Tag Archive for: biogazdálkodás

Bár a többség által elismerten a jövőt szolgálja a biogazdálkodás, mégis sokaknak nem tetszik a térnyerése, mert a legerősebb érdekérvényesítési erővel bírók profit-érdeke ellen hat. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásban is a talajlakó kártevők és a levéltetvek mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decem­lineata) a burgonya legjelentősebb állati kártevője. A lap olvasói előtt jól ismert a károsító, és bőségesen állnak rendelkezésre szakkönyvek, szakcikkek, amelyek részletesen ismertetik a károsító rendszertani besorolását, alaktanát, biológiáját, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Olvass tovább

A svájci gazdaságok száma ugyan csökken, ennek ellenére az ökológiai szektor népszerűnek tűnik. Napjainkban kilencből egy svájci gazdaságban folytatnak vegyszermentes termesztést. Olvass tovább

Dr. Roszík Péter 2015. szeptember 14-22-én, Gödöllőn, Kiskunfélegyházán, Püspökladányban, Tokajon, Szekszárdon és Veszprémben elhangzott előadása

Dr. Roszík Péter 2014. december 13-án, a XXVII. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadása

A kártevőirtás múltja

A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több mérgező anyagot is használtak kártevőirtásra. A tizenhetedik században a dohánylevélből kivont nikotin-szulfátot inszekticidként használták, ezt a hatóanyagot napjainkban is alkalmazzák a rovarok elleni védekezésben, kártételük megelőzésében. Az 1940-es, 1950-es években a kereskedelmi forgalomban lévő peszticidek száma robbanásszerűen emelkedett, nem teljesen figyelembe véve az emberekre és a környezetre ható terheléseket. Ezeknek a hatása a 60-as évek végétől már jelentkezett is. Ez komoly figyelmeztető jel volt a növényvédő szereket gyártó cégek számára és fokozatosan előtérbe kerültek a humán egészségügyi és környezetvédelmi szempontok. Olvass tovább

Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként. Olvass tovább

Az öko- vagy biogazdálkodás

Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább