Az ökológiai gazdálkodás meghatározására számos definíció született, amelyek közül az IFOAM (az Ökológiai gazdálkodók szervezeteinek világszövetsége) is alkotott néhányat. Közülük talán a következő foglalja össze legjobban a lényeget: „Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja. Óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát, célul tűzi ki a mezőgazdaság és a környezet minőségének javítását. Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét tartózkodva a szintetikus trágyák és növényvédő szerek használatától. Helyettük a terméshozam és ellenállóképesség növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni.” Olvass tovább

Kovács Levente a Tolna megyei Szakály községben él és gazdálkodik családjával. A gazdálkodás szeretetét nagyszüleitől vette át már kora gyermekkorában. Tanulmányait is mezőgazdasági vonalon végezte.

Olvass tovább

Gyümölcsösökre

Az Ökológiai Üzemleírás kitöltésével a gazda megmutatja, hogy ismeri az ökológiai gazdálkodás előírásait és szabályait. Az első ellenőrzésre kitöltendő az üzemleírás, ekkor az ellenőr természetesen fog segíteni a kétségek eloszlatásában. Amelyik pont nem vonatkozik Önökre, ott egy rövid, félmondatos indoklást kérünk írni, miért nem vonatkozik az a pont gazdaságára.

A félkövér, barna betűvel szedett részek egy lehetséges választ adnak, mely a legtöbb esetben kielégíti a minimális követelményeket.

Az ökológiai növénytermesztési jogszabályok betartása érdekében teendő gyakorlati intézkedések

1) Hogyan biztosítja a gazdaságban ökológiai szaporítóanyag beszerzését?

Amennyiben csak gyümölcs ültetvénnyel rendelkezünk és nem is tervezünk szántóföldi növénnyel foglalkozni, akkor elég annyit írni, hogy a gyümölcsfa oltványokra kérelmezem a Biokontrolltól a nem ökológiai szaporítóanyag használatának engedélyezését. Amennyiben szántóink is vannak, vagy lesznek, akkor a másik, szántóföldi gazdálkodásra írott cikk szerintiek is beírandók.

Rezisztens, vagy toleráns fajták telepítése megkönnyíti a későbbi növényvédelmet. Bőséges választék áll rendelkezésre alma és szőlő esetében, de megjelentek ellenálló őszibarack és meggy fajták is, melyről a Biokultúra újság is írt. (A régi számok a Biokontroll honlapján is megtekinthetők a www.biokontroll.hu / Bio kisokos / Biokultúra újság menü alatt.)

A tájfajta Penyigei/Nemtudom szilva is kezd jövedelmezővé válni.

2) Milyen feltételekkel használhat fel a gazdaságban szokványos, csávázatlan szaporítóanyagot?

Elsősorban ökológiai eredetű szaporítóanyagokat kell alkalmazni a biogazdaságokban, ami származhat saját előállításból, vagy külső forrásból. Mivel a gyakorlatban igen ritka az ökológiai vegetatív szaporítóanyag kínálat (gyümölcsfa, oltvány, gyökeres vessző stb.), a Biokontroll előzetes engedélyét kell kérni a szokványos eredetű szaporítóanyag felhasználására a nem beszerezhetőségre hivatkozva.

3) Használ saját, visszafogott szaporítóanyagot az ellenőrzött gazdaságban?

Ο Igen. Saját szaporítóanyag termelésnél ez megjelölendő.
Ο Nem.
Ο Nem értelmezhető, mert nem történik szaporítóanyag felhasználás.

4) Milyen módon biztosítja a megfelelő talajállapotot, a tápanyag utánpótlást az ellenőrzött területeken?

A megfelelő talajállapot a sorközökben pillangós és mélyen gyökerező növények vetésével is biztosítható.

A talaj termékenységét fenn kell tartani, elsődlegesen saját gazdaságból származó, esetleg vásárolt ökológiai, vagy ennek hiányában nem iparszerű (extenzív) állattartásból származó szervestrágyával. Ökológiai termelésből származó szerves anyagok szintén alkalmazhatók lehetőleg komposztálva, vagy talajtakarásra (pl. a kis fák csurgója alá fűkaszálék).

A Biokontroll listája szerint tápanyagutánpótló szereket használom, amikor szükségesek.

Célszerű felsorolni azt a néhány szert, amelyre a gazda alapozza a tápanyagutánpótlást, például nem iparszerű tartásból származó istállótrágya, engedélyezett lombtrágyák stb.

Leírni nem szükséges, de ellenőrzés során el szoktam mondani, sok gond szokott abból lenni, hogy a növényvédőszer boltos ajánlását nem ellenőrzi le a biogazda az ellenőrző szervezettel. (Sokuknak minden eladó.)

Szintén nem ment a felelősség alól, ha a gazda azt mondja ellenőrzés során, hogy egy szomszéd biotermelő ezt a szert ajánlotta. Minden esetben előzetesen meg kell arról győződni, hogy a tápanyag utánpótlásra felhasználni kívánt anyag, vagy készítmény az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható, hazai forgalmazási engedéllyel rendelkezik és az adott kultúrában engedélyezett.

5) Többlet szervestrágya mennyiség keletkezése esetén milyen módon gondoskodik a trágya elhelyezéséről?

Amennyiben ökológiai állatokat is tartanak, a 170 kg/év/ha N terhelés feletti mennyiséget termelő gazdaság megállapodást köthet más ökológiai gazdaságokkal a többlet trágya elhelyezésére, ekkor az együttműködő gazdaságok teljes területére számítva nem szabad túllépni a fenti mennyiséget.

6) Hogyan történik a gazdaságban az ellenőrzött területek öntözése?

Nem öntözök.

Az öntözött növények, az öntözés módszere és eszközei beírandók a víz forrásának részletezésével.

7) Kérjük, írja le a gazdaság vetésforgó rendszerét!

Amennyiben csak gyümölcs ültetvénnyel rendelkezünk és nem is tervezünk szántóföldi növénnyel foglalkozni, akkor elég annyit írni, hogy ültetvényeim vannak, így nem vonatkozik rám a vetésforgó.

Pillangós-, vagy zöldtrágyanövények termesztése a sorközökben természetesen hasznos. Leírni azonban csak akkor célszerű, ha ez már bevett gyakorlat és nem kísérlet, ugyanis az üzemtervnek mindig aktuálisnak kell lenni.

Egyre gyakoribb hiba, hogy kivágott gyümölcsös helyébe két év gabona nélkül, azonnal gyümölcsöst telepítenek.

8) Milyen növénytermesztési technológiát alkalmaz a gazdaságban?

Intenzív, vagy extenzív a termesztéstechnológia, általánosságban kell jellemezni a gazdaságban folytatott agrotechnológiai gyakorlatot (metszés, sor- és sorközápolás, betakarítás stb.) a speciális szempontok kiemelésével, például fagyvédelem, vagy jégháló.

9) Milyen módon történik a kártevők elleni védekezés a gazdaságban?

Biogazdálkodásban elsősorban a rezisztens, vagy toleráns növényfajták termesztése az ajánlott. Ha ez nem megoldható, vagy nem elégséges, akkor gyakori növényvédelmi megfigyeléseket kell végezni a területeken, megelőző intézkedéseket hozni (csapdázás, hasznos élő szervezetek védelme, ülőfa). Fizikai módszerek is használhatók, pl. hernyófészkek mechanikai eltávolítása.

Minden esetben előzetesen meg kell arról győződni, hogy a növényvédelemre felhasználni kívánt anyag, vagy készítmény az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható, hazai forgalmazási engedéllyel rendelkezik és az adott kultúrában engedélyezett.

Leírható, hogy a Biokontroll pozitív listája szerinti növény­­védő­szereket használom, amikor szükségesek és indokoltak. Célszerű felsorolni azt a néhány szert, amelyre a gazda alapozza a növényvédelmet, például réz, kén, olajok, mikrobiológiai készítmények, molyok ellen feromoncsapdás előrejelzésre alapozva X szer stb.

A maximálisan kijuttatható fémréz hatóanyag 6 kg/év/ha.

10) Milyen gyomszabályozási technológiát alkalmaz a gazdaságában?

Mivel kémiai gyomirtó szer nincs engedélyezve az ökológiai gazdálkodásban, ezért csak mechanikai eszközökkel szabályozom a gyomokat. Célszerű felsorolni néhány agrotechnológiai eljárást, például sorközök kaszálása, sorok talajmarózása, mulcsozás (talajtakarás) stb.

11) Történik a gazdaságban szokványos termesztés?

Ο Igen.
Ο Nem.

12) Milyen módon valósítja meg a párhuzamos egység elválasztását a gazdaságban?

A legegyszerűbb eset, ha a gazdaság összes földjét ökológiaiként művelem, megvalósítva ezzel a teljeskörű átállást. Ha ez nem megoldható, akkor szigorú feltételek mellett folytatható párhuzamos gazdálkodás, melynek a legfontosabb alapelőírása, hogy nem termeszthető azonos, vagy nehezen megkülönböztethető fajta a szokványos és az ökológiai egységben.

Egyszerű dolgunk van, ha ugyanazon növény nincs az ökológiai és a nem-ökológiai üzemegységben, ekkor ezt lehet leírni: diót bioként művelem, meggyet konvencionálisként.

Bonyolult és nem javasolt lehetőség, ha egy faj néhány fajtáját bioként, néhány fajtáját nem bioként kívánjuk legfeljebb öt évig külön kezelni. Sokszor a támogatás feltétele is kizárta ezt az esetet. Ha mégis ilyen helyzetben lennénk (például vannak hagyományos és bioban könnyen termeszthető, rezisztens almafajtáink), akkor két cégbe célszerű a kétféle termesztési módot tenni.

Ha ez sem kivitelezhető, akkor az Alap-feltételrendszer 5.7. pontja szerint intézkedéseket szükséges leírni (nem elég rájuk hivatkozni), például az átállási tervet jóváhagyatom a Pest Megyei Kormányhivatallal (országos hatáskörben jár el) és évente megerősítem (ez díjköteles).

13) A betakarítást követően hogyan történik a termékek elszállítása?

Jellemezni kell a gazdaság általános gyakorlatát, a szállítás módszerét, gépeit, felelőseit.

Tiszta göngyöleg és szállítójármű, melyről előzetesen meg kell győződni és szükség esetén intézkedni az esetleges szennyeződés kiküszöböléséről. A tételazonosítás mellett bio jelölés alkalmazása a szállítás kísérő okmányaiban a Biokontroll nevének vagy kódjának a feltüntetésével (például a szállítólevélen: bio alma HU-ÖKO-01).

Tárolás, raktárnyilvántartás

14) Végeznek raktározást?

Ο Nem történik raktározás.
Ο Saját raktárban, kizárólag ökológiai, vagy azokhoz felhasználásra kerülő termékek raktározása történik.
Ο Saját raktárban történik a raktározás, a szokványos termékektől elkülönítve. Az elkülönítés módjának leírása, pl. a tároló jobb oldalán tárolom az ökológiai terményeket, mindig kitáblázva. A tároló bal oldalán mobil fallal elválasztva vannak a konvencionális tételek.

15) Kérjük, írja le, milyen módon vezetik a raktárnyilvántartást!

A Biokontroll formanyomtatványát, a készletnyilvántartót vezetem státuszonként és növényenként külön lapon. Ha van ezzel megegyező adattartalmú saját nyilvántartás, meg kell nevezni, ebben az esetben az is elfogadott.

16) Milyen módszereket, anyagokat alkalmaz a raktári kártevők ellen?

Leírandók a raktározás során használt fertőtlenítő- és tisztító szerek (például meszelés), valamint a kártevők elleni megelőzés (jól záródó nyílászárók) és védekezés anyagai (raktáron kívüli, zárt dobozos rágcsálóirtó).

A tiltott anyagokkal történő szennyeződések elkerülése érdekében meghozott óvintézkedések az előállítási lánc különböző szintjein

17) Az ökológiai területekkel szomszédos szokványos művelésű táblák esetén milyen intézkedéseket hoz az elsodródás elkerülésére?

A biorendeletek nem határoznak meg konkrét védőtávolságokat az ökológiai művelésű táblák elválasztására, a gazdálkodó felelőssége olyan intézkedések megtétele, hogy a terület és a termék ne szennyeződjön biogazdálkodásban tiltott anyagokkal. Ez teljesülhet a táblát természetesen elhatároló elemekkel (cserje- és erdősáv, csatornapart, széles dűlőút), a fizikai izoláció céljából telepített sávokkal.

Ha szomszéddal jó a viszony, akkor megkérhető, hogy ügyeljen az elsodródás elkerülésére, a bioval érintkező nem-bio sorokat pedig a biogazda permetezze bio szerekkel.

Ha szomszéddal kevésbé jó a viszony, akkor szóba jöhet a vele érintkező 1-3 sor nem bio értékesítése (így nem fog a laborminta növényvédőszer maradékot kimutatni), hosszabb távon pedig védősáv létesítése.

Az elsodródás megakadályozása főleg az uralkodó szélirányból javasolt.

18) Milyen módon történik az elválasztás a szokványos növénytermesztéstől és anyagaitól?

Ο Külön permetezőgép használata történik a két üzemegységben.
Ο Külön vetőgép használata történik a két üzemegységben.
Ο Külön kombájn használata történik a két üzemegységben.
Ο A nem ellenőrzött táblákon is használt permetezőgép/vetőgép/kombájn alapos tisztításra kerül az ökológiai gazdálkodásban történő felhasználás előtt.
Ο Az agrotechnikai műveleteket más végzi a gazdaságban.
Ο Az agrotechnikai műveleteket a saját gazdaság végzi.
Ο A növényvédelmet más végzi a gazdaságban.
Ο A növényvédelmet a saját gazdaság végzi.

19) Értékesítés előtt tisztításra kerülnek-e a termékek?

Ο A termékek tisztítása saját eszközökön történik, ennek leírása: ……………………………………………………….
Ο A termékek tisztítása másik biotermesztő gépein történik, ennek leírása: …………………………………………
Ο A termékek tisztítása szokványos termékeket követően történik, ennek leírása: ………………………………..
Ο Nem történik tisztítás.

20) Milyen intézkedéseket alkalmaznak a termékek szállítása során?

Tiszta járműben, fizikailag elkülönítve és egységcsomagonként jelölve szállítom a biotermékeket a konvencionálistól.

21) Milyen intézkedéseket alkalmaznak a gépek tisztítása során?

Alaposan kitisztítom a gépeket mechanikailag. Ahol marad bent konvencionális termény, ott „kimosatom”, azaz a tisztításra feltett bio mennyiség elejét külön gyűjtöm és konvencionálisként értékesítem.

Egyéb szükséges információk

22) Milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak a gazdaságban?

Ha alkalmaznak minőségügyi rendszert (Global GAP, ISO 9001, HACCP stb.) a növénytermesztés folyamatainak szabályozására, ott ez írandó be. Vagy: Kis üzemméretem miatt nem szükséges minőségügyi rendszert üzemeltetnem.

23) Hogyan biztosítják a termékek nyomonkövetést az előállítási láncban?

A bejövő és a kimenő anyagok (vetőmag, növény­védő­szer, termésnövelő anyagok, termények) nyomon-követ­hetőségét a beszerzési bizonylatokkal (számla, szállítólevél, vetőmagcímke, tanúsítvány), naplókkal, készletnyilvántartással és az értékesítés dokumentumaival biztosítom.

24) Milyen intézkedéseket hoznak GMO-val történő szennyezés elkerülésére?

Szerencsére gyümölcsökből még alig van génmanipulált faj, reméljük ez így is marad. Az ellenőrzött területek térképe, valamint az épületek, létesítmények alaprajza csatolandó az üzemleíráshoz (amennyiben ez még nem küldték be).

Dr. Seress Zoltán ellenőr,
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.


Szántóföldi növény­termesztésre

A biogazdálkodás részletes termelési előírásait tartalmazó 889/2008-as Európai Uniós rendelet 63. cikkének értelmében az ökológiai termelési módszerre áttérő gazdálkodónak az első ellenőrzésre el kell készítenie az ökológiai termelőegységének, létesítményeinek és a tevékenységének teljes leírását.

Ez az Ökológiai üzemleírás képezi majd az ellenőrzés és tanúsítás alapját. Éppen ezért a dokumentumot a lehető legteljesebb körültekintéssel kell kitölteni annak érdekében, hogy a Biokontroll Hungária számára elegendő információ állhasson rendelkezésre az alkalmazandó előírásrendszernek való megfelelés megállapításához. Az üzemleírást minden esetben frissíteni kell, ha bármilyen változás történik az előállítási folyamatban és ezt be kell jelenteni az ellenőrző szervezet felé is.

Az üzemleírásban a vonatkozó jogszabály szerint a következőkre kell kitérni:

a termelőegység és a növénytermesztési tevékenység szintjén megteendő gyakorlati intézkedések az ökológiai termelés előírásainak betartása érdekében;
a biogazdálkodásban nem engedélyezett termékek és anyagok okozta szennyeződés veszélyének csökkentése érdekében megteendő óvintézkedések és a tárlóhelyiségekben, előállítási láncban végrehajtandó tisztítási intézkedések ismertetését;
az alkalmazott termelési módszer konkrét jellemzői.

Ezzel a gazdálkodó deklarálja és igazolni tudja a felkészültségét, hogy tisztában van a biogazdálkodás alapszabályival, megismerte, megértette, elfogadja és betartja azokat. Ez egyben jó alkalom arra, hogy a termelő az ökológiai gazdálkodásra történő átállás kezdetén átgondolja az eddigi termesztési gyakorlatát, úgymint: fajtaválasztás, vetőmag használat, növényvédelem, tápanyagutánpótlás, vetésforgó rendszer, agrotechnika, párhuzamos gazdálkodás, elkülönítés. Miben kell változtatnia és hogyan tudja megoldani azt. Ehhez természetesen az előzetes felkészülés és sok esetben a szemléletmód váltás nélkülözhetelen. Segítségül a Biokontroll honlapján rengeteg szakirodalom és hasznos információ áll rendelkezésre.

A gazdaság teljes leírásának részét képezik még az ökológiai ellenőrzési rendszerbe történő belépéskor kitöltött Bejelentkezési lap, a vállalkozás alapadatainak, a biogazdálkodásba bevonni kívánt termelési helyszínek pontos és részletes felsorolásával (termőföld, raktár, feldolgozó egységek stb.), a területek térképével, a létesítmények alaprajzaival és a biogazdálkodó által elfogadott kötelező nyilatkozatok. A tevékenységére vonatkozó üzemleírást minden Partnerünk a bejelentkezési csomag részeként kapja meg, de a formanyomtatvány letölthető honlapunkról is. A kitöltött Ökológiai üzemleírást és mellékleteit postafordultával, vagy elektronikusan vissza kell küldeni a Biokontrollhoz, egy másolati példányt őrizzenek meg belőle.

A szántóföldi növénytermesztő tevékenységet folytató gazdaságoknak a F-297 jelű Ökológiai üzemleírás nyomtatványt kell kitölteni, melynek során az alábbiakban dőlt betűvel szedett következő főbb szempontokra kell figyelemmel lennie és ismertetnie a saját gazdaságára vonatkozóan általános érvényűen. Kérjük, hogy az üzemleírás összes pontját válaszolják meg, amennyiben pedig az adott pont nem értelmezhető, rövid magyarázat kíséretében kérjük megindokolni, hogy miért. Az egyes pontokhoz adandó válaszok szükség esetén a pótlapon folytathatók.

Az első oldalon kell kitölteni a vállalkozás azonosítására szolgáló adatokat. Minden oldalra kérjük felírni a vállalkozás azonosítására szolgáló, a Biokontroll nyilvántartása szerinti kódszámot. Egy különálló értékelő lapon az ellenőr értékelni fogja az ökológiai üzemleírásban leírt intézkedéseket, és ha szükséges, ajánlásokat tesz az üzemleírás módosítására, amit a gazdálkodó a javító intézkedésekről tett nyilatkozatában fogadhat el. A nyomtatvány végén felsoroltuk azokat a dokumentumokat, melyeket vezetni kell, vagy megegyező tartalmú saját nyilvántartást.

A tevékenység leírása (több választás is lehetséges):

  • szántóföldi növénytermesztés
  • szántóföldi zöldségtermesztés
  • gyümölcstermesztés
  • gyógy- és/vagy fűszernövény termesztés
  • hajtatás:
    – fűtött növényház
    – fűtetlen növényház
  • saját palántanevelés
  • gyepgazdálkodás
  • takarmánynövény termesztés
  • vetőmag termesztés
  • egyéb:……………………………………………….…………………

Meg kell jelölni, hogy pontosan milyen növénytermesztési tevékenységet, vagy tevékenységeket folytat, ha nincs a felsoroltak között, az egyéb válaszlehetőségnél kell részletezni azt. Értelemszerűen több válasz is adható.

Az ökológiai növénytermesztési jogszabályok betartása érdekében teendő gyakorlati intézkedések

1) Hogyan biztosítja a gazdaságban ökológiai szaporítóanyag beszerzését?

Az ökológiai gazdálkodás alapelvei szerint elsősorban ökológiai eredetű (vásárolt, vagy saját) magot kell felhasználni, de az átállás időszakából származó termék is megfelelő. Igazolni kell a felhasznált szaporítóanyagok eredetét és státuszát, a beszerzés bizonylatán ökológiai/átállási jelöléssel és az eladó minősítő tanúsítvány másolatával. A saját szaporítóanyag használatát készletre vételi jelentéssel és készletnyilvántartással, vagy egyéb belső bizonylatolással lehet igazolni.

2) Milyen feltételekkel használhat fel a gazdaságban szokványos, csávázatlan szaporítóanyagot?

Amennyiben a hivatalos ökológiai vetőmag adatbázisban nem található meg a vetni kívánt faj, vagy bizonyos termesztési célnak megfelelő fajta, akkor a Biokontroll felé benyújtott előzetes kérelemmel (F-175 jelű nyomtatványunkon) és az engedély birtokában szokványos, csávázatlan mag is vethető. A csávázatlanság a vetőmag zsákcímkével, vagy a számlával igazolható. Kiemelten fontos szempont a vetőmag GMO mentességének igazolása (F-124 jelű nyomtatványunkon). A gazdaságba érkező GMO kockázatos külföldi termesztésű vetőmagok (kukorica, szója, repce stb.) esetében gondoskodni kell a GMO mentességi nyilatkozatok, igazolások beszerzéséről, szükség esetén saját vizsgálatot kell végeztetni a kockázatos tételre vonatkozóan.

3) Használ saját, visszafogott szaporítóanyagot az ellenőrzött gazdaságban?

Ο Igen.
Ο Nem.
Ο Nem értelmezhető, mert nem történik szaporítóanyag felhasználás.

Jelölje meg a gazdaságra érvényes megállapítást! Értelemszerűen több válasz is adható.

4) Milyen módon biztosítja a megfelelő talajállapotot, a tápanyag utánpótlást az ellenőrzött területeken?

A talaj termékenységét fenn kell tartani, elsődlegesen saját gazdaságból származó, esetleg vásárolt ökológiai, vagy ennek hiányában nem iparszerű (extenzív) állattartásból származó szervestrágyával, a 170 kg/év/ha N (nitrogén) egyenérték betartásával. Egyéb, ökológiai termelésből származó szerves anyagok szintén alkalmazhatók lehetőleg komposztálva. Indokolt esetben lehetséges a Biokontroll pozitív listáján található termésnövelő anyagok (talajjavító-, mikrobiológiai készítmények, kondicionálók stb.) alkalmazásával. Minden esetben előzetesen meg kell arról győződni, hogy a talajjavításra, tápanyag utánpótlásra felhasználni kívánt anyag, vagy készítmény az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható, hazai forgalmazási engedéllyel rendelkezik és az adott kultúrában engedélyezett. A célnak megfelel a vetésforgóba illesztve nitrogéngyűjtő pillangós növények termesztése, vagy zöldtrágya növények talajba forgatása is, illetve talajkímélő agrotechnikai módszerek alkalmazása.

5) Többlet szervestrágya mennyiség keletkezése esetén milyen módon gondoskodik a trágya elhelyezéséről?

Amennyiben ökológiai, vagy konvencionális állatokat is tartanak, a földhasználatban lévő területekre számított 170 kg/év/ha N egyenérték feletti mennyiséget termelő gazdaság megállapodást köthet más ökológiai gazdaságokkal a keletkező többlet trágya elhelyezésére. Ebben az esetben az együttműködő gazdaságok teljes területére számítva nem szabad túllépni a fenti mennyiséget.

6) Hogyan történik a gazdaságban az ellenőrzött területek öntözése?

Mutassa be a gazdaságban alkalmazott öntözési gyakorlatot, az öntözött növények körét, az öntözések számát, vagy a vegetációs időszakban kijuttatandó víz mennyiségét és az öntözőberendezés típusát. Ismertesse az öntözővíz eredetét!

7) Kérjük, írja le a gazdaság vetésforgó rendszerét!

Törekedni kell a változatos és a talaj használatának szempontjából kiegyensúlyozott növényi sorrend kialakítására, az ökológiai gazdálkodásban előírt minimális visszakerülési idő betartásával. Ügyelni kell az azonos hatású és betegségű, egy családba tartozó fajok vetésszerkezetbe illesztésére. Ajánlott a pillangós és zöldtrágya növények használata bizonyos időszakonként az egyes táblákon. Ha van általánosan alkalmazott gyakorlat a vetésforgó rendszerre, akkor ismertesse azt az egymást követő kultúrák felsorolásával.

8) Milyen növénytermesztési technológiát alkalmaz a gazdaságban?

Röviden foglalja össze a gazdaságban folytatott agro­techno­lógiai módszereket! Fontos a gazdaságban alkalmazott tápanyagutánpótló-, növényvédő- és gyomszabályzó gépek, illetve berendezések ismertetése. A technológia jellegére utalva lehet intenzív, extenzív, szabadföldi, növényházi stb.

9) Milyen módon történik a kártevők elleni védekezés a gazdaságban?

Biogazdálkodásban elsősorban a rezisztens, vagy toleráns növényfajták termesztése az ajánlott. Ha ez nem oldható meg, akkor gyakori növényvédelmi megfigyeléseket kell végezni a területeken, megelőző intézkedéseket hozni (csapdázás, hasznos élő szervezetek védelme, ülőfa) és dokumentálni ezt. Indokolt esetben a Biokontroll pozitív listáján található növényvédőszerek is alkalmazhatóak.

Minden esetben előzetesen meg kell arról győződni, hogy a növényvédelemre felhasználni kívánt anyag, vagy készítmény az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható, hazai forgalmazási engedéllyel rendelkezik és az adott kultúrában engedélyezett.

A biogazdálkodásban maximálisan kijuttatható fémréz hatóanyag 6 kg/év/ha. Nagyon fontos a megfelelő agrotechnikai háttér a növényvédelmi munkaműveletek optimális időben és minőségben történő elvégzéséhez.

Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot!

10) Milyen gyomszabályozási technológiát alkalmaz a gazdaságában?

Biogazdálkodásban a kémiai gyomírtás nem engedélyezett. Lehetséges mechanikus módszerekkel (gépi és kézi eszközök), mulcsozással (takarással), gyomperzseléssel és agrotechnikai eszközökkel, a vetésforgórendszerben az egyes kultúrák gyomelnyomó képességének a kihasználásával.

Fontos a megfelelő agrotechnikai háttér a gyomszabályozó munkaműveletek optimális időben és minőségben történő elvégzéséhez. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

11) Történik a gazdaságban szokványos termesztés?

Ο Igen.
Ο Nem.

Jelölje meg a gazdaságra érvényes megállapítást. Szokványos termesztésnek tekintendő minden olyan növénytermesztési tevékenység, amely nem áll ökológiai ellenőrzés alatt!

12) Milyen módon valósítja meg a párhuzamos egység elválasztását a gazdaságban?

Ha egy gazdaságon belül az ökológiai gazdálkodás mellett párhuzamosan szokványos növénytermesztést is folytatnak, akkor gondoskodni kell a különböző egységek megfelelő elválasztásáról, fizikailag (termőföld, raktár) és a termelési nyilvántartásokban egyaránt, ami egyértelműen, áttekinthető módon biztosítja a felhasznált anyagok és a keletkezett termékek nyomonkövethetőségét. Azonos, vagy nehezen megkülönböztethető növényfajta alapesetben nem termeszthető párhuzamosan az ökológiai és a szokványos egységben (kivétel a vetőmag és az oktatási-kutatási célú termesztés).

Kiemelt figyelmet kell fordítani a közösen használt eszközökre, szükség esetén (vetőgép, permetezőgép, betakarító gép) azok dokumentált tisztítására. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

13) A betakarítást követően hogyan történik a termékek elszállítása?

A biotermékek szállítása során gondoskodni kell a tiszta, szennyező anyagtól mentes (szokványos termék, gázolaj stb.) szállítóeszközről, csomagolóanyagról, a pontosan vezetett árukísérő okmányokkal biztosítani kell a nyomon­követhetőséget (termék státuszával) és meg kell akadályozni a termék keveredésének a lehetőségét. A zárt egységcsomagokra (pl. zsákok) az azonosításhoz egyedi címkét kell helyezni a szükséges adattartalommal (az előállító adatai, a termék megnevezése, státusza, tételazonosítója, a Biokontroll nevének és kódszámának a feltüntetése).

Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot, a szállítás módszerét, gépeit, felelőseit!

Tárolás, raktárnyilvántartás

14) Végeznek raktározást?

Ο Nem történik raktározás.
Ο Saját raktárban, kizárólag ökológiai, vagy azokhoz felhasználásra kerülő termékek raktározása történik.
Ο Saját raktárban történik a raktározás, a szokványos termékektől elkülönítve. Az elkülönítés módjának leírása: …………………………………………………………………………….

Jelölje meg a gazdaságra érvényes megállapítást! Ha nem közvetlenül a tábláról értékesítik a betakarított terményt, lehetséges saját, bérelt, esetleg alvállalkozó raktárban való tárolás. Részletezni kell a raktározott termékek tárolásának, tételazonosításának, jelölésének, elkülönítésének módját.

15) Kérjük, írja le, milyen módon vezetik a raktárnyilvántartást!

Írja le a gazdaságban tárolt termékekre, vagy tételekre alkalmazott nyilvántartási gyakorlatot! A nyomonkövetést biztosító készletnyilvántartót szükséges vezetni termékenként és státuszonként külön lapon. Amennyiben ezzel azonos adattartalmú (pl. számítógépes) nyilvántartást használnak, az is elfogadható.

16) Milyen módszereket, anyagokat alkalmaz a raktári kártevők ellen?

A raktározás során csak az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerek és készítmények alkalmazhatóak tisztításra, fertőtlenítésre és a kártevők ellen. Az elsődleges cél a megelőzés, a jól tisztítható, résmentes padozat, jól záró nyílászárók kialakítása. Engedélyezett a söprés, mosás, perzselés, meszelés, csapdázás (feromon, UV fény), a termény időszakos tisztítása, hűtve tárolása és szükség esetén a Biokontroll pozitív listáján található biocid készítmények alkalmazhatóak a vonatkozó előírások betartásával (üres raktár). Rágcsálók ellen hatásos a mechanikus módszerek (egérfogó, ragasztó) és a raktáron kívül elhelyezett, zárt dobozos rágcsálóirtó. Írja le a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

A tiltott anyagokkal történő szennyeződések elkerülése érdekében meghozott óvintézkedések az előállítási lánc különböző szintjein

17) Az ökológiai területekkel szomszédos szokványos művelésű táblák esetén milyen intézkedéseket hoz az elsodródás elkerülésére?

Az ökológiai jogszabályok nem határoznak meg konkrét védőtávolságokat a szokványos és az ökológiai művelésű táblák elválasztására, a gazdálkodó felelőssége olyan intézkedések megtétele, hogy a terület és a termék ne szennyeződjön biogazdálkodásban tiltott anyagokkal. Ez teljesülhet a táblát természetesen elhatároló elemekkel (cserje- és erdősáv, csatornapart, széles dűlőút), a fizikai izoláció céljából telepített sávokkal.

Ha ez nem kialakítható, akkor lehetséges a szomszédos szokványos termelővel kötött megállapodással, hogy az esetleges elsodródás megakadályozása céljából munkaműveleteik során nem kezelik a közvetlenül határos táblaszéleket, esetleg az érintkező terület szokványos szomszédhoz tartozó részét is a biogazdálkodó műveli az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett módszerekkel, készítményekkel.

Amennyiben ez sem megoldható, olyan puffersávot kell kijelölni a bioterületből, amit vagy nem takarítanak be, vagy a betakarítását elkülönítve végzik és az innen származó terményt igazolható módon szokványos tételként használják fel. Az elsodródás megakadályozása főleg az uralkodó szélirányból javasolt. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

18) Milyen módon történik az elválasztás a szokványos növénytermesztéstől és anyagaitól?

Ο Külön permetezőgép használata történik a két üzemegységben.
Ο Külön vetőgép használata történik a két üzemegységben.
Ο Külön kombájn használata történik a két üzemegységben.
Ο A nem ellenőrzött táblákon is használt permetezőgép/vetőgép/kombájn alapos tisztításra kerül az ökológiai gazdálkodásban történő felhasználás előtt.
Ο Az agrotechnikai műveleteket más végzi a gazdaságban.
Ο Az agrotechnikai műveleteket a saját gazdaság végzi.
Ο A növényvédelmet más végzi a gazdaságban.
Ο A növényvédelmet a saját gazdaság végzi.

Jelölje meg a gazdaságra érvényes megállapításokat, értelemszerűen több válasz is adható. Szokványos gazdasággal közös géphasználat esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a használt eszközök állapotára (vetőgép, permetezőgép, betakarító gép) és azok dokumentált tisztítására.

19) Értékesítés előtt tisztításra kerülnek-e a termékek?

Ο A termékek tisztítása saját eszközökön történik, ennek leírása:…………………………………….
Ο A termékek tisztítása másik biotermesztő gépein történik, ennek leírása:…………………………………….
Ο A termékek tisztítása szokványos termékeket követően történik, ennek leírása:…………………………………….
Ο Nem történik tisztítás.

Ha a gazdaságban a betakarítás után a terményeket még kezelik, az értékesítéshez előkészítik (tisztítás, szárítás, csomagolás), le kell írni ennek a technológiáját, milyen eljárásokat alkalmaznak és hogyan biztosítják a keveredés, szennyeződés kockázatának kiküszöbölését. Jelölje meg a gazdaságra érvényes megállapításokat és részletezze az alkalmazott gyakorlatot, ahol szükséges.

20) Milyen intézkedéseket alkalmaznak a termékek szállítása során?

A biotermékek szállítása során gondoskodni kell róla, hogy minimális legyen a tiltott anyagokkal történő szennyeződés és a szokványos termékekkel való keveredés kockázata. A szokványos termékektől való elkülönített szállítás magában foglalja a jármű és a göngyölegek alapos tisztítását rakodás előtt. Ennek hatékonyságát ellenőrizni és szükség szerint dokumentálni kell. Ez a technológiai fegyelem betartásával a megfelelő nyilvántartási rendszer kialakításával (tételazonosítás) és a termék útjának pontos dokumentálásával érhető el. A termék státuszának, azonosító adatainak jelölése, a Biokontroll nevének és kódszámának feltüntetése szükséges a szállítás kísérő okmányaiban. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

21) Milyen intézkedéseket alkalmaznak a gépek tisztítása során?

Alapos mechanikai tisztítás szükséges a szokványos termékek tisztítása után. Ennek hatékonyságát ellenőrizni és szükség szerint dokumentálni kell. Ahol ezután is maradhat konvencionális termény a gépben, úgy annak „kimosatása” indokolt, azaz ilyen esetben a tisztításra szánt biotermék mennyiség elejének külön gyűjtése és konvencionális értékesítése lehetséges. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

Egyéb szükséges információk

22) Milyen minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak a gazdaságban?

Ha alkalmaznak valamilyen minőségügyi rendszert (Global GAP, ISO, HACCP stb.) a növénytermesztés folyamatainak szabályozására, ellenőrzésére, írja le annak jellemzőit és az ökológiai termelésre vonatkozó részeit.

23) Hogyan biztosítják a termékek nyomonkövetést az előállítási láncban?

A teljes termesztési és előállítási folyamat során biztosítani kell a bejövő és a kimenő anyagok (vetőmag, növényvédőszer, termésnövelő anyagok, termények) nyomonkövethetőségét a beszerzési bizonylatokkal (számla, szállítólevél, vetőmagcímke, tanúsítvány), naplókkal, készletnyilvántartással és az értékesítés dokumentumaival. Az ökológiai termékek jelölésének formai követelményei közé tartozik a termék státuszának (átállási/ökológiai) és a Biokontroll nevének és kódszámának a feltüntetése a terméken, a címkén és az árukísérő bizonylatokon. A kimenő bizonylaton egyedi tételazonosítóként a termelés évét szükséges ráírni. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

24) Milyen intézkedéseket hoznak GMO-val történő szennyezés elkerülésére?

A gazdaságba érkező, szokványos eredetű GMO kockázatos külföldi termesztésű vetőmagok (kukorica, szója, repce stb.) esetében gondoskodni kell a GMO mentességi igazolások beszerzéséről és az Alap-feltételrendszer 14. mellékletében részletezett esetekben saját vizsgálatok elvégeztetéséről. Ezek figyelembe vételével mutassa be a gazdaságban alkalmazott gyakorlatot.

Siku Szabolcs vezető ellenőr
Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
(Biokultúra 2021/4)

Karácsony ünnepköre ellentétes folyamatokat köt össze a tennivalók száma tekintetében. Az igazi történetben, Kr. e. 4-ben megszületett a Megváltó, alig észrevehető módon Betlehemben. Az ünneplés hagyományköre a mérsékelt égövben a szürke és sötét decemberre helyezte a kis Jézus megszületését. Olvass tovább

Az elmúlt hétéves ökogazdálkodási cselekvési program teljesülésének az értékelése (2014-2020)

Az ökológiai gazdálkodók és a bioélelmiszer-fogyasztók egyre bővülőbb társadalmi rétegét (a biokultúrásokat) mindig is a jelen és a jövő történései, fejlődései iránti bizakodás és kritikus segítő-együttműködő készség jellemezte. Ennek megfelelően az új ciklusú ökogazdálkodási cselekvési terv fő téziseinek ismertetése előtt érdemesnek és tanulságosnak ítélhető az elmúlt időszak akciótervi céljainak, prioritásainak és az intézkedési elképzeléseinek a megvalósulását egy rövid értékelésben áttekinteni. Ennek a korábbi cselekvési tervnek a teljesülését a Magyar Biokultúra Szövetség igen komolyan és felelősen kezelte, aktívan résztvett az aktuális feladatok elévégzésében és még a félidős teljesülést is nagy figyelemmel értékelte (2018. február 27-28., Karcag). Ehhez kapcsolódva egy cikksorozatot teszünk közzé az elmúlt hétéves ciklus idén alaposabb kiértékelése céljából.

A fő célkitűzések igen jelentős, de nem teljeskörű elérése

Területnövekedés és az ökogazdálkodás körülményeinek az alakulása

Az elmúlt 2014-2020-as (hétéves) időszak végére a hazai ellenőrzött ökogazdálkodási terület a tervezett 350 ezer ha (100%) helyett 307 ezer ha-t (2019) ért el, ami 88%-os relatív ciklusos növekedést jelent. Ezzel az összes mezőgazdasági terület (4,6 millió ha) 7,6%-os kitűzött bioterületi tényleges aránya helyett 6,7% alakult ki, amely eredmény – a kisebb elmaradás ellenére – kitűnőnek mondható, hiszen így az EU-ban megelőztük pl. Hollandiát, Lengyelországot, az Egyesült Királyságot stb., és megközelítettük Belgiumot, Horvátországot, Portugáliát stb.
A bioterület valóságos növekedése a 2013-as bázisév 131 ezer ha-jához viszonyítva 234% (!) és az ökogazdaságok számát tekintve (2013 = 1682 db) pedig a 2019-es 5667 db bioüzemi adat 337%-os (!) emelkedést mutat.

Egységesen sokkal rosszabbul alakult az állategység-sűrűségének adatsora, hiszen a nagyállategységben kifejezve 0,5 NÁE/ha célkitűzést nem csak meg sem közelítette a ciklusvégi eredmény (0,1 NÁE/ha), hanem folyamatossá vált a negatív tendencia is, hiszen a ciklus elején még – szintén gyenge helyzetet jellemeze – 0,2 volt ez az állatsűrűség (2015-2016). Figyelmeztető tény, hogy sok az állat nélküli biogyep, így a nem helyes támogatási előírások (ti. tényleges bioállat-sűrűség nélkül is jár a gyep-támogatás) és a biogazdák szemléleti- és látszólagos érdekeltség-hiányos megállapításai egyaránt rontják az állattartási kedvet. Gondoljunk csak arra, hogy a feljövő biodinamikus, Demeter ellenőrzésű gazdaságokban kötelező a kiegyensúlyozott „növénytermesztés-állattartás” egyidejű megvalósítása!

A bioállattartásnak azért volt egy nagyon szemléletesen növekvő, igen fontos ágazata, mégpedig a bioméhészet. Bár külön, ún. célzott támogatást eddig sohasem kaptak, mégis a ciklus végére a megduplázási célkitűzés volt lefektetve. Ténylegesen a 2013-as bázisévhez képest a méhcsaládok száma a 23 463 db-ról 2019-re 44 230 db-ra növekedett (188%), továbbá a bioméhész-gazdálkodók 218 db-os értéke 330 db-ra bővült (151%). Látható, hogy a megduplázási igény nem teljesült, de igen közel járt ehhez a bioméhészet.

Fontos kitérnünk a közétkeztetésben felhasználásra került bio alapanyagok részarányára is, mivel – igen célratörően – a ciklus végére a 30%-os szint elérése volt a célkitűzés. Talán ezen az igen nagy jelentőségű és perspektivikus területen alakult ki a legnagyobb elmaradás, hiszen a tervezett helyett a szinte mérhetetlen, mintegy 0,3%-os bioalapanyag-felhasználás következett be. Még nyomatékosabban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a közétkeztetési közbeszerzésben feltétlenül elő kellene írni, hogy az alapanyagok hány százaléka legyen kötelezően ökológiai gazdálkodásból származó.

A támogatások alakulása

A 2014-2020 közötti támogatási ciklusban az ökológiai gazdálkodás előmozdítását szolgáló Nemzeti Akciótervben vállaltak megvalósítására a gazdálkodók és a vállalkozások számos támogatási jogcímen tudtak uniós forrásokhoz jutni, Magyarország Kormánya jóvoltából. A korábbi ciklushoz képest 2016-tól ökológiai területekre biztosított támogatási forrás mintegy négyszeres mértékben haladta meg a korábbi időszakét, és a biogazdák érdekvédelmi szervezete a Magyar Biokultúra Szövetség régi kérésének megfelelően az ökológiai gazdálkodás támogatásának kezdete óta most először lehetett a futó öt éves időszak alatt ökológiai gazdálkodásba kezdeni támogatással 2019-ben. Mindkét támogatás mintegy felülről nyitott forrásként működött, hiszen egyetlen kérelmet sem kellett forráshiány miatt elutasítani. Ennek ellenére fentmaradt hiányosságként tartjuk nyilván, hogy a támogatásra nagyon rászoruló tevékenységek (állattartás, méhészet, egyebek) és az ellenőrzés-tanúsítás költségeinek támogatása ebben a 2014-2020 éveket felölelő ciklusban is elmaradt.

A Kormány ökológiai gazdálkodást segítő szándékát jelzi, hogy az egyéb vidékfejlesztési programokban – az üzemek korszerűsítésétől kezdődően az élelmiszerfeldolgozásig – szinte valamennyiben az ökológiai gazdálkodást vállaló gazdálkodók plusz pontokat kaptak, amelyekkel számos esetben „nyerni” lehetet; sajnos sok esetben az ökológia gazdálkodás vállalása csupán pontvadászat volt és gyakran nem hozta magával az elvárt kapacitás-növekedést, korszerűsítést a biogazdálkodás területére.

Az ökológiai gazdálkodás adott ciklusú lehetőségeinek és működésének megvalósulása, illetve elmaradása (prioritások, intézkedések területei)

Az első prioritási feladat-csoport „A biotermékek fogyasztásának és társadalmi elfogadottságának növelése” c. témakört jelölte meg. Az összesen 13 célfeladatból csak kettő esetében történt bizonyos mértékű megoldás, mégpedig egyrészt az érdekképviselő Magyar Biokultúra Szövetség (MBSz) minél átfogóbb bevonása az ökogazdálkodást és bioélelmiszer-fogyasztást érintő döntésekbe és fórumokba, másrészt induljon el az MBSz bevonásával a helyi biopiacok létesítésének folyamatába. A többi 11 feladatban nem történt előrelépés, ezek között szerepelt pl.:

  • az állami rendezvényeken a bio-kínálat bevezetése;
  • az ökotermékek promóciójára EU-s források biztosítása;
  • a biotermékek ÁFA-csökkentése;
  • nagyszámú és hiteles média-felület biztosítása;
  • mintagazdaságok hálózatának kiépítése;
  • a közétkeztetésbe jelentősen növekedjenek a bio­alap­anya­gok és -ételek;
  • a NÉBIH és a Fogyasztóvédelem ellenőrzési súlypontja az ökoellenőrzésén kívül lévőkre és a biojelöléssel visszaélőkre irányuljon stb.

A második prioritási feladat-csoportban „A biogazdálkodás részkérdésének és a hozzáadott érték növelésének, valamint a marketing fejlesztésének” témaköre került kijelölésre. Az összesen 19 célfeladatból szintén elég kevés, pontosan öt esetében valósult meg bizonyos mértékben a végrehajtás, mégpedig:

  • a hazai génbankok fenntartása és fejlesztése;
  • a tanyasi gazdálkodás felkarolása;
  • a biopolitikai intézkedésekkor a biogazdáknak előny biztosítása;
  • a fiatal ökogazdák nagyobb támogatottsága;
  • az Új Széchenyi Terv bio-beruházásainak többlet-pontjai és hitelgaranciája.

A nagyobb feladatlista (14 db) esetében nem történt intézkedés, illetve előrelépés, mint pl.:

  • a Nemzeti Parkokban általános legyen az ökogazdálkodás;
  • az AKG öko-célprogramjaiban elegendő legyen az ellenőrző szervezetek igazolása;
  • ezt indokolja, hogy a Kincstár és a Kormányhivatalok illetékes szakemberei nem felkészültek a biogazdálkodásból, sőt, bizonyos ellenszenvük tapasztalható;
  • fontos lenne a vagyonvédelem növelése, különösen a bio-tanyás gazdálkodásban;
  • valósuljon meg a bio állattartás, a méhészet, a gombatermesztés és a halastavi haltartás, valamint a biorizs és a zöldséghajtatás támogatása is;
  • a biogazdálkodásban legyen enyhébb a megítélése a parlagfű-fertőzésnek;
  • az ökogazdálkodást illesse meg az előbérleti jog a legalább 3 éve biotermelésbe vont területére;
  • egyszerűsödjön a pályázati rendszer és pozitív elbírálást kapjon a biotermék feldolgozása és a speciális bio-munkagépek beszerzése;
  • az ellenőrzés-tanúsítás költségeire támogatás jöjjön létre, hasonlóan a legtöbb EU-tagállamhoz;
  • a hazai fejlesztésű biopeszticidek engedélyezése egyszerűbb és olcsóbb legyen, mert csak így lehet versenyképes a nagy vegyi konszernekkel szemben stb.

A harmadik-negyedik-ötödik feladatpontban „A bio­gazdál­kodók integrációja (…), a K+F+I növelése (…), a szaktanácsadás és a hatósági felügyelet” témakörei kerültek meghatározásra. A három prioritási csoportban összesen 27 intézkedési téma lett kijelölve, de sajnos ebből szinte egynek a teljesülése sem valósult meg. Néhányat kiragadva a nagyon fájó elmaradottakból:

  • szerepeljen önálló ökogazdálkodási egyetem, valamint szak- és szakközépiskola, továbbá tanüzemek-tankertek létrehozása;
  • a hazai agrárkutatási forrásokban elkülönített és arányos szerepeltetése a biogazdálkodásnak és a tervezésbe a Magyar Biokultúra Szövetség megkerülhetetlen bevonása;
  • a kutatóintézetek és egyetemek szolgálják a biokutatási igényeket, ezért a közjót nem szolgáló kutatásokat (GMO, vegyszerek stb.) ne támogassák állami forrásokból; épüljön ki az MBSZ irányításával és állami támogatással egy igazán gyakorlatias, hiteles és hatékony bio-szaktanácsadási rendszer;
  • az agrár-minisztériumban legyen egy önálló ökogazdál­kodási szervezeti egység stb.

Összeségében jól érzékelhető, hogy mindegyik feladatcsoportból rengeteg megoldatlan, feldolgozatlan téma került az új, 2021-2027-es ciklus feladatai közé.

dr. Márai Géza – dr. Roszík Péter
Magyar Biokultúra Szövetség
(Biokultúra 2021/1)

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, valamint a II. Öko-Expo védnökének nyilatkozata az ökológiai gazdálkodásról. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodás a jövedelmezőséget tekintve nem marad el a konvencionális gazdálkodási formától. Noha alacsonyabb hozamokkal kell számolni, az ökológiai termények magasabb relatív ára miatt a gazdálkodók jövedelme nem csökken.  Olvass tovább

Prof. Dr. Pepó Péter a Debreceni Egyetem professzora nyilatkozik, az ökológiai gazdálkodás kezdeti lépéseiről. A Debreceni Egyetem 1995 óta foglalkozik ökológiai növénytermesztéssel, azóta egy kiváló példával szolgálnak a hazai ökogazdák számára. Olvass tovább

Dr. Szabó Miklós, a Nyíregyházi Egyetem Tangazdaságának vezetője nyilatkozik az ökológiai szemléletről, a gazdálkodási forma nehézségeiről, illetve az abban rejlő lehetőségekről. Olvass tovább