Módosult „a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről” szóló 70/2003 (VI.27) FVM rendelet. A módosítások a 155/2023. (XII. 27.) AM rendeletben jelentek meg. Olvass tovább

A Varroa atkát nem kell bemutatnunk. Ismerjük. Ki-ki maga tudja, hogy neki mekkora kárt okozott, mennyit költött a védekezésre. Hatásos az oxálsav, de mérgező lehet a méhekre és a méhészre egyaránt. Hatásosak az amitráztartalmú atkaölő szerek, de évtizedek óta használjuk és már tapasztaljuk a rezisztens atkapopulációk megjelenését. Az atka elleni küzdelemben patthelyzet alakult ki. Védekezünk, de itt van. Nálunk is, másutt is, szerte a nagyvilágban. Olvass tovább

Simai Krisztián kisújszállási bioméhész három méze – hárs, akác, erdei mézharmat – arany minősítést szerzett az ország egyik legrangosabb versenyén, a gyulai Év Kiváló Magyar Méze megméretésén. Az alábbi interjúban bemutatjuk hogyan került kapcsolatba a bioméhészkedéssel és milyen tanácsokat tud nyújtani a többi bioméhészeknek, illetve azoknak is, akik ezzel szeretnének foglalkozni.

Olvass tovább

Rohamosan változó világunkban egyre többször fordul elő az ismeretek/fogalmak félreértése, illetve azok különböző értelmezése. Sokszor hallhatjuk: a méhlegelők közül az akác, illetve az akácméz teljes mértékben bio, mivel… És itt több fontos megállapítás kerülhet előtérbe, ami elmondható többnyire az akácból pörgetett mézre, továbbá amit egyes csoportok előzékenyen terjesztenek. De ez a megállapítás nem „kerek”, nem tartalmazza a biomézre vonatkozó összes feltételt.

Olvass tovább

A kérdésre a választ a BioPorta füzetek 4. (2011) részéből vettük át, melyben dr. Szalay László és Czédulás István fejtették ki véleményüket: a méh növényt termékenyít, a méz pedig táplál, egészségőr. (Szerzőink már évekkel ezelőtt elmentek a minden halandók útján. Szakmai mondandójuk ma is maradéktalanul érvényes. Írásuk közlésével emléket is állítunk számukra.)

Olvass tovább

Egy kutatócsoportnak sikerült bebizonyítania, hogy az ökológiai gazdálkodás valóban kedvező a mézelő méhek számára, különösen a táplálékban szegény késő tavaszi időszakban. A kutatók hat év adatait elemezték, melyeket a háziméhek megfigyelésére szolgáló különleges rendszer szolgáltatott, ami Európában példátlan.

Olvass tovább

A méhek védelme fontos kérdés, ez nem vitás, azonban ideje eloszlatni az ezzel kapcsolatos tévhiteket. Olvass tovább

Mint ahogy arról a Biokultúra folyóirat előző számában megjelent cikkünkben beszámoltunk, néhanapján a tarló­virágot méheskertekben is termesztették. E tevékenység újjá­élesztésének érdekében fogtak össze a Szűcs Agro Kft., a Bio­kontroll Hungária Nonprofit Kft., a Biokultúra Hungária Non­profit Kft., továbbá a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának munkatársai. Jelen írásban a „vetőmag-előállítás” munkafolyamatairól tudósítunk. Olvass tovább

Tarlóvirág termesztése méhes közelében

„A bölcs természet iránt nagyon hálásak lehetünk mi méhészek. Eltekintve a nagy haszontól, a tarlóvirág mégis olyan gyom, amelyre egy földmívelő sem haragszik – mert a kapás földben csak ritkásan kél, mintha nem akarná bosszantani a földnek mívelőjét, de csak azért marad veszteg, hogy aztán annál tömegesebben kelljen az árpa és rozs földben. Ezeken azonban semmikép sincs kárára a vetésnek. Ismétlem a tarlóvirágot mint gyomot szidni nem hallottam még gazda által.” (Uhlárik Sándor néptanító, 1916) Olvass tovább