Az ökológiai baromfitartásról háztájon kezdőknek és áttérőknek

Alább olvasható írásunk Zámbó Sándor tollából származik, mely a BioPorta füzetek sorozat 6. (2011) részében jelent meg.

Az országot járva gyakran láthatja az utazó, hogy a korábbiaktól eltérően a tanyák kezdenek elnéptelenedni, azokat inkább csak pihenésre, nem pedig termelésre használják. A falusi udvarokban egyre kevesebb baromfit látni. Az emberek döntő többsége inkább kétes eredetű és minőségű terméket vásárol. Sajnos úgy néz ki, mintha a magyar ember csak a fazékban, illetve a tányéron szeretné az apró jószágot, de a vele való foglalatosságot már nem szívesen műveli. Az utóbbi idők élelmiszerbotrányai kapcsán nem hangsúlyozhatjuk eléggé, mennyire fontos a kiváló minőségű élelmiszer, illetve élelmiszeralapanyag-előállítás. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásban a pillangósoknak kitüntetett szerep jut, hiszen termesztésük a talajok nitrogénben való gazdagításának talán legegyszerűbb módja. A vetésszerkezetben másodvetésű zöldtrágyaként is felbukkanhatnak, jellemzőbb azonban, hogy több évet töltenek egy adott táblán. Ilyenkor beszélünk évelő, vagy állókultúráról.

Olvass tovább

Magyarországon a dió igazi sikernövénnyé lépett elő, mivel termesztésének számos eleme egybecseng a jelenlegi kor követelményeivel. Egyrészt a dió termesztése során jól gépesíthető, így kevesebb kézi munkaerőt igényel a többi gyümölcsfajhoz képest. Ez különösen igaz a szüreti munkákra, mivel azok teljesen gépesíthetőek, a termések leszedésétől a poszt-harveszten keresztül egészen az értékesítésig. Másrészt igen nagy érdeklődés mutatkozik a dió iránt a piacon, ezért évről-évre jelentős mértékben emelkedik a termés mennyisége is szinte valamennyi országban. E jelentős kereslet növekedés hátterében azon orvosi kutatások is állnak, melyek alapján igen kedvező élettani hatásai vannak a rendszeres, kismértékű dióbél fogyasztásának az emberi szervezetre, különösen téli időszakban.

Olvass tovább

Osli nevének említésére sokunknak az első, ami eszébe jut, az a több mint 40 hektáron elterülő bio dióültetvény. Hogyan kezdődött ennek a gyümölcsösnek az életútja?

Olvass tovább

Ádvent második vasárnapja a Remény vasárnapja. Kis vezércikkem gondolatait az ádventi koszorú második gyertyájának meggyújtását követően próbáltam egyberendezni és ezt igyekezem megosztani a Tisztelt Olvasókkal.

Olvass tovább

Dr. Roszík Péter barátom szerény ember, így nem készült arra, hogy szeretett Alma Matere, az Óvári Akadémia elismerését, a részére megítélt Wittmann Antal díjat lapunk hasábjain közzé tegye. A Biokultúra lap tulajdonosa képviseletében ragaszkodtam ahhoz, hogy lapunk hírt adjon erről, hiszen az elismerés rajta keresztül az egész magyar biokultúra mozgalmat is illeti.

Olvass tovább

Az elmúlt száz évben az ökológiai változatosság nagymértékben csökkent a mezőgazdasággal hasznosított talajokban. A vegyipar, gépipar, bankok és támogatási rendszerek vették át az irányítást a biológiai egyensúlyban működő természetközelibb rendszerek felett. E folyamatban a talaj, a termőföldek elvesztették önfenntartó képességüket.

Olvass tovább

A hagyományos földhasználati rendszerek intenzívvé alakítása a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő oka. Ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás nagy figyelmet kapott az utóbbi időben, mivel úgy vélik, hogy számos taxon számára biztosít kedvező körülményeket. Azonban megítélése az élőlények sokféleségének támogatásában nem egyértelmű. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásba vont területeket és a piac nagyságát tekintve 2020-ban rekord évet mutatott Európában. Kontinensünkön az ökotermékek piaca elérte az 52 milliárd eurót (összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államok önmagában is egy 50 milliárd eurós piac), az ökológiai gazdálkodásba vont terület pedig a 17,1 millió hektárt. (A MezőHír 2022/5 lapszám „Előkelő helyen a hazai bio-gyümölcstermesztés” címmel megjelent cikk utánközlése.)

Olvass tovább