Cél a természet megőrzése

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Egyek községben gazdálkodik Kovács Imre agrármérnök, a biogazdálkodás elkötelezett híve. read more →

Hogyan termesszünk sikeresen bio szarvasgombát?

A válasz egyszerű: intenzíven! És még mielőtt a kedves olvasó összeráncolná a szemöldökét az „intenzív” szó használatán, szeretnénk leszögezni, hogy a szarvasgomba vonatkozásában teljesen mást jelent, mint a hagyományos, konvencionális (agrokemizálásra alapozó) mezőgazdaságban. read more →

A DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézet

A DE AGTC KIT Nyíregyházi Kutatóintézetét 1927-ben alapította a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Nyír­egyháza város segítségével azzal a céllal, hogy a Nyírség sajátos ökológiai és edafikus viszonyaihoz alkalmazkodó gazdálkodási módszereket dolgozzon ki és vizsgáljon. read more →

Párhuzamos gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben

Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt az esetet, amikor egy gazdasági egységen belül előfordul ökológiai és nem ökológiai (szokványos, konvencionális) földterület, illetve termesztésmód is. read more →

Mire jók a gyógygombák?

A gyógygombák fogyasztása egyidős az emberiséggel. A konvencionálishoz viszonyítva a bio módon termesztett gombáknak viszonylag rövid múltja van. Gyöngyösi Sándor fülöpjakabi biogombatermelő ma már előadásokat és termékbemutatókat tart a gyógygombákról, azok termesztéséről, hatásairól és felhasználási lehetőségeiről. Legutóbb a decemberi Biokultúra Tudományos Napon mutatkozott be a ganoderma gombával. Kávéval együtt lehetett megkóstolni a porított gombát. read more →

Növénytermesztési módok eltérő környezetanalitikai és ökotoxikológiai következményei

Környezet- és élelmiszer-biztonsági szempontból három növénytermesztési formát választhatunk el egymástól: a transzgenikus fajtákra (GM-növények termesztése) és kemizálásra, a természetes fajtákra és agrokemizálásra alapozó (intenzív) és a természetes fajtákra alapozó, de szintetikus kemikáliákat kizáró (ökológiai) növénytermesztési módokat (1. ábra). read more →

Az ökológiai gazdálkodás gyakorlata

A Budapesti Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke 2010-2012 között felmérést végzett a közép-magyarországi régióban az ökológiai gazdálkodást folytató vállalkozások körében. A következőkben ismertetésre kerülnek ennek a kutatásnak az ökológiai termesztés finanszírozására, az értékesítésre, foglalkoztatásra, a tápanyag-utánpótlásra, vetésforgóra és szaporítóanyagokra vonatkozó eredményei. read more →

Alakorfajták az ökológiai gazdálkodásban

A diploid alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 12 000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes történelmi korok uralkodó gabonája volt. read more →

Savanyításhoz csak tájfajtát

A káposztasavanyítás külön tudomány. Érteni kell hozzá, továbbá jó, ha ezt valaki minél korábban megtanulja. Erdődi Imre Bálint 57 éves gazdálkodó immáron igazi cívis, hiszen Debrecenben lakik. read more →

Tönke: a homokhátsági szántók új gabonája

A tönke (Triticum turgidum ssp. dicoccon) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 10.000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes gabonatermesztési területek, illetve történelmi korok uralkodó gabonája volt. read more →