A 61/2009 FVM rendelet az agrár-környezetgazdálkodás támogatásáról tartalmaz néhány nagyon jelentős környezetvédelmi előnyt biztosító intézkedést. Közülük újdonság és nagyon helyes az a két előírás, amely a biológiai sokféleséget (biodiverzitást) szolgálja az ökológiai (biológiai, bio) szőlőben és gyümölcsösben azzal, hogy kötelezővé teszi búvóhelyek létesítését hasznos ízeltlábúak részére, valamint két eltérő típusú, legalább hektáronként 6 db madárodú kihelyezését. Lapunk múlt évi utolsó (2009/6) száma ismerteti a legelterjedtebb odútípusokat, készítésük és kihelyezésük módját. Most a legismertebb, könnyen elkészíthető ízeltlábú búvóhelyek bemutatását tűztük ki célul, segítve a biogazdákat abban, hogy a vonatkozó előírásokat teljesíthessék.
Tag Archive for: biokontroll
Az ökológiai gazdálkodásban alapvető elvárás a megfelelő és specifikus alkalmazkodó képesség, hiszen ennek hiányában nem alakítható ki az egyensúly és a harmónia az ökológia és termesztési feltételek, valamint a növényfajta között, amely pedig előfeltétele a sikeres termelésnek és a megkívánt kiváló termék-minőségnek. Éppen ezért a nemesítők, és különösen a génbankok, a tájintézetek, meg az értéktermő gazdaságok sikerrel használták fel a helyi ökológiai körülményekhez alkalmazkodott tájfajtákat és a helyi populációkat. Olvass tovább
Az elmúlt években a növekvő érdeklődés mellé egyre több gyakorlati tapasztalat társul a hazai ökológiai szőlőtermesztés területén. A technológiák alkalmazási igényét növeli a konvencionális termesztésben elért eredményektől számos esetben kedvezőbb növény-egészségügyi helyzet létrejötte. Még a kritikus megítélésű 2008-as év során is így volt, mikor is a lisztharmat-fertőzés igencsak feladta a leckét a növényvédősöknek. Olvass tovább
Élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag- és vitamintartalmának csökkenése
Az igen káros iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minőségromlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerősebben a termőtalajon jelentkezik (pl. a savas esők, a műtrágyázás, a szintetikus növényvédőszerek, a helyi savas kiülepedések stb. hatására). Olvass tovább
Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. Olvass tovább
Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Olvass tovább
Dr. Roszík Péter 2010. március 20-án a Nyugat-magyarországi Egyetem Növényvédelmi Tanszékén elhangzott előadásaA Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében.
Növényvédő szakmérnök, az MTA doktora (biológia). Nyolc évig dolgozott a növényvédelmi hálózatban (növényvédő szerek engedélyezését megalapozó biológiai hatásvizsgálatokban), 1982-től az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet kutatója, ahol rovarélettannal, szelektív hatóanyagok fejlesztésével, természetes eredetű vegyületek kutatásával, a peszticidek és a GM növények ökotoxikológiai értékelével foglalkozott. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán működő, kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszék vezetője, az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. Széchenyi professzori ösztöndíjas (1998-2001). 2004-től a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság tagja, 2009-től elnöke.
MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály
1525 Budapest, Pf. 102,
E-mail: bdarvas[kukac]freemail.hu
