Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy mennyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szennyezve. Olvass tovább

Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt az esetet, amikor egy gazdasági egységen belül előfordul ökológiai és nem ökológiai (szokványos, konvencionális) földterület, illetve termesztésmód is.

Olvass tovább

A diploid alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 12 000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes történelmi korok uralkodó gabonája volt.

Olvass tovább

A hazai ökológiai gazdálkodásban a kertészeti termékek részaránya jelentősen elmarad a szántóföldi növényekétől. A nagy piaci kereslet és a megtermelt kis árumennyiség miatt az ökológiai zöldségek, gyümölcsök és a belőlük készített termékek jelentősen drágábbak, mint a konvencionális termelésben előállított hasonló termékek. A drágaságot és áruhiányt részben az okozza, hogy termelésük többnyire csak nagyobb kézimunka ráfordítással oldható meg. Az ökológiai gazdálkodás alap-feltételrendszere, rendeletei pontosan meghatározzák a termelés során felhasználható anyagokat és eljárásokat. Olvass tovább

A zöldségnövények betegségeire vonatkoztatott prognózis során is figyelembe kell vennünk, hogy az csak akkor lehet pontos, ha meghatározott betegségre, növényállományra, adott területre és időtartamra szól.

Olvass tovább