,

A Bacillus thuringiensis család

A Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú készítmények korántsem lehetnek ismeretlenek a biotermesztők számára, hiszen hazánkban is több évtizede vannak forgalomban. Mindezek ellenére a mai napig a BT készítményeket bizonyos homály lengi körül, sőt sok növényvédelmi szakmérnöki oklevéllel rendelkező „szakember” a Bacillus thuringiensis szavak hallatán még mindig valami „hókuszpókusz”-ra, esetleg egy újabb „szenteltvíz” készítményre asszociál. Érdemes ezért áttekinteni ezt a hatóanyagcsoportot és tisztázni számos félreértést. Olvass tovább

,

A mezei acat elleni harc nem reménytelen

Egyik legveszélyesebb, legnagyobb kárt okozó gyomnövényünk a mezei acat (Cirsium arvense L.). Számos más neve közül a legismertebbek az „aszat”, „mácsonya”, „tüske”. Ne gondoljuk azt, hogy mai keletű gyomproblémáról van szó, ugyanis a nagy magyar agrobotanikus – dr. Ujvárosi Miklós professzor – az első országos gyomfelvételezés (1947-1953) idején is a harmadik helyre sorolta a legveszélyesebb gyomnövények sorában.

Olvass tovább

A bio valóban jobb!

Egy eldugott helyen megbúvó, a Newcastle-i Egyetemhez tartozó gazdaságban nemrég befejezett kutatás eredményei nagyban megváltoztathatják Nagy-Britanniában az emberek étkezési szokásait, valamint az ökológiai termékekről eddig hangoztatott hivatalos álláspontot. Olvass tovább

Milyen kaptárokat használunk? Honnan származnak?

A kasos méhészkedés egyes területeken sokáig életképesen működött a keret, illetve a kaptár „felfedezése”, alkalmazása után is. Ennek alapját a hosszan tartó méhlegelőn főképp a rajoztatás és a viasztermelés biztosította. Olvass tovább

Biológiai és ökológiai védekezés növénykórokozók ellen

A kártevők és a gyomnövények mellett a betegségek okozzák a növénytermesztés legjelentősebb veszteségeit: ez a körülményektől függően változik, kedvezőtlen esetben akár a 100%-ot is elérheti.A betegségek általában a konvencionális, intenzív termesztés körülményei között lépnek fel a legsúlyosabb mértékben, de minden gazdálkodási formában – így az ökológiai gazdálkodásban is – számolni kell velük.

Olvass tovább

,

Bioalmások kártevők elleni védelme

A hazai gyümölcsfajok közül az alma növényvédelme jelenti a legnagyobb kihívást a termelők számára. Fokozottan igaz ez a bioalma-termesztésre, hiszen a biotermesztők számára rendkívül kevés eszköz áll rendelkezésre a nagyszámú kártevő és kórokozó ellen. Olvass tovább

Az éltető zeolitok

Az utóbbi harminc évben a zeolitok hazai felhasználása és kutatása mind nagyobb szerepet játszik az ország gazdasági életében. Érdemes foglalkozni a magyarországi természetes zeolitokkal, mivel nemzetközi viszonyokban is figyelemre méltó a felhasználásuk.A hazai természetes zeolitok területén kiemelkedő munkát végzett és végez dr. Mátyás Ernő geológus.

Olvass tovább

Riolittufa a szőlőtermesztésben és borászatban

A szőlő ültetvényeknél és az új telepítéseknél – ahol homok-, agyag- és vályogtalajok vannak – az eddigi kísérleti és üzemi eredmények alapján fontosnak tartom a riolittufa-őrlemények felhasználását. Ugyancsak hasznos a borászat területén.

Olvass tovább

Rezisztens szőlőfajták

A szőlőn sok károsító élősködik, köztük parányi élőlények (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek), nagyobb rovarok vagy a gerincesek (madarak, nyulak, őzek, rókák stb.). A szőlő nagyüzemi termesztése magával hozta a szőlő monokultúráját, ahol az élősködők felszaporodtak, és a biztonságos fürttermés érdekében kémiai anyagokkal kellett azokat elpusztítani. A rendkívül erősen ható növényvédőszerek megvédték a szőlőt a károsítóktól, de ezzel párhuzamosan megzavarták a szőlő életterét (ökoszisztémáját) és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Az ember így árt a természet harmóniájának és önmagának. Ebből a helyzetből adódott a rezisztens szőlőfajták szükségessége.

Olvass tovább