,

Növényvédelem és fenntarthatóság

A növényvédelmi tevékenység szinte egyidős a növénytermesztéssel, hiszen a haszonnövényeket védeni kell a konkurens gyomnövényektől, a kártevő ízeltlábúaktól és más állatoktól, a kórokozó mikroszervezetektől, valamint megtermesztés után a raktárakban is. Olvass tovább

,

Kártevők előrejelzése az ökológiai növényvédelemben

Az ökológiai (bio-) termesztés keretei között korlátozottak a kártevők ellen alkalmazható kémiai növényvédelmi eszközök, ugyanakkor messzemenően kihasználandók a nem kémiai természetű (közvetett módszerek, mechanikai és biológiai védekezés) lehetőségek. Ezek a módszerek a termelőtől még nagyobb odafigyelést igényelnek, mint a hagyományos, kémiai növényvédelem, amely nagy hatású, de több tekintetben veszélyt hordozó, peszticidekkel dolgozik. Olvass tovább

GMO? 10 jó érv ellene!

Az Egyesült Államokban az USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) Nemzeti Ökológiai Programjában időről időre megjelennek a géntechnológia (melynek segítségével génmódosított szervezeteket, röviden GMO-kat állítanak elő) engedélyezésére irányuló javaslatok, annak ellenére, hogy ezek alapvetően különböző értékeket és elveket képviselnek. A GMO fajták jelenleg leggyakrabban a kukorica, szója, repce és gyapottermesztésben, valamint a tejtermelésben fordulnak elő. Kis mennyiségben – mint pl. tejipari kultúrák formájában – az élelmiszerfeldolgozásban is használatosak, de folyamatosan jelennek meg új termékek a piacon. A következő 10 pontban felsorolt érvek amellett szólnak, hogy a GMO-knak nincs helye az ökológiai gazdálkodásban.

Olvass tovább

,

Egyes gyümölcs- és szőlőbetegségek előrejelzése

A gyümölcsbetegségek előrejelzése döntően időjárási tényezők felmérésén alapul, azonban csak néhány esetében ismert közvetlen gyakorlati módszer gyümölcsbetegségek előrejelzésére ökológiai növényvédelemben. Ezek közül mutatunk be néhányat.

Olvass tovább

Ragadozó ízeltlábúak búvóhelyei

A 61/2009 FVM rendelet az agrár-környezetgazdálkodás támogatásáról tartalmaz néhány nagyon jelentős környezetvédelmi előnyt biztosító intézkedést. Közülük újdonság és nagyon helyes az a két előírás, amely a biológiai sokféleséget (biodiverzitást) szolgálja az ökológiai (biológiai, bio) szőlőben és gyümölcsösben azzal, hogy kötelezővé teszi búvóhelyek létesítését hasznos ízeltlábúak részére, valamint két eltérő típusú, legalább hektáronként 6 db madárodú kihelyezését. Lapunk múlt évi utolsó (2009/6) száma ismerteti a legelterjedtebb odútípusokat, készítésük és kihelyezésük módját. Most a legismertebb, könnyen elkészíthető ízeltlábú búvóhelyek bemutatását tűztük ki célul, segítve a biogazdákat abban, hogy a vonatkozó előírásokat teljesíthessék.

Olvass tovább

Tájfajták az ökológiai gazdálkodásban

Az ökológiai gazdálkodásban alapvető elvárás a megfelelő és specifikus alkalmazkodó képesség, hiszen ennek hiányában nem alakítható ki az egyensúly és a harmónia az ökológia és termesztési feltételek, valamint a növényfajta között, amely pedig előfeltétele a sikeres termelésnek és a megkívánt kiváló termék-minőségnek. Éppen ezért a nemesítők, és különösen a génbankok, a tájintézetek, meg az értéktermő gazdaságok sikerrel használták fel a helyi ökológiai körülményekhez alkalmazkodott tájfajtákat és a helyi populációkat. Olvass tovább

,

Ökológiai szőlővédelem új módszerekkel

Az elmúlt években a növekvő érdeklődés mellé egyre több gyakorlati tapasztalat társul a hazai ökológiai szőlőtermesztés területén. A technológiák alkalmazási igényét növeli a konvencionális termesztésben elért eredményektől számos esetben kedvezőbb növény-egészségügyi helyzet létrejötte. Még a kritikus megítélésű 2008-as év során is így volt, mikor is a lisztharmat-fertőzés igencsak feladta a leckét a növényvédősöknek. Olvass tovább

Környezetünk és táplálékunk minőségromlása = egészségkárosodás

Élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag- és vitamintartalmának csökkenése

Az igen káros iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minőségromlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerősebben a termőtalajon jelentkezik (pl. a savas esők, a műtrágyázás, a szintetikus növényvédőszerek, a helyi savas kiülepedések stb. hatására). Olvass tovább

,

Az alma kórokozóinak előrejelzése

Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. Olvass tovább