A csonthéjasok újabb vámszedője, a Xanthomonas arboricola pv. pruni

Gyümölcstermő növényeink egyik leggyakoribb betegségtünete a levél- vagy termésfoltosodás. Sokszor még gyakorlott szakembereknek is nehéz meghatározni pontosan, hogy milyen kórokozó áll az adott tünet hátterében, különösen akkor, ha olyan betegség kerül látóterünkbe, ami addig még nem fordult elő. Jelen írással egy ilyen, Magyarországon újonnan fellépő baktériumos betegségre, a csonthéjasok Xanthomonas arboricola pv. pruni okozta gyümölcs-.. read more →

Előrejelzési és védekezési lehetőségek az Üvegszárnyú almafalepke (Synanthedon myopaeformis) ellen bioalmásban

Az üvegszárnyú almafalepkét, más néven almafaszitkárt sokáig csak másodlagos kártevőnek vélték. Úgy gondolták, hogy az egészséges és ép kérgű fák teljes mértékben mentesek tőle. Napjainkra azonban jelentős kártevővé vált, elszaporodását és helyenként jelentős kártételét a megváltozott termesztéstechnológiában látják. (1. ábra: Üvegszárnyú almafalepke [Synanthedon myopaeformis]. Fotó: Weston Colley, Hampshire) read more →

Forró habos gyomirtás

Egy korábban gőzzel vagy forró vízzel történő, szőlészetekben és gyümölcsösökben egyaránt használható gyomirtó eljárás tovább gondolásaként az olaszországi Piacenza közelében működő Tecnovict cég egy Schiumone nevű berendezést alkotott, mely az ökológiai gazdálkodásban is biztonsággal alkalmazható. read more →

Magyar világsiker a növényvédelemben

A Szegedi Tudományegyetem kutatói új baktériumtörzset találtak, mely a zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen hatékonynak bizonyul. A Bacillus mojavensis nagy mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben a növény általános ellenálló képességét is növelni képes. Az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét világszinten is.. read more →

A nem vegyszeres gazdálkodási tényezők hatása az olajtök gyomnövényzetére

Magyarország olajtöktermesztő régióiban az elmúlt két évben összesen 180 olajtökvetést vizsgáltunk meg, melyek közül 153 konvencionális, míg 27 ökológiai gazdaságból származott. A két gazdálkodási rendszer gyomnövényzete között nem sikerült szignifikáns különbségeket kimutatnunk. Ez elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy ennek a kultúrának a gyomszabályozásában az agrotechnika szerepe többnyire meghatározó jelentőségű a konvencionális gazdaságokban is… read more →

Almaültetvények pókfaunisztikai felmérése a peszticidterhelés függvényében

A pókok sok ember számára tipikus „nemszeretem” állatok. Bár sokszor bosszantó lehet jelenlétük, mégis, közelebbről szemügyre véve olyan ízeltlábúakat láthatunk, akik segítenek kártékony rovarok széles garmadáját kordában tartani. A szerzők munkájukban igyekeznek a pókok hasznosságára rávilágítani, a pókokat jobban megismertetni az olvasókkal, illetve, egy 2016-ban végzett vizsgálat nyomán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a.. read more →

Pajorok elleni védekezési kísérletek Beauveria törzsekkel

Számos érvet sorolhatunk a biológiai védekezési eljárások mellett és ellen, az azonban biztos, hogy előnyeik elvitathatatlanok. Hozzátartozik ehhez az is, hogy egyes kultúrákban, illetve egyes területeken ezen szervezetek, módszerek használata szinte kizárólagos (pl. NATURA 2000-es területek erdőfelújításai) és ezzel egyidejűleg nélkülözhetetlen is. Ahhoz, hogy ezeket a készítményeket, módszereket megfelelő hatékonysággal építsük be az adott technológiába,.. read more →

Mikrobiális megoldások a növényvédelemben

Egyre több készítmény kerül forgalomba, melyek mikroszko­pikus gombák vagy baktériumok segítségével hatékony védelmet nyújtanak a növényeket károsító rovarok vagy gombák ellen. Ezek hatásmechanizmusa jelentős mértékben eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. A módszer csupán 20 éve jelent meg a mezőgazdaságban, ezzel szemben a humán gyógyászat már száz éve alkalmazza. read more →

Kártevő rovarok a szőlőben

A napjainkban termesztett csemege- és borszőlő fajták a vadon élő rokonaiktól származnak ugyan, de tőlük sokban különböznek. A gondozatlan tőke hajtásai a fára kapaszkodnak, vagy a földön kúsznak, a kicsiny fürtök apró bogyóinak savanyú a leve. A több ezer évvel ezelőtt elkezdett nemesítés a szőlőnek azon a tulajdonságán alapult, hogy az egyéves vesszőnek mindig a.. read more →

Védekezés a levéltetvek ellen az ökológiai gazdaságban

A levéltetvek a kertészeti kártevők leggyakoribb szúró-szívó szájszervű kártevői. Testük 1-3 mm nagyságú, hosszú, vékony csáp jellemzi őket, lehetnek szárnyasok (két pár hártyás szárny) vagy szárnyatlanok. Fontos határozó bélyegük a potrohon található potrohcső. Gyors szaporodás és fejlődés (1-2 hét alatt a fiatal lárvából kifejlett egyed lesz), valamint sok nemzedék jellemző, növényházban folyamatosan képesek szaporodni, míg.. read more →