A mai értelemben vett mezőgazdaság 10-12.000 évvel ezelőtt kezdődött. Az ember magához kötötte és szelidítette a környezetében élő állatokat és hasznosította azok tejét, húsát, tojását. Tudatosan válogatta és elültette a környezetében található ehető növények magjait, később keresztezte a növényeket. Így alakult ki a mezőgazdaság. Olvass tovább
A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején, Gödöllőn indult igen alapos, széleskörű bentlakásos képzés kisebb csoportokkal. Később, a Zalaapáti Méhésziskolában is sokan szereztek oklevelet a mai idősebb generációból. Az önálló tanulást is jól megalapozta, segítette – többek között – Örösi Pál Zoltán „Méhek között” című műve, amely az ötvenes évektől máig megtalálható a könyvkínálatban. Olvass tovább
A kemikáliáktól való tartózkodás miatt az élet minden területén megnőtt az érdeklődés a természetes eredetű anyagok, vegyületek iránt. E sorok írója környezetvédelmi megfontolásból 22 éve kutatja a magyarországi flórában azokat a növényfajokat, amelyek allelopátiás hatásuknál fogva gyomszabályozás céljára közvetlenül alkalmazhatók. Olvass tovább
A szőlőültetvények és gyümölcsösök legveszélyesebb kártevői közé tartoznak a fitofág atkák, ezek közül is a leggyakrabban a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) (ábra balra), a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi), valamint a szabad szemmel nem látható apró szőlő levélatka (Calepitrimerus vitis) (2. ábra) fordul elő. Olvass tovább
Nincsenek csodák! Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye ugyanakkora, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy a biogazdálkodásban nincs tápanyaggazdálkodás.
Miközben világszerte verseny folyik, hogy újabbnál újabb gyümölcsfajták kerüljenek a termesztésbe, megfeszített kutatómunka figyelhető meg a molekuláris genetikai laboratóriumokban egy-egy fontos fajta, fajtaváltozat vagy klónfajta markerezésében is. Olvass tovább
A diploid alakor (Triticum monococcum ssp. monococcum) az egyik legősibb pelyvás gabonaféle, amelynek termesztése már 12 000 évvel ezelőtt elkezdődött és egyes történelmi korok uralkodó gabonája volt.
Kevés magyarországi cég gyárt különleges betegségekben szenvedőknek élelmiszer alapanyagokat. A kaposszekcsői Gluténmentes Bt. ezek közé tartozik. A vállalkozás 1988-ban indult egy gluténmentes kenyérpor és süteménypor lisztkeverékkel, majd 1993-tól kezdtek el száraztésztát gyártani. (Fotó: Tóth Zoltán, a Gluténmentes Bt. egyik tulajdonosa) Olvass tovább
Az Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.) Olvass tovább
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
