Számos érvet sorolhatunk a biológiai védekezési eljárások mellett és ellen, az azonban biztos, hogy előnyeik elvitathatatlanok. Hozzátartozik ehhez az is, hogy egyes kultúrákban, illetve egyes területeken ezen szervezetek, módszerek használata szinte kizárólagos (pl. NATURA 2000-es területek erdőfelújításai) és ezzel egyidejűleg nélkülözhetetlen is. Ahhoz, hogy ezeket a készítményeket, módszereket megfelelő hatékonysággal építsük be az adott technológiába, bizonyos korlátokkal is tisztában kell lennünk.
Egyre több készítmény kerül forgalomba, melyek mikroszkopikus gombák vagy baktériumok segítségével hatékony védelmet nyújtanak a növényeket károsító rovarok vagy gombák ellen. Ezek hatásmechanizmusa jelentős mértékben eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. A módszer csupán 20 éve jelent meg a mezőgazdaságban, ezzel szemben a humán gyógyászat már száz éve alkalmazza. Olvass tovább
A napjainkban termesztett csemege- és borszőlő fajták a vadon élő rokonaiktól származnak ugyan, de tőlük sokban különböznek. A gondozatlan tőke hajtásai a fára kapaszkodnak, vagy a földön kúsznak, a kicsiny fürtök apró bogyóinak savanyú a leve.
A levéltetvek a kertészeti kártevők leggyakoribb szúró-szívó szájszervű kártevői. Testük 1-3 mm nagyságú, hosszú, vékony csáp jellemzi őket, lehetnek szárnyasok (két pár hártyás szárny) vagy szárnyatlanok. Fontos határozó bélyegük a potrohon található potrohcső. Gyors szaporodás és fejlődés (1-2 hét alatt a fiatal lárvából kifejlett egyed lesz), valamint sok nemzedék jellemző, növényházban folyamatosan képesek szaporodni, míg szabadföldön a téli időszakot tojás alakban töltik, gazdanövényeik fás részein vagy növénymaradványokon. Olvass tovább
A víz- és páraigényes alma termesztésére hazánk éghajlata kiváló feltételeket biztosít. Termőterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 63, az ország középső részén 27, a Dunántúlon 10%-os arányt képvisel, összesen 20 ezer körüli hektárt tesz ki. A betakarított termés 80%-a feldolgozásra kerül almalé, sűrítmény, befőtt, valamint üdítő ital formájában és csak a maradék szolgál étkezési célokat. Olvass tovább
A gyümölcs- és szőlőültetvényekben a nyugalmi időszakban végzett agrotechnikai (pl. metszés, kéregkaparás, gyümölcsmúmiák eltávolítása) és növényvédelmi műveletek (pl. lemosó permetezés) kiemelten fontosak növényvédelmi szempontból, tekintettel arra, hogy az ökológiai gazdálkodásban korlátozott növényvédő szer kínálat áll rendelkezésre a tenyészidőszakban elvégezhető kezelésekhez. Olvass tovább
A vetésfehérítő bogarak kártétele régtől fogva ismert a gabonaféléken, kukoricán. Tápnövény körük azonban ennél lényegesen szélesebb, hiszen táplálkoznak a különböző nem termesztett fűféléken, köztük a gyomként gyakori hélazabon, egérárpán és néhány nem egyszikű növényen is. Olvass tovább
A Kínában őshonos szelídgesztenye gubacsdarázs (DK) (Dryocosmus kuriphilus) a szelídgesztenyék legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője, 2002-ben jelent meg első alkalommal Európában. Olvass tovább
A két világháború között, 1930 táján létesítették Magyarországon az első bogyós ültetvényeket a Dunakanyarhoz közeli térségben, Nógrád megyében. A folyóvízi hordalékon kialakult talajok és a kiépített öntözőrendszerek kedvező feltételeket teremtettek a növények számára. Termesztésükre hűtőházak, szörpgyárak, gyümölcslé feldolgozó üzemek létesültek. 2004-ben még közel 2000 hektáron foglalkoztak az anyagi jólét forrását biztosító bogyósokkal, de az összes gyümölcstermésen belül a nagy kézi munka igény miatt ma mindössze három százalékos arányt képviselnek. Csak a ribiszkénél megoldható a roncsolódás nélküli gépi betakarítás. Olvass tovább
Elérhetőség
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
Kövessen minket Facebookon
Telefonos ügyfélfogadás:
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
