Tag Archive for: Hazai hírek

– Hogyan kezdett hozzá a biogazdálkodáshoz? Mi motiválta?

– Az egyetemi évek után a Tamási Állami Gazdaságban dolgoztam, ahol ötezer hektáron zajlott a növénytermesztés. Akkoriban természetes volt az intenzív vegyszeres növényvédelem, ám az évek során kezdtem úgy érezni, hogy ezt az állapotot sokáig már nem lehet fenntartani. Emlékszem, mikor láttam egy őzet legelészés közben összeesni – repcedarázs ellen végzett növényvédelmi kezelés után tévedt a táblára a vad –, ekkor beszéltem meg egy találkozót egykori tanárommal, Márai Gézával, aki takarmányozástant tanított a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tulajdonképpen ő volt az, aki motivált, hogy elinduljak ezen az úton. Elkezdtem biogazdálkodni két társammal, árral szemben eveztünk, akkoriban nehéz volt megértetni az emberekkel, hogy miért is jó az ökológiai gazdálkodás. Sokat köszönhetek néhai Egerszegi György barátomnak, akivel külön utakon, de egymást segítve próbáltunk helytállni a biogazdálkodásban a vegyszeres kezelések virágkorában.

– Meséljen kicsit a gazdaságról! Mivel foglalkoznak?

– 1992 óta gazdálkodunk, eleinte csak szántóföldi növénytermesztés volt, ezt követték a gyümölcsültetvények és ma már két hektár kertészetünk is van. A gazdaság mérete 92 hektár körül van, ennek java kb. 65 hektár szántóföld, 14 hektár gyümölcsfás ültetvény és 1-1,5 ha vegyes kertészet. A kertészetben megtermelt árut a biopiacon értékesítjük, de készítünk aszalt gyümölcsöket és lekvárt is.

Mivel állattenyésztést tanultam, mindig is szerettem volna állatokat tartani. Ez a vágyam is teljesült, ma már baromfi és szarvasmarha is van a gazdaságban. Hat éve tartunk szarvasmarhát, jelenleg 12 anyatehén és a szaporulata alkotja az állományt. Egyik nagy álmom, hogy bio steak house-t is létrehozzunk a gazdaságban. Ez egyelőre még a távlati tervek között szerepel, de bízom benne, hogy sikerül megvalósítani.

Nagyon sokat köszönhetek a feleségemnek, rengeteg jó ötlete van. Többek között ő szerette volna, hogy a gazdaságot a biodinamikus szemléletmóddal kezdjük művelni. Nekem szükségem volt arra a húsz évnyi tapasztalatra és „ráhangolódásra”, hogy a biodinamikus gazdálkodás szellemi hátterét elfogadjam, a gyakorlati fogásait megtanuljam, neki ez sokkal korábban sikerült. Negyedik éve ebben a szellemiségben gazdálkodunk, a Demeter minősítést is megkaptuk.

– Milyen hatással van a biogazdálkodás a hétköznapi életükre?

– Elég nehéz lenne elválasztani a kettőt. Mi nem csupán így gazdálkodunk, ebben is élünk. A saját gazdaságunkban megtermelt élelmiszereket fogyasztjuk, még saját lisztet is készítünk – Szécsényben egy ellenőrzött malomban dolgozzák fel a gabonákat, többféle liszt is készül. Amit a saját gazdaságunkban nem tudunk megtermelni azt biogazda társainktól vesszük meg mi is a biopiacon. Két gyermekünk is ebben a közegben nőtt fel. Kicsi koruk óta bioélelmiszert fogyasztanak és mindkettőjük egészsége kifogástalan.

– Mit jelent Önnek az Év Biogazdája Díj?

– Nagyon jólesett, hogy én kaptam az Év Biogazdája díjat. Természetesen az ember nem azért áll biogazdának, hogy azért elismeréseket gyűjtsön be. Igazság szerint már többször is felmerült a jelölés, de eddig valahogy mindig sikerült elhárítanom. Idén a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. munkatársai javaslatára a vezetőség elfogadta és nekem ítélte meg ezt az elismerést. Megtisztelő, hiszen a tanúsítószervezet ellenőrei, tanúsítói jól ismernek engem is, a gazdaságot is, és az elmúlt 25 éves biogazdálkodói tevékenységemet is. A kezdeti nehézségek ellenére – mikor még őrültségnek számított a vegyszermentes gazdálkodás –, úgy tűnik az idő engem igazolt.

– Nehéz ma biogazdának lenni?

– Ma már sokkal könnyebb érvényesülni biogazdaként, hiszen ott a sokféle pályázati lehetőség, az állami támogatások, melyek anyagilag hozzájárulnak a gazdaság beindításához, fejlesztéséhez. Ezen kívül jelentős különbség, hogy a köztudatba már sokkal jobban beépült az ökoszemlélet. Egyre nagyobb a biotermékek piaca, jók az értékesítési lehetőségek. 20 évvel ezelőtt ezek mind hiányoztak, de így is sikerült fennmaradnunk.

Azonban azt nem állítom, hogy egyszerű biogazdálkodni. Talán az első három év a legnehezebb. Ebben az időszakban ugyanis nem csak a területnek kell átállnia, hanem a gazdának is teljes szemléletváltáson kell átesnie. Főleg akkor jelenthet ez problémát, ha valaki konvencionálisból szeretne átállni biora, hiszen meg kell értenie, hogy többé nincs olyan, hogy „gyomirtás”…

– Mit gondol, hogyan lehet valaki sikeres biogazda?

– Fontos, hogy ne csak az anyagi szempontokat tartsák szem előtt. Ha valaki emiatt kezd el biogazdálkodni, akkor csalódni fog. A mögöttes tartalmat kell nézni, azt hogy ezzel a gazdálkodási móddal mit hagynak maguk után a környezetben és milyen minőségű élelmiszert állítanak elő. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a biogazdaság nem lehet sikeres gazdasági szempontból is. Viszont ne ez legyen a motiváció, nem ez a lényeg. Csak akkor lehet valaki sikeres biogazda, ha ezt belátja és sikerül átesnie a korábban is említett szemléletváltáson.

Szeder Fruzsina
(Biokultúra 2017/6)

Az év biogazdasága a Virágoskút Kft. – Rózsa Péter és családja –, mert ők együtt egy egész. Órákig, sőt napokig hallgattam volna, ahogy beszél az alapértékekről, az életről, amelyben az ember élőlény, hasonlóan a növényekhez és állatokhoz, eszünk, iszunk és lélegzünk, de a növények és állatok nem mennek szabadságra, nincs munkaidejük, hétvégéjük, ahogy egy parasztembernek sem. Olvass tovább

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karán az Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék szervezésében és vezetésével a 2017/2018 tanév II. félévétől engedélyezte az Oktatási Hivatal a Fenntartható gazdálkodó szakmérnök és Fenntartható gazdálkodó felsőfokú szakirányú képzésünket. (Fotó: Biokerti bemutató a Kutatók éjszakája rendezvényen, dr Divéky-Ertsey Anna felvétele)

Olvass tovább

Idén december 2-án harmincadik alkalommal került megrendezésre a Biokultúra Tudományos Nap, melynek ezúttal is a MOM Kulturális Központ adott otthont. A teltházas rendezvényen színvonalas előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, melyek az ökológiai gazdálkodást segítő hazai innovációkat mutatták be. Olvass tovább

A jubileumi bio fesztiválra idén is legalább tízezer ember volt kíváncsi. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által a helyszínen is ellenőrzött, ökológiai alapanyagokból kínáltak ételeket a háromnapos fesztiválon, melyen kulturális programok szórakoztatták a vendégeket 2017. szeptember 15-17-e között. Olvass tovább

A Jánossy Andor-díjat az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma alapította 2008-ban, a biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére. Az idén 10 éves alapítvány felvállalt feladata: a hazai agro-bio­diverzitás megőrzése, fenntartásának elősegítése. (Az alábbi Laudáció Budapesten „A Kárpát-medence kincsei” c. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari seregszemlén megrendezett szakmai konferencián hangzott el 2017. szeptember 20-án.)

Az idén 10 éves alapítvány felvállalt feladata: a hazai agro-biodiverzitás megőrzése, fenntartásának elősegítése.

A Jánossy Andor-díj 2017. évi kitüntetettje, Bakos János 1930. november 13-án született Szeghalmon. Az általános iskolát Mezőmegyerben végezte el 1942-ben, majd 1950-ben a békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1958-ban szerzett agrármérnök diplomát.

A HAKI volt az első és egyetlen munkahelye, innen is ment nyugdíjba 1990-ben. 1958-tól a HAKI Haltenyésztő Állomásán, Szajolban lett telepvezető, ahol 1961-ig dolgozott, majd tudományos kutatóként (később főosztályvezetőként) folytatta szakmai pályáját. Kutatási területe: tógazdasági haltenyésztés, genetikai kutatások, pontynemesítés szelekciós és hibridizációs módszerekkel.

1962-től kezdte el létrehozni a ponty tájfajták szarvasi élő génbankját, mely munkával hazánkban ő kezdte meg a vízi genetikai erőforrások megőrzését. A szarvasi ponty génbank fajtagazdagságával sokáig egyedülállónak számított a világ hal génbankjai között, és azóta is a hazai pontynemesítés, majd a hazai pontygenetikai kutatások alapját képezi. A génbank kialakításának eredeti célja az volt, hogy összehasonlítsa a hazai, majd később a külföldi fajták termelési mutatóit, javítsa azok genetikai állományát. A génbanknak köszönhetően sikerült a környező országokban megritkult, illetve eltűnt egyes fajták visszaállítása és kiinduló állományainak létrehozása. Emellett távoli országok (pl. Vietnam) akvakultúrájának megalapozó állományai is a génbankból kerültek ki. A génbanki vonalakból, illetve fajtákból kiemelkedő termelési tulajdonságokkal bíró hibrid pontyokat állított elő, 3 államilag elismert ponty hibridet hozott létre (1979: Szarvasi 215-ös tükörponty, 1984: Szarvasi P31 pikkelyes ponty, 1992: Szarvasi P34 pikkelyes ponty), amelyek termelőképessége és húsminősége egyes mutatókban 20-30%-kal haladta meg a korábbiakat. Tevékenysége eredményeként a múlt század nyolcvanas éveinek közepén a magyarországi haltermelő üzemek közel 60%-a az általa nemesített pontyfajtákat használta és ért el velük figyelemreméltó termelési eredményeket.

1968-ban védte meg doktori disszertációját a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1995-től 2004-ig a Haltermelők Országos Szövetsége Pontytenyésztő Tagozatának tenyésztésvezetője. 1996-ban közreműködött az OMMI által kiadott Ponty Teljesítményvizsgálati Kódex elkészítésében, 1998-ban kidolgozta és meghonosította a ponty törzskönyvezési rendszerét hazánkban, amely példaként szolgált a világ hasonló rendszereinek kidolgozásához. 1977-től rendszeresen vett részt a HAKI, a FAO és az Agrober-Agroinveszt megbízásából haltenyésztési, tervezési, genetikai, oktatási szakértői tevékenységben Brazíliában, Egyiptomban, Franciaországban, Indiában, Irakban, Laoszban, Pakisztánban, az USA-ban, Venezuelában és Vietnamban. Több hónapot töltött Vietnamban, a Cantho Egyetemen, ahol a magyar-holland-vietnami halászatfejlesztési projekt megvalósításában működött közre.

Szakmai kiválósága mellett János emberi tulajdonságai is példaértékűek. A szakma iránti alázata, szerénysége és emberszeretete követendő példaként állítja mindannyiunk elé.

Kitüntetései: Magyar Arany Érdemkereszt 2012; Miniszteri kitüntetések, 1970, 1978; Magyar Országos Horgászszövetség Érdemérem, 1995; Pro Piscicultura Hungariae Emlékplakett, 1989; Munka Érdemrend bronz fokozata, 1980; A Szövetkezeti Halászatért Érdemérem, 2000; A Magyar Halászatért Érdemérem, 2002; Intézeti Kiváló Dolgozó jelvények; 2016. Pro Aquacultura Hungariae díj és 2017. Jánossy Andor-díj, a hazai agro-biodiverzitás terén végzett meghatározó munkássága elismeréseként.

Sok-sok meghatározó, személyes emlékem köt János bácsihoz, hadd mondjak el egyet! Régen volt, tán igaz sem volt… Ivarsejt mélyhűtésre készíttetünk elő anyahalakat (tejeseket) Szarvason (1993-ban) és János bácsi felajánlotta segítségét. Fiatal, pályakezdő kutatóként (egyetemi hallgatóként) nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy János bácsi instrukciói alapján válogatjuk ki az anya jelölteket. Illedelmesen kérdeztem a hogyléte felől, nagy sóhajtással mondta, hogy nagyon fáradt, már várja, hogy hazaérjen… Ezt követően majd 3 órán át válogattuk a 20 darab anyajelöltet (340 halat néztünk át)! A munka végén én az életemért küzdöttem, míg János bácsi mosollyal az arcán közölte, hogy elrepült a fáradtsága.

Dr. Urbányi Béla
(Biokultúra 2017/5)

Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. „gyanús” ügyek kivizsgálásában rendelkezésre álló laboratórium partnere 2017. szeptember végén az Európai Uniós Nemzeti Referencia Laboratóriumok részére Freiburgban megrendezett munkaértekezleten két szakterületet érintően is Arne Andersson díjban részesült. Olvass tovább

Ö kológiai gazdálkodó mérnökképzés indítását határozta el a Széchenyi István Egyetem. A kurzus posztgraduális, levelező formában, 2018 februárjában indul Mosonmagyaróváron. Olvass tovább

Egyértelműen javult a bio bor minősége!

Idén április 10-én tartottuk meg a XI. Országos bio borversenyre beküldött minták bírálatát. A valóságban ez azonban már a 21. országos megmérettetés volt, hiszen a már megszűnt Magyar Borok Házában is sor került tíz országos szemlére. Olvass tovább