,

Siker a méhek gyógyításában

A mézelő méhek vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a szántóföldi és vadontermő növények beporzásában. A közelmúltban tapasztalható gyengülő és időnként nagy létszámbeli veszteségeket elszenvedő kolóniák problémája régóta foglalkoztatja a méhészeket, gazdálkodókat és tudósokat. Bebizonyosodott, hogy a jelenségért az ektoparazita Varroa atka és a társuló vírusok a felelősek. Jóllehet évente szükséges megelőző kezeléseket végezni, kevés hatékony atkaölő szer van és az elmúlt 25 évben nem sikerült igazán sikeres eljárást találni. Olvass tovább

Újabb tapasztalatok az atka elleni védekezésben

Fekete László 13 éves kora óta, 32 éve méhészkedik. Gyermekként édesapjától tanulta meg a szakma alapjait, majd 2009-ben főállású bioméhész lett. 2002 óta végzi tevékenységét a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ellenőrzése-tanúsítása mellett. Régi olvasóink emlékezhetnek rá egy 2011-ben lapunkban megjelent interjúból, amikor megosztotta velünk különleges atka elleni védekezési módszerének részleteit. Kísérletező kedve azóta is töretlen, így ismét felkerestük, hogy beszélgessünk vele az utóbbi években szerzett tapasztalatairól.

Olvass tovább

,

A neonikotinoidok és a vadméh populációk változásának összefüggései

A vadméhek számának csökkenéséért a neonikotinoid tartalmú rovarirtó szerek használata is felelős. Az Egyesült Királyságban a közelmúltban végeztek egy vizsgálatot, amely során 62 faj elterjedésére vonatkozó, 18 év alatt gyűjtött adatot vetettek össze a repcében használt neonikotinoidok mennyiségének alakulásával. Olvass tovább

Tapasztalatok és tanulságok kezdő és haladó bioméhészeknek

Az elmúlt években számos új méhész jelentkezett be az ökológiai rendszerbe. Felkészülésben, érdeklődésben, tapasztalatban és értelmezésben természetesen számos különbség lehet. Az ellenőrzések alapján szeretnénk néhány fontosabb, általánosítható kérdésre, feladatra fókuszálni, az ideológia jobb értelmezéséhez. Javasoljuk az új érdeklődőknek, hogy már a szerződéskötés előtt is feltétlenül alaposan tanulmányozzák át a bioméhészetre vonatkozó előírásokat. Olvass tovább

Tanácsok nemcsak kezdő bioméhészeknek

Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben – részben különböző támogatási programok hatására, részben egyéb megfontolások miatt – több bioméhész partnerrel gyarapodott az ellenőrzött méhészetek köre. Olvass tovább

A méhtartás alapjai

A méhészet egyes szakmai titkai sokáig apáról fiúra öröklődtek, ugyanakkor az intézményes képzési igény sem mai keletű. A hazánkat is érintő első komolyabb, szervezett oktatás a Mária Terézia alapította bécsi méhésziskola volt, majd a keszthelyi Georgikonban is fontos szerepet kapott a méhészeti ismeretek továbbadása. Szarvason Tessedik iskolája is magas szakmai színvonalat képviselt. A 20. század elején, Gödöllőn indult igen alapos, széleskörű bentlakásos képzés kisebb csoportokkal. Később, a Zalaapáti Méhésziskolában is sokan szereztek oklevelet a mai idősebb generációból. Az önálló tanulást is jól megalapozta, segítette – többek között – Örösi Pál Zoltán „Méhek között” című műve, amely az ötvenes évektől máig megtalálható a könyvkínálatban. Olvass tovább

A méhcsalád helyzetjelentése rezgésméréssel

Az Apimondia 2009 méhészeti világkiállítás óta köztudott, hogy a méhcsalád kirajzásának eseménye rezgésméréssel kimutatható 10-12 nappal annak bekövetkezése előtt. (Lásd az idevonatkozó tudományos közleményt www.elsevier.com/locate/compag, illetve a www.europaimehesz.atw.hu honlapokon.) Olvass tovább

Együtt él a méhekkel

Leskó Zsolt Tibor sárospataki bioméhész és szülei arról nevezetesek, hogy minden eszközt, kaptárt és mobilkonténert maguk alakítanak ki a gazdaságban. Olvass tovább

Furettóval és tejsavval az atka ellen

Fekete László 39 éves fehérgyarmati bioméhész 2002-ben csatlakozott a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez. Eredeti szakmája villanyszerelő. A méhészkedést 13 éves korában, 1984-ben kezdte, segített az édesapjának. Ez a segédkezés évről-évre elég volt az alapok elsajátításához. A munkája mellett eleinte 50 méhcsaláddal foglalkozott. 2009 nyarán felcserélte a villanyszerelő szakmáját a főállású bioméhészkedésért. Jelenleg 200 méhcsaláddal dolgozik és járja a tisza-parti településeket, hogy megfelelően érintetlen természetet találjon a méheknek a méztermeléshez. Közben elvégezte a méhész szakmunkásképzőt, OKJ-s méhész végzettséget szerzett (Fotó: Tisztítópergetés és műlépek berakása. Balról Fekete László, jobbról az após, Horváth Gábor)

Olvass tovább