A témát, amely a BCE KTK Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéken került kiírásra dr. Szalai Zita egyetemi docens vezetésével, 2011-ben kezdte vizsgálni Marinov Milán kertészmérnök hallgató. A kísérleti üzemben eddig is fontos feladat volt a biodiverzitás növelése, élőhelyek létrehozása. Ennek érdekében sövénysávokat, virágos gyep területet és méhlegelő növénykeverékeket telepítettünk az elmúlt évek során. Jelen kísérlet célja a zengőlegyek tápnövény választásának vizsgálata volt a Soroksári Kísérleti Üzem és Tan­gazdaság Öko-ágazatának területén. A kísérleti üzem Öko-ágazata 17 éve bioművelésben van, így a vegyszermentes gazdálkodás eredményének következtében a hasznos élőszervezetek elszaporodásának kedvező feltételei alakultak ki. A kísérlet további célja a funkcionális biodiverzitás fejlesztése a művelt területek közelében, a szakirodalom alapján javasolt tápnövények betelepítése, és virágzás fenológiájának vizsgálata volt.

Olvass tovább

Hazánkban nem mindenütt kezelik megfelelően az istállótrágyát (szilárd-híg), a nagy mennyiségben keletkező szerves eredetű melléktermékeket, szennyvíziszapot és hulladékot, jelentős részüket nem hasznosítják újra. Nagy mennyiségű szerves anyag égetéssel esik ki a természetes körforgásból, a környezetet szennyezve. Olvass tovább

A Polyák fóliás zöldséggazdaság Fülöpjakabról

Kora téltől tavaszig mindig gyanakodva figyelem a zöldségboltokban, zöldséges pultokon sorakozó gyönyörű epreket (szamócát), a pirosló retket, a kívánatos salátát, a csodás paradicsomokat. Eddig is tudtam, most még inkább, hogy ezek csak a szemnek szépek, mint táplálék – kis túlzással –, méregnek minősülnek. A népi mondás szerint: se íze, se bűze…

Olvass tovább

Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt az esetet, amikor egy gazdasági egységen belül előfordul ökológiai és nem ökológiai (szokványos, konvencionális) földterület, illetve termesztésmód is.

Olvass tovább

A káposztasavanyítás külön tudomány. Érteni kell hozzá, továbbá jó, ha ezt valaki minél korábban megtanulja. Erdődi Imre Bálint 57 éves gazdálkodó immáron igazi cívis, hiszen Debrecenben lakik. Olvass tovább

A diploid alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 12 000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes történelmi korok uralkodó gabonája volt.

Olvass tovább

A tönke (Triticum turgidum ssp. dicoccon) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 10.000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes gabonatermesztési területek, illetve történelmi korok uralkodó gabonája volt. Olvass tovább

Babatvölgyben található a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar és a Gödöllői Agrárközpont Nonprofit Közhasznú Kft. szakmai irányítása alatt működő Biokertészeti Egyetemi Tanüzem. Olvass tovább

A borsó bevált a vetésforgóban

Mezőberényben él Püski Lajos agrármérnök, aki 1993-ban került kapcsolatba a bioval. A természetes gazdálkodási módot keresve lett elkötelezett híve a bionak. „A maga idejében elég jövedelmező növénynek számított a héj nélküli tökmag előállítása. Később rájöttem, hogy ha bioban termelném, akkor még inkább az lenne, így az olajtök termesztése során kalandoztam át a bio területére” – mondja Püski Lajos. Olvass tovább