A korábbi gyakorlatnak megfelelően a nürnbergi Biofach alkalmából 2023 februárjában megjelent a FIBL és az IFOAM gondozásában a biogazdálkodás világstatisztikája, amely 2021-ig tekinti át annak fejlődését, adatait, a tendenciákat. Olvass tovább

Amikor bort kóstolunk, akkor egyre gyakrabban hangzik el az organikus, vagy az ökológiai szó, vásárláskor pedig többször találkozhatunk a borok neve előtt a bio megjelöléssel. Legtöbben úgy gondolják, hogy ezek a borok drágák és gyakorlatilag annyiban különböznek a hagyományos társaiktól, hogy nem permetezték a szőlőt. Érdemes azonban szakmai szemmel is utánajárni a témának, mert egyik állítás sem fedi a valóságot.

Olvass tovább

A Heartland Health Research Alliance (HHRA) legfrissebb jelentése szerint több mint háromszorosára nőtt a várandós nők vizeletében lévő dikamba gyomirtó szer átlagos szintje 2017 óta, amikoris megkezdődött a dikamba-toleráns GMO-növények széles körű termesztése. Olvass tovább

A kukorica a búza és a rizs mellett az emberiség legjelentősebb gabonanövénye. A világon vetésterülete 140-160 millió hektár, Magyarországon pedig a legnagyobb területen termesztett kultúra, mely a búzával együtt szántóterületünk 50%-át teszi ki. A növény termesztéstechnológiája könnyű, növényvédelme kiforrott, ökonómiai oldalát tekintve pedig jól jövedelmező növény, így a legtöbb esetben a gazdák preferálják a monokultúrában történő termesztését. A kukoricatermesztés során a megfelelő agrotechnikai eljárások mellett (talajművelés, tápanyagellátás, vetett tőszám, gyomirtás) egyre nagyobb kihívást jelent az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera) elleni védekezés. A faj napjainkban az egyik legjelentősebb kuko­rica­kártevővé vált, így nagy befolyással rendelkezik a kialakuló termés mennyiségére és minőségére egyaránt.

Olvass tovább

Azt már régen tudjuk, hogy a szintetikus mű­trágyákra alapozott, hagyományos mezőgazdálkodás a jövőben már nem fenntartható. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása, az átlaghőmérséklet emelkedése, az aszályos telek és nyarak gyakorisága, az egyenetlen csapadékeloszlás, összességében a globális ökológiai katasztrófa lehetősége új szemlélet és gyakorlat kialakítását követeli meg a mezőgazdaságban; amely szemlélet ugyan gyökeret vert, de a folyamatot mindenképpen gyorsítani kell a katasztrófák elkerülése érdekében.

Olvass tovább

A natúr borkészítési filozófia napjainkra mozgalommá növekedett, számos országban készítőkre és fogyasztóközönségre talált. Filozófiájuk szerint még soha nem használt a borkészítő társadalom ennyi növényvédőszert a szőlőben, ennyi borászati segédanyagot és tartósítószert, mint napjainkban, ami rendkívül káros mind az élővilág, mind a növényvilágra és nem fenntartható gazdálkodások. Vissza kell térni a gyökerekhez, a régmúlt idők borászati gyakorlatához, ahol a borkészítés művészet és lelke van az így készített boroknak, a termőhely szelleme ötvöződik a borász művészi világával.

Olvass tovább

Az alábbi cikket a BioPorta füzetek sorozatából vettük át, melynek 8. részében (2011) Szásziné H. Henrietta mutatja be gazdaságukat és az ökológiai szőlőművelés során szerzett tapasztalataikat.

Olvass tovább

Az Eurostat 2021-ben közzétett adatai szerint az EU tagállamaiban közel 333 000 tonna növényvédőszert értékesítenek évente, melyek nagy része végül, „célját” be nem teljesítve a természet körforgásában végzi útját, azaz a talajba, felszíni- és felszín alatti vizekbe mosódva, a légkörbe kerülve stb. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ekkora mennyiségű növényvédőszer kijuttatása nem veszélyezteti-e a bio minősítésű termékek növényvédőszer-maradék mentességét? Olvass tovább

A kérdésre a választ a BioPorta füzetek 4. (2011) részéből vettük át, melyben dr. Szalay László és Czédulás István fejtették ki véleményüket: a méh növényt termékenyít, a méz pedig táplál, egészségőr. (Szerzőink már évekkel ezelőtt elmentek a minden halandók útján. Szakmai mondandójuk ma is maradéktalanul érvényes. Írásuk közlésével emléket is állítunk számukra.)

Olvass tovább