Az április bár igen szeszélyes, már az ígéret hava a méhészetben. Időjárástól függően a tavasznak ez a szakasza segítheti, de sajnos gátolhatja is a méhcsaládok fejlődését.

Olvass tovább

Közvetlenül a hordás és az utolsó pörgetés befejeztével kerülhet sor az atka elleni vegyszer, ill. természetbarát szerrel történő védekezésre, hogy a méhcsalád biztosan és egészségesen készüljön fel az áttelelésre. A méz egyre kiválóbb minősége érdekében elsősorban a szerves savak alkalmazása javasolt az alábbiak figyelembe vételével Olvass tovább

A kasos méhészkedés egyes területeken sokáig életképesen működött a keret, illetve a kaptár „felfedezése”, alkalmazása után is. Ennek alapját a hosszan tartó méhlegelőn főképp a rajoztatás és a viasztermelés biztosította. Olvass tovább

Gyakorta mérgelődnek a méhészek a kaptárjaik gyors elöregedése, gombásodása miatt. A hagyományos hétköznapi méhészeti gyakorlatban a kaptárok külső felületének kezelését, védelmét korszerű festékekkel, vegyszerekkel, olajokkal ajánlják a méhészeti kézi könyvek, folyóiratok.

Olvass tovább

A kéménykaptárral foglalkozó megfigyeléseim eredetileg az ideális méhlakás kísérletezései körül forogtak. Erőfeszítéseim valóban nem voltak hasztalanok. Semmi kétség, a rakodókaptár fiókjaival képzett „kéménykaptár” használata jelentős előnyökkel jár a méhek egészségére, következésképpen a méhész javára. (Lásd idei 3. számunkat.) A kísérleteim során azonban, a kitűzött célon túl egy hatásos atkaszaporulat-gátló módszerre is bukkantam. Valójában egy, már ismeretes, a herefiasítással való atkacsapda tökéletesítéséről van szó. Az eljárásom alkalmazását éppen ezért elsősorban a bioméhészeknek ajánlom, de természetesen semmi akadálya annak, hogy ezt minden méhész hasznosan alkalmazza. Olvass tovább

A gyógynövények többsége nektárt és/vagy virágport, vagyis táplálékot nyújt a méheknek, ugyanakkor igényli is a méhek által biztosított idegenmegporzást. Ezért teljesen indokolt a gyógynövénytermesztés összekapcsolása a méhészkedéssel. Olvass tovább