Bioméhész házaspár a Nagykunságban

Kisújszálláson él a Cs. Nagy család, a környéken sokan ismerik őket a bioméhészetükről. Cs. Nagy András, a családfő agrárkémikus és OKJ-s képzés keretében oktatja is a méhészetet. tovább →

Először csak hobbi volt

Jellemző adat, hogy a 15-16 ezer méhésszel szemben kb. 200 bioméhész van az országban. Kevesen gyakorolják a szakmát hivatásszerűen. Haász Ferenc gyulai bioméhész eredeti szakmája sem a mezőgazdasághoz kötődik. Építészmérnök, gazdasági szakmérnök és hobbiként kezdett méhészkedni 1978-ban. Édesapjától tanulta a mesterséget 33 évvel ezelőtt. Eleinte csak hétvégi elfoglaltságot jelentett mézet termelni, ám az 1980-as évektől.. tovább →

Együtt él a méhekkel

Leskó Zsolt Tibor sárospataki bioméhész és szülei arról nevezetesek, hogy minden eszközt, kaptárt és mobilkonténert maguk alakítanak ki a gazdaságban. tovább →

GM növények és a mézelő méhek kapcsolatának vizsgálata

A korábbiakban már többször is érveltünk a GMO-k alkalmazása ellen, hosszasan sorolva azok veszélyeit, kockázatát, szükségtelenségét. A most közölt interjú duplán érdekes. Egyrészt arra enged következtetni, hogy a génmódosított Bt kukorica közrejátszhat a méhek pusztulásában. Másrészt megerősíti azon aggodalmakat, hogy a biotech ipar és hívei túlságosan nagy befolyásra tettek szert a kutatások végzése és azok.. tovább →

Kertészmérnökből bioméhész

Schuller József kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök sajátos utat járt be, míg végül bioméhész lett belőle. (A felvételen: Schuller József tartalék méhcsaládokat vizsgál tavasszal) tovább →

Furettóval és tejsavval az atka ellen

Fekete László 39 éves fehérgyarmati bioméhész 2002-ben csatlakozott a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.-hez. Eredeti szakmája villanyszerelő. A méhészkedést 13 éves korában, 1984-ben kezdte, segített az édesapjának. Ez a segédkezés évről-évre elég volt az alapok elsajátításához. A munkája mellett eleinte 50 méhcsaláddal foglalkozott. 2009 nyarán felcserélte a villanyszerelő szakmáját a főállású bioméhészkedésért. Jelenleg 200 méhcsaláddal dolgozik.. tovább →

A jövő év záloga a jó teleltetés

A kolozsvári Méhészeti Közlöny 1905. évi egyik őszi számából érdemes felidézni a ma is tanulságos telelésre vonatkozó részeket (természetesen többféle sikeres telelési technológia létezik, a hátsó kezelésű kaptárak pedig már nagyon ritkák). tovább →

Mézet szeretettel – A biodinamikus méhészet

Megjelent a Demeter Méhészeti Irányelvek magyar fordítása a Biodinamikus Közhasznú Egyesület jóvoltából. Ennek apropójából ismertetném a biodinamikus méhészkedés indítását megelőző gondolatokat és az Irányelvek fő pontjait. tovább →

Szermaradványmentes méhészeteket!

Immár sokadszor találkozunk olyan hírrel – akár a napilapokban is –, hogy szermaradványt, többnyire antibiotikumot találtak bizonyos mézmintákban. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) is többször foglalkozott a témával, mivel komoly dologról van szó, hiszen évi kb. 20 ezer tonna méz kerül exportra hazánkban. Az antibiotikumok ügye természetesen ismert más állatfajoknál is, de a méhészetben, ill… tovább →

Veszélyes vizeken úszik a méhészet hajója

Természetes törekvés, avagy mesterséges serkentés Természetes törekvésnek nevezhetnénk azt az eljárást, amelyet minden élőlény, legyen az növény vagy állat, kifejt ösztönszerűen, a kedvező életfeltételek és a természetes szaporodás biztosítása érdekében. E meghatározással szembe állítható, nevezzük úgy, a mesterséges serkentés. Lényege: befolyásolni egy élőlény életének leforgását készakarva, mesterséges eljárással, mesterséges elemek, módszerek alkalmazásával. Az ilyen eljárás fő.. tovább →