Munkám során egy méltatlanul elhanyagolt, korábban „jobb időket” megélt, Homokmégy településhez tartozó Hillyei Szőlők elnevezésű terület újra gazdálkodásba vonásának lehetőségét vizsgáltam, a feltárt értékek és az időközben regenerálódott terület állapotának megőrzése, fenntartása, ökológiai gazdálkodásának megteremtése céljából. Olvass tovább

Az utóbbi néhány évben egyre inkább megnőtt és folyamatosan növekszik a kereslet a magasabb minőséget képviselő termékek iránt. Egyre többen keresik a bio, valamint közvetlenül a termelőtől származó élelmiszereket.

Olvass tovább

A génmódosított növényeket a kilencvenes évektől termesztik emberi fogyasztásra és állatok takarmányozására. Az utóbbi időben a génmódosított növényeket génkazetta integrálásával állítják elő. Az ilyen kazetták többek között növényi, bakteriális, vagy virális géneket tartalmaznak. Olvass tovább

A mézelő méh egyre fontosabb szerepet tölt be a termesztett és a vadon élő növényfajok beporzásában. A mézelő méhcsaládok gyengüléséről és rendszeresen bekövetkező pusztulásáról szóló beszámolókat a méhészek, a gazdálkodók és a kutatók egyaránt aggasztónak találják. Az ázsiai méhatka, tudományos nevén Varroa destructor fertőzés a hozzá kapcsolódó vírusokkal kulcsfontosságú szerepet tölt be a mézelő méhek egészségügyi problémáiban.

Olvass tovább

Mindenki szeretne jó érzéssel tekinteni a jövőbe. Az egyik jóslat szerint a tudomány fejlődésének köszönhetően a csúcstechnológiával előállított élelmiszerek 2050-re 9 milliárd ember élelmezését fogják biztosítani. A laboratóriumokban gyártott élelmiszerekkel és a génmódosításnak köszönhetően gyorsabban fejlődő növényekkel és állatokkal lehetségessé válik a túlnépesedett világ táplálása – erről szólnak ma a hírek. Olvass tovább

Olvass tovább

Fekete István népszerű „Tüskevár” című könyvében az ifjú Tutajos nemcsak izgalmas kalandoknak volt részese a Kis-Balaton nádasaiban, de megtanult együtt élni a szúnyogokkal is. Pedig ebből ott annyi volt, hogy – Matula bácsi szavaival élve – „ha az ember megrúg egy bokrot, hát a fele elrepül”.

Olvass tovább

Napjainkban az intenzív paradicsom-termesztéstechnológia egyre precízebb és fejlettebb. A paradicsomok tőtávolsága csökken, emiatt a fitotechnikai műveletek időigénye és a kézimunkaerő-igény egyre nő, miközben kiemelt cél a korai termésérés. A négyzetméterenkénti termésmennyiséget csak ilyen módon lehet maximalizálni, de a lehetséges veszteségek is ebben a termesztési rendszerben a legnagyobbak. A korszerű fejlesztési irányokkal csak a tőkeerős gazdálkodók tudnak lépést tartani. Ebben a cikkben viszont azokhoz szeretnénk szólni, akik nem akarják felvenni a versenyt az intenzív termesztési módszerekkel.

Olvass tovább

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása. Különösen igaz ez, mivel az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott. Bár nem helyettesíti az istállótrágyát, a szakszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását. A zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomassza tömegű növényfajok talajba dolgozásával. Olvass tovább