SÁRPO MIRA – a rezisztens burgonya

A sárvári burgonyanemesítő dinasztia által létrehozott Sárpo Mira (Sárpo = Sárvári potato) burgonya kiváló tulajdonságai miatt a biotermesztésre alkalmas fajta. read more →

Komposztkészítés riolittufával forgatás nélkül

A komposztkészítés hazánkban régi technológiák alapján a forgatásos eljáráshoz kötődik. Ez nagyban növeli a technológia élőmunka és gépi munka költségét. Az előbbiek miatt dolgoztuk ki a forgatás nélküli eljárást, mely úgy a nagyüzemi, mint a kisüzemi keretek között eredményesen megvalósítható. read more →

Tiszteld a bodzát!

A bodza a magára hagyott tanyaépületek közelében jelezte, hogy valamikor termesztették, hiszen már a kelet-svájci cölöpépítmények maradványai között is találtak bodzamagokat. A germánok, dánok, lettek babonás tisztelettel adóztak ennek a bódító illatú fehér virágú, fekete bogyót érlelő növénynek. read more →

Egy új burgonyafajta, a Pannónia

Jó rezisztenciával bíró, korai, bőtermő A tudományosan megalapozott hazai burgonyanemesítés kezdete az 1920-as években indult, amikor Teichmann Vilmos Tornyos­pálcán bekapcsolódott a burgonyanemesítésbe, amelyet később Kisvárdán eredményesen folytatott. Teichmann után Keszt­helyen és Nyíregyházán, majd magánalapon újra Kisvárdán nemesítik. A széleskörű betegség-ellenállóság – kiemelten a vírusos leromlással szemben – javítása jelenleg is a nemesítés legfontosabb feladata és.. read more →

A SÁRPO MIRA termesztési tapasztalatai

Nyíregyházán, egy hektáron termesztettem ezt az új fajtát középkötött 1,2%-os humusztartalmú, 18 aranykoronás területen, amelyet 2 évvel korábban istállótrágyáztunk (20 t/ha). Előveteménye tönkölybúza volt, ami 3,5 t/ha termést adott. A szalmáját betárcsáztuk, ősszel felszántottuk. Tavasszal újra kellett szántani, mert a talaj túlságosan letömörödött. Kombinátorozás után 70×30 cm-re ültettünk. read more →

Gondolatok az ökológiai gabonatermesztés fejlesztéséről

Nagy érdeklődéssel követtem az utóbbi években a biotermesztés alakulását Magyarországon is, de külföldön is. Ma úgy ítélem meg, hogy van rá társadalmi igény, ezért úgy a szakmának, mint az irányító szerveknek támogatni kell ennek az igénynek a kielégítését. read more →

Az alakor ökológiai nemesítése és termesztése

A biogazdálkodók számára nem újdonság, hogy világszerte egyre nő a piaci igény az egészséges ökológiai módon termesztett élelmiszerek iránt. Az azonban talán még nem igazán ismert hazánkban, hogy az elmúlt évek során kialakult és egyre intenzívebben nő egy olyan fogyasztói igény, mely elsősorban a speciális termékek fogyasztását részesíti előnyben, kifejezetten abban az esetben, ha azok.. read more →

A vetésforgó szabályainak értelmezése

A Tanács 2092/91/EGK ökológiai gazdálkodást szabályozó rendelete a vetésforgó fontosságát két helyen is hangsúlyozza: A talaj termékenységét és biológiai aktivitását elsősorban a következőképpen kell fenntartani, illetve fokozni: a) hüvelyes, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező növények megfelelő többéves vetésforgóban történő termesztésével (…)” (2092/91/EGK rendelet I. melléklet, A pont, 2.1. bekezdés). „A kártevők, a betegségek és a gyomnövények.. read more →

Fenntartható szántóföldi talajművelés szélsőséges klímában

A fenntarthatóság értelmezése Jolánkai (2001) szerint az ökológiai tényezők összhangjának megteremtése és megtartása. Talajművelési nézőpontból a fenntarthatóság a készletek hatékonyabb hasznosítása, a termesztési rendszerek és a talaj-környezet közti harmónia megteremtése és fenntartása. read more →

Bolgár kertészek letelepítése Magyarországon

A következő idézetet a Politikai újdonságok – 1876 nyomán közüljük: read more →