Válaszkeresés a biogazdálkodásban a kártevőirtás hiányosságaira

A kártevőirtás múltja

A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több mérgező anyagot is használtak kártevőirtásra. A tizenhetedik században a dohánylevélből kivont nikotin-szulfátot inszekticidként használták, ezt a hatóanyagot napjainkban is alkalmazzák a rovarok elleni védekezésben, kártételük megelőzésében. Az 1940-es, 1950-es években a kereskedelmi forgalomban lévő peszticidek száma robbanásszerűen emelkedett, nem teljesen figyelembe véve az emberekre és a környezetre ható terheléseket. Ezeknek a hatása a 60-as évek végétől már jelentkezett is. Ez komoly figyelmeztető jel volt a növényvédő szereket gyártó cégek számára és fokozatosan előtérbe kerültek a humán egészségügyi és környezetvédelmi szempontok. Olvass tovább

Környezetkímélő védekezési módok kártevők ellen: feromoncsapdák

A feromoncsapdák egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a biogazdaságokban is. Maguk a feromonok nem mérgező vegyületek, hanem az élővilágban az üzenetek „hírvivői”. Legismertebb csoportjuk, az ún. szexferomonok illatjeleit ez egyik ivarú egyed (legtöbbször a nőstény, de ellenkezőjére is van számos példa) termeli és bocsátja ki, és az ellenkező ivarú egyedek ezeknek az illatjeleknek a segítségével találnak párjukra. Olvass tovább

Védekezés a vetésfehérítő bogarak ellen az ökológiai gazdálkodásban

A vetésfehérítő bogarak kártétele régtől fogva ismert a gabonaféléken, kukoricán. Tápnövény körük azonban ennél lényegesen szélesebb, hiszen táplálkoznak a különböző nem termesztett fűféléken, köztük a gyomként gyakori hélazabon, egérárpán és néhány nem egyszikű növényen is. Olvass tovább

,

Már egy hetes ökológiai étrend után csökken a szerves foszfát tartalmú növényvédő szer maradványok mennyisége a vizeletben

A szokványos élelmiszer-előállításban gyakran használják a szerves foszfát tartalmú (OP) növényvédő szereket, melyek károsíthatják az egészséget, míg az ökológiai élelmiszereket egészségesebbnek tartják, mivel előállításuk során ezeket a növényvédő szereket nem alkalmazzák. Korábbi tanulmányok alapján ismert, hogy az ökológiai élelmiszerfogyasztás következtében jelentősen csökken a gyermekek szerves foszfát tartalmú növényvédő szereknek való kitettsége. Meg kell jegyezni, hogy a gyermekek relatív kitettsége jóval magasabb, mint a felnőtteké, hiszen más az étrendjük, kisebb a testtömegük, eltérő a viselkedésük és kevésbé hatékony az anyagcseréjük. Olvass tovább

Az alakorból készült első magyar biosör gyártástechnológiájának kidolgozása

A Biokultúra korábbi számaiban ismereteket lehetett szerezni az alakor, ősi búza faj ökológiai nemesítéséről és termeszthetőségéről (2009/5), majd egy későbbi kiadásban ugyanennek az alapanyagnak a söripari alkalmazhatóságának vizsgálatairól számolt be (2011/3) az a konzorcium, mely célul tűzte ki, hogy e nemes gabonából, a megfelelő sörgyártási technológia optimalizásával forgalomba hozza az első magyar biosör terméket. Az alábbiakban ennek a kutatásnak az egyes lépéseiről számolunk be, a malátázás optimalizásától kezdve, a cefrézési folyamatok meghatározásán keresztül, a fermentációs lépések megvalósításán át, a készterméket jellemző paraméterek meghatározásáig. Az MV Alkor biosör 2013 júliusa óta a kereskedelmi üzletláncok boltjainak polcán megvásárolható, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak a termékkel kapcsolatban.

Olvass tovább

Rovarpatogén gombák hatása tripsz populációkra

A paprika az egyik legfontosabb zöldségnövényünk a magyar zöldséghajtatásban. Kiváltképp a jól klimatizált, nagy légterű, hosszúkultúrás termesztő berendezésekben a leghatékonyabb a növényvédelem, akár a kémiai, akár a biológiai védekezést tekintve. Olvass tovább

Dániai tapasztalatok a gyomszabályozási módszereket illetően

A szerző 10 éve dolgozik Skandinávia egyik legnagyobb zöldségkertészetében. A következőkben az elmúlt időszakban, a gazdaságban, illetve a külföldi tanulmányutak keretében szerzett tapasztalatait mutatja be a gyomszabályozás kérdéskörét illetően.

Olvass tovább

,

Illóolajok a gyümölcsösök néhány jelentős kórokozója elleni védelemben

A Budapesti Corvinus Egyetem Növénykórtani Tanszékén majd egy évtizede folynak különböző illóolajok kórokozókra gyakorolt hatásainak vizsgálata. Részben ezen eredmények alapján, részben a külföldi irodalmi hivatkozások alapján tűztük ki célul a fahéj, a kakukkfű és a narancs illóolajainak szabadföldi hatékonyságvizsgálatát több kertészeti kultúra esetében. Olvass tovább