Elődeink nyomdokain

Tarlóvirág termesztése méhes közelében

„A bölcs természet iránt nagyon hálásak lehetünk mi méhészek. Eltekintve a nagy haszontól, a tarlóvirág mégis olyan gyom, amelyre egy földmívelő sem haragszik – mert a kapás földben csak ritkásan kél, mintha nem akarná bosszantani a földnek mívelőjét, de csak azért marad veszteg, hogy aztán annál tömegesebben kelljen az árpa és rozs földben. Ezeken azonban semmikép sincs kárára a vetésnek. Ismétlem a tarlóvirágot mint gyomot szidni nem hallottam még gazda által.” (Uhlárik Sándor néptanító, 1916) Olvass tovább

Oxálsav a gyakorlatban

Az alábbi cikk a MÉHÉSZET-ben jelent meg. A lap felelős szerkesztője, valamint a cikk szerzője Németh Zoltán, nemesgörzsönyi bioméhész partnerünk szíves hozzájárulásával lapunkban is közöljük. Miért? Mivel a bioméhészetben (is) széles körben alkalmazott oxálsavas kezelési lehetőségek számos újabb lehetőségét rendszerezve ismerteti. A leírtak mögött a szerző több éves kísérleti és gyakorlati munkája, tapasztalata húzódik. Továbbá: ismétlés a tudás anyja! (Dr. Szalai Tamás méhész ellenőr) Olvass tovább

Mit tehetünk a méhekért?

Egyre szélesebb körben ismert az a tény, hogy világszinten pusztulnak a méhek. Ahogy az is kezd nyilvánvalóvá válni a közvélemény számára, hogy ennek rendkívül jelentős kockázata van a teljes élelmiszerláncra. Európában a termesztett növények 80%-a számára szükséges a rovarok általi megporzás. A méhek megporzó tevékenysége nélkül az általunk fogyasztott élelmiszerek egyharmada eltűnne a boltok polcairól. De milyen a hazai méhállomány helyzete és mit tehetünk, hogy megakadályozzuk ezt a tendenciát? Olvass tovább

Új módszer a varroa atka csapdázására

Maga a csapda nem nagyobb, mint egy sörösüveg kupakja, vastagsága kb. 5 mm. 2,5 mm-es lyukbőségű fémrosta hálóból, 25 × 30 mm-es méretben, két szélén 2,5 mm-re merőlegesen begörbítve, két példányban készült. Az egyik tetején, a középső részen egy erősen ragacsos vazelines tárcsa helyezkedik el, a közepén egy kis edényben pedig a feromon tartalmú csalogató anyag. Olvass tovább

,

A glifozát hatással van a házi méhek bélflórájára

A világszerte széles körben használt gyomirtó, a glifozát a növényekben és bizonyos mikroorganizmusokban működő sikimisav útvonalban az EPSPS (3-enolpiruvil-sikimát-5-foszfát szintetáz) enzimhez kötődik, és annak működését gátolja meg (ezzel leállítja az aromás aminosavak, egészen pontosan a 3-enol-piruvil-sikimát-5-foszfát képződését). A glifozát hatással lehet a mezőgazdasági területek közelében élő állatok, többek között a méhek szimbionta baktériumaira is. A mézelő méh bélflórájában nyolc domináns baktériumfaj található, amelyek elősegítik a testtömeg gyarapodást és csökkentik a betegségekre való fogékonyságot. A kutatók vizsgálatukban igazolták, hogy a domináns bélbaktérium fajok relatív és abszolút gyakorisága csökken a környezetben mért koncentrációjú glifozátnak kitett méhekben. A glifozátnak kitett fiatal munkásméhek nagyobb arányban pusztultak el a kórokozó Serratia marcescens baktériumnak való expozíciót követően. A bélflóra egyes fajai a glifozátra eltérő mértékű érzékenységet mutattak, ami nagyban függött attól, hogy az I (glifozátra érzékeny), vagy a II (glifozátra nem érzékeny) EPSPS csoportba tartozó enzimet tartalmazzák. Az eltérő érzékenységet in-vitro vizsgálatokkal is igazolták, melynek során a méhek bélbaktériumából származó EPSPS gént Escherichia coli baktériumban klónozták. Olvass tovább

,

A lítium-klorid hatékonyan elpusztítja az ázsiai méhatkát

A mézelő méh egyre fontosabb szerepet tölt be a termesztett és a vadon élő növényfajok beporzásában. A mézelő méhcsaládok gyengüléséről és rendszeresen bekövetkező pusztulásáról szóló beszámolókat a méhészek, a gazdálkodók és a kutatók egyaránt aggasztónak találják. Az ázsiai méhatka, tudományos nevén Varroa destructor fertőzés a hozzá kapcsolódó vírusokkal kulcsfontosságú szerepet tölt be a mézelő méhek egészségügyi problémáiban.

Olvass tovább

Mondjunk nemet a gyantaszűrt manipulált mézekre!

Tóth Zoltán fényeslitkei méhanya-tenyésztő, magyar és uniós állampolgárként még 2016 áprilisában petíciót nyújtott be Brüsszelbe, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Petíciójában az adszorbens ioncserélő műgyantával kezelt, import (jellemzően ázsiai) mézek uniós vizsgálatát kérte. Továbbá azt, hogy az Európát dömping mennyiségben elárasztó ezen mézek beáramlását – a vizsgálatokat követően – Brüsszel akadályozza meg, továbbá a műgyantával kezelt mézeket tiltsa ki az uniós piacról. Több mint egy év telt el, ezért a fejleményekről kérdezem őt.  Olvass tovább

Elképesztő pontosítások az atkairtás körül!

Az Abeille de France szaklapban (2016/03. szám 35-40. oldal) olvasható egy rövid leírás a különböző szeres kezelések – úgymint: Apivar, Apilifvar, Apiguard, Tymovar, Apistan, Acide oxalik, Tymol, Acide Formique, Coumaphos – alkalmazásáról, továbbá ezek hatásosságáról, mellékhatásairól és alkalmazási veszélyeiről, illetve egy ötoldalas összefoglaló leírás, mely az 1986-2016 között megjelent hét tudományos közleményre hivatkozik. Borzalmas bizonyíték: harminc év elteltével is tovább dühöng a varroa atka járvány! Olvass tovább

,

Siker a méhek gyógyításában

A mézelő méhek vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a szántóföldi és vadontermő növények beporzásában. A közelmúltban tapasztalható gyengülő és időnként nagy létszámbeli veszteségeket elszenvedő kolóniák problémája régóta foglalkoztatja a méhészeket, gazdálkodókat és tudósokat. Bebizonyosodott, hogy a jelenségért az ektoparazita Varroa atka és a társuló vírusok a felelősek. Jóllehet évente szükséges megelőző kezeléseket végezni, kevés hatékony atkaölő szer van és az elmúlt 25 évben nem sikerült igazán sikeres eljárást találni. Olvass tovább