A hazánkban honos közönséges diót értékes faanyagáért és keresett, magas piaci értékű gyümölcséért termesztjük. A dióbél kalóriában, olajban és B-vitaminban gazdag. A héjas termésű gyümölcsök között a diónak van legnagyobb termőterülete az országban. Fája közepesen sűrű és kemény, rendkívül szívós és rugalmas, jól formálható, szegelhető, faragható. A szép rajzolatú diórönköket a bútoriparban, a parkettagyártásnál, a szobrászatban és a hangszerkészítésnél használják fel. Tág térállásban a diófának erőteljes, zömök törzse, hatalmas koronája van, zárt helyen viszont karcsúbb, hengeres törzset, keskeny lombozatot alakít ki. A szaporítóanyag lehet mag vagy csemete. A magvetésnél ősszel vagy tavasszal fészkekbe helyezzük a burok nélküli magvakat. Sokkal eredményesebb a kelés, ha előcsíráztatást végzünk. Olvass tovább
Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy mennyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szennyezve. Olvass tovább
Dr. Roszík Péter 2015. szeptember 25-én, a 77. OMÉK Ökológiai gazdálkodás konferencián elhangzott előadása Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban, vagyis a közvetlen kártétel, a növények szívogatása mellett másodlagos károsításukkal, a vírusok terjesztésével is számolnunk kell. Olvass tovább
Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők által tápanyagutánpótlásra használható termékek köre jelentősen szűkebb, mint a konvencionális gazdálkodók esetében. Az ökológiai gazdálkodás során felhasználható tápanyagpótló és talajjavító termékek között fontos szerepe van az istállótrágyának és a komposztált, valamint folyékony állati ürüléknek (amelyek nem származhatnak iparszerű állattartásból).
