Egy kutatócsoportnak sikerült bebizonyítania, hogy az ökológiai gazdálkodás valóban kedvező a mézelő méhek számára, különösen a táplálékban szegény késő tavaszi időszakban. A kutatók hat év adatait elemezték, melyeket a háziméhek megfigyelésére szolgáló különleges rendszer szolgáltatott, ami Európában példátlan.

Olvass tovább

A Szászi Birtok az ország egyik első minősített bio szőlőbirtoka. 18 hektáron gazdálkodnak a Badacsonyi borvidéken. Területeik a Szent György-hegy déli lejtőin, Szigligeten, a Hajagoson és Lesencetomajon helyezkednek el. Szászi Endre és felesége is a környékről származnak, Szigligetről, illetve Tapolcáról. 1999-ben építették fel itt a családi házukat és újratelepítették a szőlőt a hozzá tartozó kéthektáros területen. Pár év múlva ez a szőlő termőre fordult, később aztán bővült a család, és apránként bővültek a területek is.

Szászi Endrének, a családi birtok vezetőjének hitvallása a szőlőtermesztésről, borászatról a következő:

„Filozófiánk egyszerű, mint a tájhoz fűződő viszonyunk: értékállót és szépet alkotni, a környezetünk maximális tiszteletben tartásával. Éppen ezért vagyunk elkötelezett hívei a biogazdálkodásnak és a fenntartható birtokfejlesztésnek. Célunk, hogy természetközeli műveléssel, a környezet etikus használatával, hagyományos és modern borászati technológiák alkalmazásával évjárati sajátosságokat megmutatva meséljük el folyékonyan a világnak ezt a kis szegletét.

A kezdetektől bioművelést folytatunk és szerencsére a szomszédaink is ezt az irányt követik, így együtt gondoskodhatunk arról, hogy az otthonunkat adó hegy még sokáig remek minőségű szőlőt teremjen. Egyre többen vannak azok is, akik értik, és értékelik ezt a művelési módot, és tudják, hogy ez nem az eszközöket, inkább a munkamódszert jelenti: az egész művelésen keresztül ható szemléletet, kevesebb, de biztosabban fenntartható termést, magasabb minőségű szőlőt. A szőlőt tehát kíméletes eszközökkel védjük meg és ennek megfelelően is dolgozzuk fel. Nem használunk felszívódó növényvédelmi szereket, legfőbb eszközeink a lombtrágya, a narancsolaj és a kén. Kézzel metszünk, kézzel szüretelünk, a szőlőt az első rügyfakadástól kísérjük a palackozásig.”

Jelenleg szőlőfajtáik a következők: Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Rózsakő, Zeus, Zenit, Furmint, Cserszegi Fűszeres, Ottonel muskotály, Csókaszőlő, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Pinot noir.

16 éve már, hogy huminsav-tartalmú termékek felhasználása kapcsán első alkalommal találkoztunk a Szászi Birtokon és 2011 óta minden évben használja a Kondisol növénykondicionálókat, amelyekről így vélekedik:

„Nagymértékben erősíti a növény kondícióját, természetes ellenálló-képességét, csapadékosabb években a megfelelő mértékben vastagítja a sejtfalat, szárazabb években pedig a mikroelemfelvételben (pl. Fe, Mg) segíti a növényt, így megakadályozva, illetve jelentősen mérsékelve a sárgulást. Ha egy készítmény ilyen hosszú időn keresztül évről-évre folyamatosan bizonyít az nem véletlen. Ezért mi letettük a voksunkat a Huminisz-termékek mellett és ennek megfelelően jó szívvel tudom ajánlani ökológiai és konvencionális szőlőtermesztést folytató kollégáknak egyaránt.”

A Huminisz Kft. termékeit minden évben üzemi felhasználásban, illetve kutató intézeti körülmények között vizsgálják a szőlő növényre, a megtermelt szőlő mennyiségére, minőségére és természetesen a borok minőségére gyakorolt pozitív hatás vonatkozásában.

Örömünkre szolgál és büszkék vagyunk arra, hogy az ökológiai szőlőtermesztés és a minőségi bio borok termelésében egy ilyen elhivatott és sikeres szőlész-borász, Szászi Endre eredményeihez a magunk eszközeivel hozzá tudunk járulni.

Szászi Endre és fia, a háttérben Szigliget vára

Szászi Endre és fia, a háttérben Szigliget vára

Pais István – Vaszily Zsolt
Huminisz Kft.
(Biokultúra 2021/6)

Bár a mezőgazdaságban a növényvédő szerek használata növekszik, vannak olyan gazdaságok, amelyek átálltak az ökológiai gyakorlatra és kerülik ezek használatát. Bizonytalan azonban, hogy az ökológiai gazdálkodásra való áttérés után a földterületekre évtizedekkel korábban kijuttatott kemikáliák továbbra is befolyásolhatják-e a talaj egészségi állapotát. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodási módban történő termelést uniós szinten és Magyarországon is jelentős pénzügyi és egyéb ösztönzőkkel segítik. A gyakorlatban azonban gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor a kifizető ügynökségek a mezőgazdasági termelőkkel szemben túlzó, indokolatlan szankciókat alkalmaznak. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásban használt növényi szaporítóanyagoknak ökológiai termelésből kell származniuk. Valamennyi tagállamnak gondoskodnia kell a területén rendelkezésre álló – a palántákat nem tartalmazó, de a burgonya vetőgumót magában foglaló – ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok rendszeresen frissített adatbázisának létrehozásáról.
Olvass tovább

„Az csak természetes, hogy a jövő a biogazdálkodásé” – mondta 2021 júliusában Csengeren Gubácsi Mihály, a Szatmári Ízek Kft. ügyvezetője, okl. agrárgépészmérnök. Lássuk, miképp alapozta meg mindezt és milyen példát mutat a cég munkája és eredményei a hazai ökológiai gazdálkodás fejlesztésében!

A táj és az ember egymásra talált

Ezen a tájon, Magyarország legkeletebbi csücskében, ott, ahol a Szamos folyó átlépi a határt és a balpartján rögtön megtaláljuk Csenger városát, a mintegy 5 ezer fős lakossággal. A nagy Szatmári síkon belül egy különleges és gyönyörű mikrotáj alakult ki sok-sok évszázad alatt a Szamos és a Homorád-patak közötti, számos folyóvíztől szeldelt, régen mocsaras lapályon (hiszen a közelében van a lecsapolt Ecsedi láp a Kraszna folyóval). A mikrotáj foglalja magába a csengeri kistérséget, a maga 1+10 településével, közel 15 000 itt élővel és 246 km2 nagyon értékes területtel.

Elmondások szerint van valami biztató, „gyümölcsös” fuvallat a levegőben, nagy lehetőségeket rejt a kistérségre jellemző réti talajok termékenysége, amely itt már lényegesen más és jobb, mint a közeli nyírségi homokos területeké. A csengeri és a kistérségi gazdálkodó emberek régóta hisznek abban, hogy a Szamos és Homoród-völgye különleges mikroklímájának következtében lehetőség van a gyümölcstermesztésben olyan, utánozhatatlan zamatú és beltartalmú, kiemelten alma, meggy, szilva, kajszibarack termelés kialakítására és tartós piacképes működtetésére.

Fontos megjegyezni, hogy a különleges mikroklíma-adottságának jól mérhető éghajlati, környezeti és földhasználati (pl. víz- és talajvédelmi) háttere is van, ami csak a Szatmári síkra jellemző, pl.:

  • az évi középhőmérséklet és napfénytartam kiegyensúlyozottabb, vagyis szélsőségektől mentesebb, mint az Alföldön;
  • az évi, de a téli-nyári csapadékmennyiség jelentősen, összeségében 100-150 mm-rel több, mint az Alföldön, jellemzően megközelíti a Dunántúl középső részének csapadékát (lásd kárpátaljai és a szilágysági hegyek közelségének hatását);
  • a környezetérzékenység tekintetében kifejezetten agrártermelésre ajánlott a kistérség, ahol jól kivitelezhetők az egyes területi behatárolhatóságok (pl. bio-ellenőrzés), annál is inkább, mivel szerepel az országos zonális agrárkörnyezeti programok célterületei között, mégpedig talaj- és élővilág-védelmi feladatokkal.
A Magyarország Legszebb Birtoka 2019 Díj döntőse

A Magyarország Legszebb Birtoka 2019 Díj döntőse

A lehetőségek megvalósulásához kellett a szatmári ember egyénisége, továbbá…

…tartása és különleges szellemi háttere, ami a mindenkori biogazdálkodáshoz is elengedhetetlen.

Az itt élő emberek, gazdálkodók büszkék a szatmári, csengeri életmódjukra, lakhelyükre és élővilágukra, bátran kiállnak értékeik és lehetőségeik mellett, bár a nagy területi egység, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül, valamint az ország közvéleménye előtt is sokszor kell kimutatniuk a másságukat, a „szatmáriságukat”, a jövőbe vetett megalapozott hitüket.

Mindezek megvalósulása azonban nem jöhetett volna létre, ha a térség nem rendelkezne olyan erős szellemi értékekkel és erkölcsi tartással, amely hazánk gyöngyszemévé tette Csenger városát, valamint meghatározó, értékes szakemberré a gazdálkodást, a gyümölcstermesztést irányító vezetőket.

A szellemi háttér kisugárzása azonban nemcsak a Szatmárhoz kapcsolódó történelmi személyiségekre és eseményekre vezethető vissza (pl. Kölcsey Ferenc élete Szatmárcsekén, Móricz Zsigmond születése Tiszacsécsén, a nagy Tisza-ártéri vízügyi rendezés, a szocializmus negatív értelmű, erőszakos kollektivizációja stb.), hanem a közelmúlt évtizedei is nagyon sok szellemi gyarapodást hoztak Csengerre, az itteni közösségekre. A „Szatmár ékszerdoboza”, az „Alma Fővárosa”, vagy a „Makovecz-város” mind-mind olyan értékeket és megküzdött eredményeket tartalmaznak, amelyek párját ritkítják.

Talán elég ebből a körből a Kossuth-díjas Makovecz Imre építész és közösségépítő kisugárzó személyiségével a városnak mintegy 30 éve elkezdődött és a halála után is, a mai napig tartó kapcsolatára utalni, mégpedig a kialakult közösségeken és a csodálatos épületeken keresztül. Figyelem! A világon egyedülállóan 18 db, Makovecz Imre nevével fémjelzett, organikus stílusú épület található Csengeren. Van, amelyiket saját maga tervezett, pl. a Görögkatolikus templom, az Általános Iskola és Művészetek Háza stb., de vannak a tervező csoportja általi munkák, pl. a Helyi Értéktár, a Polgármesteri Hivatal, a Járóbeteg Szakellátó stb. és végül a Makovecz-stílusban készült épületek, pl. az új buszmegálló, a Csengeri Járási Tanuszoda és családi házak sora. Tehát különlegesen sok lehetősége van a szatmári embernek a szellemi feltöltődésre, a kitűzött feladatok (pl. ökológiai gazdálkodás) maradéktalan teljesítésére.

A Makovecz Imre nevével fémjelzett Görög katolikus templom Csengeren

A Makovecz Imre nevével fémjelzett Görög katolikus templom Csengeren

Makovecz stílusban épült Csengeri Járási Tanuszoda

Makovecz stílusban épült Csengeri Járási Tanuszoda

Van mire alapozni: nyitás az ökogazdálkodás felé…

…a Szatmári Ízek Kft. részéről, megvalósul a „Bioalma fővárosa” projekt.

A csengeri székhelyű vállalkozás 2005 óta veszi igénybe a frissen megalakult Magyar Biokultúra Szövetség szolgáltatásait, valamint szintén ezévtől szerződött partnere a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-nek, így megindulhatott a fő gazdálkodási profilt jelentő gyümölcstermesztésben az ökológiai gazdálkodásra való fokozatos átállás kemény folyamata, valamint a bioellenőrzéseknek való állandó megfelelés új módszereket igénylő felkészülési és begyakorlási időszaka. Harcos és szép időszak volt ez a Kft. életében, a vezetők és munkatársak, valamint a később sikeresen kialakultó gazdakoordináció (TÉSZ) tevékenységében.

  • A biogyümölcstermesztés hiteles megvalósításának és fokozatos kiterjesztésének alaptételeit és helyi gyakorlati fogásait Gulácsi Mihály és csapata már a kezdetekben lefektette, amelyek – kisebb kiigazításokkal – a mai napig érvényesek, létrejöttek és működnek a következők szerint:
  • A biogyümölcstermesztés kiváló lehetőségeinek maradéktalan kihasználása (mikroklíma, talaj, csapatépítés, szellemi háttér stb.), valamint a gazdálkodás konvencionális és ellenőrzött bio ágazatának szakszerű és teljeskörű szétválasztása.
  • A zamatos gyümölcstermesztés mellett elengedhetetlen a szinte „teljeséves” jó tárolás és a mind szélesebb körű élelmiszer-feldolgozás, csomagolás-kiszerelés-tartósítás, majd a fogyasztóhoz minél közelebbi eljuttatás.
  • „Hitelesség és Piac” olyan összefüggő kulcsszavak, amelyek figyelembevétele, különösen az ökogazdálkodás megvalósításakor elengedhetetlen, amit a következő elegáns és gyakorlatias lépésekkel oldják meg:
    • A biotermékek iránti fogyasztói-piaci bizalom a minél erősebb hitelességgel és sikeres ellenőrzöttséggel valósítható meg, amelynek érdekében a Szatmári Ízek csapata igen sokat tett, mégpedig kiemeleten egyrészt a biogyümölcsök termesztési-feldolgozási folyamatának minél szakszerűbb végrehajtására széleskörű tapasztalati és együttműködési hátteret hoztak létre, pl. a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesülettel, Szólláth Tibor elnökkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadóival; másrészt nagyon figyelmes és nagyon következetes munkával a gazdálkodás és a nyilvántartás minden területén igyekeztek megfelelni a bioellenőrzés szigorú feltételeinek, amelynek nem eléggé hangsúlyozható része a Biokontroll Hungária szakembereinek felkészült fogadása az ellenőrzés során.
    • Kiemelt jelentőségű a megvalósulás folyamatában a minél biztosabb biopiac megléte, kialakítása és állandó fejlesztése. Ezen a területen igen sokat és eredményesen munkálkodott a csengeri vállalkozás, mégpedig célul kitűzve a „többlábon állást”, az export és a hazai piac speciális kielégítését, a piac-szerzés és -előkészítés igen sokrétű feladatait (pl. hazai-külföldi bemutatók és kóstoltatások, folyamatosan a nürnbergi BioFach-on, még a dubai biovásáron is 2019-ben, iskolagyümölcs program, látványos kiszállítási logisztikával, helyi közétkeztetési próbákkal stb.).

A Szatmári Ízek Kft. igen jó érzékkel használta ki a német, illetve az európai biopiacon már a kezdetektől fokozatosan bővülő bio ipari-léalma igényt, valamint a bio-szárítmányok, a fagyasztott gyümölcs-termékek és konzervek iránti kereslet fokozatos növekedését, így elfogadható piacot teremtetett elsősorban a bioalma termelés saját és kooperációs részére.

A Szatmári Ízek Kft. feldolgozó üzeme és gyümölcsös-kiszállító flottája

A Szatmári Ízek Kft. feldolgozó üzeme és gyümölcsös-kiszállító flottája

Példa értékű kidolgozott módszerek, biotermelési eredmények…

…segítő kritikák és a jövőt megalapozó fejlesztés, fejlesztés.

Az aktuális alapadatok szerint a Szatmári Ízek Kft. 2020-ban mintegy 30 ha saját, berendezett gyümölcsös ültetvénnyel rendelkezett, amelyből közel 12 ha-t tett ki az ellenőrzött bioalmás. A 2013-ban véglegesen elismert és főleg kistérségi gazdakooperációjában (TÉSZ) átlagosan 500 ha-on, 100 termelő taggal (amiből 30 gazdaság folytat biotermesztést) folyik a gyümölcstermesztés, mégpedig az adott terület 75%-án évi 6-8 000 t almaterméssel, aminek 50%-a bio, 11%-án évi 1000-1500 t meggyel, 8%-án évi 500-700 t szilvával és 6%-án évi 300-500 t kajszibarackkal, illetve körtével. Külön kiemelkedő területe a Kft.-nek a 10 ha-os bioalmás termőre fordult Bemutatókertje, amely rendelkezik jéghálós felszereltségű jégkár-elhárítással.

A Szatmári Ízek almaültetvénye

A Szatmári Ízek almaültetvénye

Példaértékű, ezért szükséges ismertetni a jelenleg kereskedelmi fogalomban lévő bioalma-készítményeket (lásd a következő képeket), amelyek ellenőrzését és minősítését a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végezte és a biokontroll-védjegy használatának engedélyezése lehetővé teszi a Szatmári Ízek Kft. megalapozott bioexport-tevékenységét is (ti. a védjegyezés egyben minőségtanúsítás):

  • Bio szűrt almalé (1,5 literes)
  • Szatmári ropogós BIO almachips (70 g)*
  • Bio szárított almaszirom (lédig)
  • Szatmári Bio Alamlé 100%-os (3 l)**
  • Bio Szatmári Fahéjas Almalekvár (780 g)

* A korábbi – az ezévi nagy szárító-fejlesztés előtti – évi 300-350 t alma­szárítmányból 50% volt bio-minősítésű, ami mind exportra került.
** Az évente átlagosan előállított 0,5-1,0 millió liter rostos ivólé 2/3-a bio minősítésű.

Szintén példaértékű a csengeriek szerepvállalása a nagy jelentőségű és a jövő generáció egészségét szolgáló iskolagyümölcs-program. Hosszú évek óta 40-50 ezer diáknak, mintegy 300 iskolának (amiből csak 4-5 kér bioalmát és bio ivólevet) szállítanak egyrészt saját megyéjükbe, másrészt a Nagykőrösön kiépített telephelyről Jász-Nagykun-Szolnok megyébe, valamint Budapestre és környékére. Fontos rávilágítani arra, hogy mindezeknek a sikeres megszervezése és lebonyolítása csak igen jelentős beruházásokkal és logisztikai tevékenységgel működtethető (pl. telephelyek kiépítése, 6-7 Ford Transit beszerzése, működtetése, külön munkaerő, külön ládáztatás stb.).

A biogyümölcs-program jövőjébe vetett hitük és a folyamatos piacépítési igényük motiválja a Szatmári Ízek Kft. vezetőit, Gulácsi Mihály ügyvezető, TÉSZ-elnököt, Kiss Tamás főkertészt és a Csaholczi László kereskedelmi igazgatót, hogy további fejlesztésekkel és beruházásokkal biztosítsák a vállalkozás mindenkori nyereségességét és az egészséges táplálkozáshoz való minél nagyobb hozzájárulásukat. Az idén például megvalósult az új gyümölcsszárító kiépítése, 1,2 t/nap teljesítményre, így a teljes évi szárítókapacitás 500-600 t lett, valamint új feldolgozó-válogató gépsor beállítására került sor és a hűtőházkapacitás is elérte a 2000 tonnát.

Minden ilyen sikeres bioprogram és erős vállalkozási tevékenységben jelen kell lennie a társadalmi beágyazottságnak és a média-jelenlétnek. Ezeket a keveset emlegetett, de igen nagy lekötöttséget és plusz munkát jelentő területeken a vállalkozás figyelemre méltó eredményeket ért el – a fentebb már említetteken kívül: például az „Ez csak természetes” szlogen alapján többször megrendezték Csengeren a „Bio Almanap”-okat; a Magyarország Legszebb Birtoka országos szavazásban, a kertészeti kategória gyümölcstermesztő birtok versenyben (2019. és 2020.) döntős volt; bio növényvédelmi és fajtafejlesztési együttműködés van a Biocont Magyarország Kft.-vel, illetve a Fruit Consulting Kft.-vel és Balog Zoltán faiskolával; megnyitották a webshopjukat; több ezer találattal szerepelnek a különböző net-fórumokon stb.

A Szatmári Ízek Kft. vezetőinek segítő kritikai megjegyzéseire, a figyelem-felhívásukra érdemes lenne odafigyelni. Egy csokor ebből: a többszáz gyümölcsprogramos iskola tanárainak nagyrésze nem ismeri a bioélelmiszereket és azok előnyeit; a munkaerő-hiány egyre nagyobb probléma a biotermelésben, módszertani segítség is kellene; nagyobb fogyasztói figyelem-felkeltésre lenne szükség a bioélelmiszerek iránt; kiemelt fejlesztés szükségeltetik a közétkeztetés minél nagyobb bio-ellátása érdekében (akár 20-30%-ra); több új biopiac kellene, elsősorban minden megyeszékhelyre; növelni szükséges a népszerű rádió-televízió-internet adásokban a biotermékekről szóló adásokat stb.dr.

Márai Géza
(Biokultúra 2021/5)

Kocsis Bertold öt hektáron termel mákot: azt mondja, nemcsak a bátorságán és szerencséjén múlott a sikere, legnagyobb részben a föld a titka annak a kiváló étkezési máknak, ami nála terem. Hajdúböszörményi biogazdaságában jártunk. Olvass tovább

Speciális szabályai vannak a szaporítóanyagok használatának az ökológiai gazdálkodásban. A legfontosabbakat ezúton áttekintjük. Olvass tovább

Ezen cikkben azokra a változásokra szeretném a gazdák figyelmét felhívni, amelyeket az előző EU bio és hazai jogszabályok már tartalmazták ugyan, de megváltoztak, illetve az új jogszabályokban jelentek meg.

Az új rendelet a szarvasmarhafélékre (magában foglalja a bivaly- és bölényfajokat is), szarvasfélékre, lófélékre, sertésre, juhra, kecskére, nyúlra, valamint a következő baromfifajokra (tyúkfélék, kacsafélék, liba, pulyka és gyöngytyúk) vonatkozik. Olvass tovább