A digitális technológiák hatékony felhasználása az úgynevezett intelligens állattenyésztésben a közeljövőben előrevetíti a termelékenyebb, hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdasági üzemek működését.
Olvass tovább

Kísérletünk során 2020-ban a Gödöllő melletti GAK Babatvölgyi Biokertészeti Tangazdaság bio almafás kertjében, mobilólas tartású (1. ábra) öko­lógiai tojótyúkok legeltetésekor a gyepvegetációban bekövetkező változásokat vizsgáltuk. A tojótyúkok Lohmann hibrid fajtájúak voltak.

Olvass tovább

Az ökológiai baromfitartásról háztájon kezdőknek és áttérőknek

Alább olvasható írásunk Zámbó Sándor tollából származik, mely a BioPorta füzetek sorozat 6. (2011) részében jelent meg.

Az országot járva gyakran láthatja az utazó, hogy a korábbiaktól eltérően a tanyák kezdenek elnéptelenedni, azokat inkább csak pihenésre, nem pedig termelésre használják. A falusi udvarokban egyre kevesebb baromfit látni. Az emberek döntő többsége inkább kétes eredetű és minőségű terméket vásárol. Sajnos úgy néz ki, mintha a magyar ember csak a fazékban, illetve a tányéron szeretné az apró jószágot, de a vele való foglalatosságot már nem szívesen műveli. Az utóbbi idők élelmiszerbotrányai kapcsán nem hangsúlyozhatjuk eléggé, mennyire fontos a kiváló minőségű élelmiszer, illetve élelmiszeralapanyag-előállítás. Olvass tovább

Ezen cikkben azokra a változásokra szeretném a gazdák figyelmét felhívni, amelyeket az előző EU bio és hazai jogszabályok már tartalmazták ugyan, de megváltoztak, illetve az új jogszabályokban jelentek meg.

Az új rendelet a szarvasmarhafélékre (magában foglalja a bivaly- és bölényfajokat is), szarvasfélékre, lófélékre, sertésre, juhra, kecskére, nyúlra, valamint a következő baromfifajokra (tyúkfélék, kacsafélék, liba, pulyka és gyöngytyúk) vonatkozik. Olvass tovább

Interjú Dr. Rusvai Miklós virológussal

Olvass tovább

Holland kutatók több mint 1000 malacon végzett kutatásának eredményeként megállapították, hogy a sertések természetes körülmények között táplálkoznak a legjobban. Mindez kiemelten fontos az elválasztás előtt álló utódokra is, melyek az evést és az ivást az anyaállattól tanulják meg. Olvass tovább

Gazdaságunk három éve kezdett el foglalkozni ökológiai gazdálkodással. Kezdetben a növénytermesztés került minősítésre. Ezzel párhuzamosan baranyai tájfajta tyúkok kaptak bio minősítést, melyeknek tojásait kívántuk értékesíteni a minősített biotermékeket előnyben részesítők körében. Célunk egy olyan minta mikro­gazdálkodás létrehozása, amely képes elfogadható bevételhez juttatni egy ökológiai gazdálkodással foglalkozó családot. Olvass tovább

Haszonállat-fajtamentés a Kárpát-medencében

Magyarország világviszonylatban is kiemelkedő szerepet lát el a haszonállat-génmegőrzésben, ami a Kárpát-medencében kialakult, őseink által behozott, majd később itt honosodott – régies szóhasználattal: a magyar rög hatására magyarrá vált – fajták, fajtaváltozatok és tájfajták (ökotípusok) nagy számának köszönhető. A Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK) kezdeményezésére, a Magyar Haszonállat-génmegőrző Egyesület (MGE) közreműködésével 2014-ben fogalmaztuk meg közösen a haszonállat fajtavédelemhez kapcsolódó GÉNGYŰRŰ Génmentési Programot, melynek célja a még megmenthető régi haszonállat-tájfajták, ökotípusok és változatok génbanki nukleusz (mag) populációinak kialakítása a Kárpát-medencén belül, elsősorban a jelenlegi vagy egykori eredeti élőhelyükön, másodsorban a Kárpát-medence más, a fajták tartására alkalmas területein. A program a Székelyföldön, Székely Géngyűrű néven kezdődött, helyi tenyésztők és szervezetek bevonásával és a felkutatott tájfajták génbanki szintű állományainak létrehozásával.

Olvass tovább

Mindig is fontosnak tartottam a biogazdálkodást, éppen ezért választottam szakdolgozatom témájául az ökológiai gazdálkodásban tartott tojótyúkokkal folytatott etetési kísérletet. Ebben a gazdálkodási formában nagyon fontos a prevenció. Olvass tovább