentős (mint a kukorica, paradicsom, paprika, gyapot stb.). A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a termés belsejébe rágja magát, ezzel súlyos gazdasági károkat okoz. Olvass tovább
Az ökológia gazdálkodásban termesztett növények fajtái egyes becslések szerint 95%-ban konvencionális nemesítési programokból származnak, melyek szelekciója, nemesítése jelentősen más feltételek mellett történt, mint amilyen gazdálkodási feltételek mellett az ökológiai növénytermesztés folyik. A biogazdálkodás térnyerése azonban magával hozta a speciálisan ökológiai gazdálkodásra szánt fajták nemesítésének igényét is. A gabonanövényeknek nagy szerepe van az ökológiai gazdálkodásban, Magyarországon az elmúlt 5 évben átlagosan az ökológiai szántóterület 47%-án folyt gabonatermesztés (KSH), melyen belül a kalászosok részaránya meghatározó. Cikkünkben az ökológiai kalászos nemesítés folyamatát és az Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében (ATK MGI) folyó ökológiai nemesítési kutatásokat mutatjuk be.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézetének Ceglédi Kutatóállomásnak és jogelődeinek több, mint 70 éves fennállása óta 17 kajszibarack fajtája kapott állami elismerést, amely a jelenleg minősített fajták több, mint 43%-a. A NÉBIH nyilvántartása szerint 2001-2014 között a Magyarországon előállított kajszibarack oltványok 62%-át adták ceglédi fajták. A hungarikumnak minősített kajszibarack ökológiai adaptációs képessége rendkívül alacsony, így a fajtaelőállítás és fajtahasználat rendkívüli módon meghatározza az ágazat sikerességét nemzetgazdasági szinten is. A hazai agrárkutatás szempontjából létfontosságú a megbízható eredetű és minőségű alapanyag biztosítása a fajtafenntartás és kutatás számára, amely hozzájárulhat a keresztezéses nemesítés sikerességéhez. Olvass tovább
Csurja Zsolt agrárstratégiai igazgató
A Baranya megyei Bicsérd körüli földterületeken gazdálkodik a Bicsérdi Aranymező Zrt. leányvállalata, a B-Aranykorona Kft. Fő feladata a szántóföldi növénytermesztés, amely minőségi takarmánnyal látja el a cégcsoport sertéstelepének 350 kocáját és a szaporulatot is, valamint kiszolgálja az anyacég tehenészeti telepének mintegy 1300 szarvasmarháját a borjúktól a tejelő tehenekig. A cégcsoport vezetője, Berki Gyula beszélt arról, milyen ötleteket és újdonságokat valósítottak meg a közel 1000 hektárnyi szántó gyomkezelésére és növényvédelmére.
(A cikket az AGRO NAPLÓ felkérésére Csurja Zsolt óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök készítette. Fotó: Borsiczky István, Tomelilla Kft.) Olvass tovább
Interjú Dr. Rusvai Miklós virológussal
Kovács Levente a Tolna megyei Szakály községben él és gazdálkodik családjával. A gazdálkodás szeretetét nagyszüleitől vette át már kora gyermekkorában. Tanulmányait is mezőgazdasági vonalon végezte.
Az ökológiai gazdálkodást gyakran emlegetik a szokványos gazdálkodás magasabb szintű alternatívájaként. A gyakorlatban az ökológiai és a szokványos gazdálkodás két lényeges szempontból különbözik: egyrészt az ökológiai gazdaságokban a feldolgozott, könnyen oldható műtrágyákat pillangós növényekkel, illetve kevésbé feldolgozott, nehezen oldható trágyázó szerekkel helyettesítik, másrészt a szokványos gazdaságokban engedélyezett kémiai növényvédő szerek helyett az ökológiai gazdaságokban ezek „természetesnek” tartott alternatíváit alkalmazzák. Olvass tovább
Cikkünk az Agrárágazat szaklapban megjelent „A talajbaktériumok által termelt anyagok szerepe, fontossága” c. cikk utánközlése. Olvass tovább
