Homeopátia a méhészetben

Dr. Tiringer Csaba homeopata állatorvos a Bács-Kiskun megyei Szalkaszentmártonban él és praktizál. A homeo­­pátia elkötelezett híve, a méheket is ezen a módon gyógyítja. Nyolc éve az egyik ismerősétől kapott két méhrajjal kezdett méhészkedni, de ma már a környékbeli méhészeket segíti méh­családjaik gyógyításában. A homeo­pátia méhészeti alkalmazási lehetőségeiről kérdeztem. tovább →

Fiatal gazdák bioméhészetének kialakításához

Korábbi lapszámunkban már bemutattunk részleteket arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a gazdálkodni szándékozó – többek között – egyéni vállalkozóknak ökológiai méhészet elindításához, majd a fejlesztések ütemezéséhez. A FIATAL GAZDA valóban fiatal korú, mezőgazdasági egyéni vállalkozót, méhészt stb. jelent, aki jelentősen különbözhet a generációsan idősebb partnerektől úgy szemléletben, mint egy-egy adott terület vívmányainak ismeretében, illetve pl… tovább →

Tanácsok nemcsak kezdő bioméhészeknek

Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre. tovább →

Hazai méhészeti találmány, szabadalom

Kusnyér Tamás méhész elsőként állított elő kész szűzlépet Magyarországon. A hagyományos műlépen – amelyen csak a méhsejtmintázat kezdeményei látszanak (a lép középfala, alapja) és ezt építik ki a dolgozó méhek méz felhasználásával – napjainkban többnyire természetes és egyben hőkezelt méhviaszból, mesterségesen készítik. A fertőtlenített méhviaszból készült kiépített szűzlép viszont új találmány, becslések szerint 10 százalékkal.. tovább →

A méhtartás alapjai

A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején,.. tovább →

A méhek és a neonikotinoid alapú növényvédő szerek

Korábbi számunkban röviden már esett szó a neonikotinoid alapú növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásáról, azonban aktualitása miatt ezúttal szeretnénk részletesebben ismertetni a témát. tovább →

Prevenció és tenyésztési lehetőségek a bioméhészetben

Sok évszázadon keresztül a méhészetben is a természetes védekezési lehetőségek ismerete, alkalmazása volt az egyetlen eszköz a méhész kezében a betegségek és kártevők elleni küzdelemben. Nézzük meg, hogy milyen eszközök tartoznak ide! tovább →

A méhcsalád helyzetjelentése rezgésméréssel

Az Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.) tovább →

A bioméhészetben a megelőzés a fontos

A méhészeket különleges embernek tartják. Barkó Árpád debreceni bioméhész három generációs méhészcsaládból származik. tovább →

Ébredezik a méhcsalád, készülődhet a méhész

A méhcsaládok telelése mindig tartogat meglepetéseket is. Számos jól ismert tanácsot hallunk, olvasunk a telelésről, mégis, mivel több tényező (méhész-méhcsalád-környezet) befolyásolja, így mindenki tudása, tapasztalata alapján becsülheti meg a siker, illetve a kockázatok valószínűségét. tovább →