A mézelő méh egyre fontosabb szerepet tölt be a termesztett és a vadon élő növényfajok beporzásában. A mézelő méhcsaládok gyengüléséről és rendszeresen bekövetkező pusztulásáról szóló beszámolókat a méhészek, a gazdálkodók és a kutatók egyaránt aggasztónak találják. Az ázsiai méhatka, tudományos nevén Varroa destructor fertőzés a hozzá kapcsolódó vírusokkal kulcsfontosságú szerepet tölt be a mézelő méhek egészségügyi problémáiban.

Olvass tovább

Mindenki szeretne jó érzéssel tekinteni a jövőbe. Az egyik jóslat szerint a tudomány fejlődésének köszönhetően a csúcstechnológiával előállított élelmiszerek 2050-re 9 milliárd ember élelmezését fogják biztosítani. A laboratóriumokban gyártott élelmiszerekkel és a génmódosításnak köszönhetően gyorsabban fejlődő növényekkel és állatokkal lehetségessé válik a túlnépesedett világ táplálása – erről szólnak ma a hírek. Olvass tovább

Olvass tovább

Fekete István népszerű „Tüskevár” című könyvében az ifjú Tutajos nemcsak izgalmas kalandoknak volt részese a Kis-Balaton nádasaiban, de megtanult együtt élni a szúnyogokkal is. Pedig ebből ott annyi volt, hogy – Matula bácsi szavaival élve – „ha az ember megrúg egy bokrot, hát a fele elrepül”.

Olvass tovább

Napjainkban az intenzív paradicsom-termesztéstechnológia egyre precízebb és fejlettebb. A paradicsomok tőtávolsága csökken, emiatt a fitotechnikai műveletek időigénye és a kézimunkaerő-igény egyre nő, miközben kiemelt cél a korai termésérés. A négyzetméterenkénti termésmennyiséget csak ilyen módon lehet maximalizálni, de a lehetséges veszteségek is ebben a termesztési rendszerben a legnagyobbak. A korszerű fejlesztési irányokkal csak a tőkeerős gazdálkodók tudnak lépést tartani. Ebben a cikkben viszont azokhoz szeretnénk szólni, akik nem akarják felvenni a versenyt az intenzív termesztési módszerekkel.

Olvass tovább

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása. Különösen igaz ez, mivel az (érett) istállótrágya hozzáférhetősége az állatállományok létszámának csökkenéséből eredően erősen korlátozott. Bár nem helyettesíti az istállótrágyát, a szakszerűen végezett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását és fokozását. A zöldtrágya helyben megtermelt szerves trágyát jelent, kifejezetten erre a célra vetett, nagy biomassza tömegű növényfajok talajba dolgozásával. Olvass tovább

A Biokultúra lapban alapításától kezdve megtalálható volt a Biodinamikus rovat, ahol évtizedeken keresztül elsősorban dr. Mezei Ottóné osztotta meg kapcsolódó írásait, aktuális gondolatait, hazai és külföldi eseményekről készült beszámolóit. Az elmúlt években dr. Mezei Ottóné e tevékenységétől már visszavonult és sajnos a rovat is elmaradt. A Biodinamikus élet alkalmi rovattal azt szeretnénk, hogy e lap olvasói, minősített ökológiai gazdálkodók találkozzanak a biodinamikus kert- és mezőgazdálkodás területéről szóló írásokkal, e fórumon is értesüljenek a kapcsolódó hazai és külföldi eseményekről, aktualitásokról. Az itt megjelenő írások nem kizárólag a Demeter ellenőrzött és tanúsított gazdálkodóknak szólnak, hanem mindenkinek, akit a biodinamikus gazdálkodási mód és annak egyedisége érdekel. Mindenkinek szabad elhatározása, hogy biodinamikusan kíván-e gazdálkodni. Ha azonban ezt ellenőrzés mellett és azon alapuló Demeter minősítéssel megerősítve kívánja folytatni – ahhoz biodinamikus szakember támogatása lesz szükséges.* Meglévő biodinamikus barátaink mellett az új érdeklődőknek is támogatást kívánunk nyújtani ebben a rovatban alkalmanként megjelenő írásokkal, beszámolókkal, aktualitásokkal. (A felvételen: Rudolf Steiner. *A főszerkesztő megjegyzése: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vállalja Partnerei biodinamikus előírások szerinti gazdálkodásának ellenőrzését is a Demeter Internationallal kötött megállapodás alapján.)

Olvass tovább

A legtöbb világszerte használt gyomirtó készítmény glifozát alapú és ezek toxicitásáról megoszlanak a vélemények. A növényvédő szerek toxikológiai határértékének meghatározása nagy vitákat kavar tudományos és jogszabályalkotói körökben egyaránt. Világszerte a glifozát-alapú gyomirtó szereket használják a legszélesebb körben és ugyancsak ezeket alkalmazzák leggyakrabban a génmódosított, glifozátnak ellenálló növények termesztése során is. Olvass tovább

A Holland Alma Kft. Gyümölcsfaiskola 2008-ban jelentős alma fajtainnovációba kezdett, ami európai nemesítésű almafajták honosítását és termesztésbe vonását célozza. E tevékenység körében az elmúlt kilenc év alatt több, mint hetven új, betegség ellenálló fajtát és fajtajelöltet próbáltak ki hazai ökológiai környezetben, több termesztési körzetben. Olvass tovább