A preeklampsia az anyai és magzati megbetegedések és halálozás egyik vezető oka világszerte, ami a terhességek 2-8%-át érinti. (Megjegyzés: a preeklampsia terhességgel összefüggő veszélyes betegség, amely során a magas vérnyomás mellett fehérjevizelés alakul ki. Súlyos szövődményeket okozhat, ami miatt a várandósság alatt az anyára és a magzatra nézve is halálos veszélyt jelenthet.) Olvass tovább

Számos tényező együttes hatásaként a tudományos világ a XXI. században a klíma változásával számol. Bennünket a Kárpát-medencében elsősorban a mérsékelt kontinentális övezetben számítható extremitások érdekelnek, ami túl azon, hogy itt élünk, a Földnek olyan része, ahol a mező-és erdőgazdálkodás, valamint állattenyésztés számára igen kedvezőek a feltételek. Tehát érzékeny és sérülékeny nagytáj, amely a méreténél sokkal nagyobb népesség eltartó képességgel bír, mint már jelenleg is – a mediterrán, szélsőségesen kontinentális, vagy sivatagi és még inkább, mint a hideg-övi területek. (A felvételen: alma-rózsa. A cikkben a fotók a szerző felvételei.) Olvass tovább

A körte Magyarországon nem tartozik a legfontosabb gyümölcsfajok közé, de termése lehetővé teszi a gyümölcsválaszték bővítését a nyári és a téli időszakban egyaránt. Kártevői közül az almamoly, a körtemoly, a poloskaszagú darázs és a körte-levélbolhák a legveszélyesebbek. Olvass tovább

Felelős emberi közösségek (család, gyülekezet, nemzet stb.) kiemelt figyelmet fordítanak az utánpótlásra és a betegekre, elesettekre. Ez a gondoskodás sokrétű, kiterjed az otthon, a lakhatás biztosítására, a nevelésre, gyógyításra és még sok területre, de semmiképpen nem maradhat ki közülük az egészséges, biztonságos és tartalmas élelem adása sem.

A felelősséget felvető, elgondolkodtató tények sorakoznak, hiszen soha nem volt ilyen magas az allergiás, cukorbeteg, autista, élelmiszer intoleráns, hiperaktív és rosszindulatú betegségben szenvedő gyermekek aránya, mint napjainkban. Nyilván a diagnosztizálás hatékonyságának javulása is szerepet játszik ebben, benne van a gyermekkori stressz is (legfeljebb nyomokban tartjuk József Attila intelmét „… játszani is engedd szép, komoly fiadat!”), de szinte biztos, hogy a főszerepet az elromlott élelmezés jelenti. Egymás után jelennek meg az ezt igazoló tudományos cikkek és azok is, amelyek a bioélelmiszerek előnyeit igazolják. Az alapanyagok elszegényedését hozzáadott mesterséges összetevőkkel próbálják pótolni; esetenként jogszabályi kötelezés mellett. Bizonyítékok vannak arra, hogy a bioélelmiszert fogyasztó gyermekek ritkábban betegszenek meg, ritkább körükben az allergiás, a bioétkezés már pár nap alatt jelentősen csökkentheti a szervezetben felhalmozódott vegyszermaradékok mennyiségét. A bioélelmiszer-fogyasztás nem csak az egészséget szolgálja, hanem számottevő pozitív társadalmi hatások is jelentkeznek: kevesebbet kell költeni gyógyszerre, gyógykezelésre, kevesebb napot esik ki a gyermek az iskolából, ezért a szülő is a munkából.

Vannak pozitív fejlemények, hiszen feltámadt már az egészséges táplálék iránt az igény a közétkeztetésben, részletes jogszabály is született ennek szolgálatára. A biotársadalom úgy érzékeli, nem biztos, hogy a legfontosabb korlátokat állították fel benne, hiszen nem érintenek számos ártó elemet, így a szermaradványokra, adalékokra, a GMO-kra, az ionizáló sugárzással kezelt termékekre csak – az erősen megkérdőjelezhető – általános szabályok vonatkoznak.

Az iparszerű gazdálkodásból származó, vegyszereken fejlesztett, silány beltartalmú összetevőkből soha nem lehet tápláló elemekben gazdag ételt készíteni és gyermekeink, betegeink asztalára letenni.

Nyilván ezt észlelte a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014-2020) program elfogadásakor az agrárkormányzat, amikor célul tűzte ki, hogy 2020-ra a közétkeztetésben az alapanyagok 30%-át a biotermékek adják.

A terv teljesítéséhez minden érintettre szükség van! Szükség van a kormányzat*, az önkormányzatok, a szülők, a közétkeztetők, iskolák, kórházak és még sorolhatnánk ki mindenkinek az ügyet segítő hozzáállására. A magyar biogazdák, illetve érdekérvényesítő szervezetük a Magyar Biokultúra Szövetség és hatáskörébe tartozó szervezetek a rájuk háruló feladatot jó szívvel vállalják. Mások is így tegyenek!

* A nagyobbik kormánypárt 2006-os választási programjában az egészséges táplálék biztosítása érdekében már kiemelten szerepelt az „ökotermelés” támogatása.

Czeller Gábor elnök – dr. Roszík Péter alelnök
Magyar Biokultúra Szövetség
(Biokultúra 2016/1)

Bár a többség által elismerten a jövőt szolgálja a biogazdálkodás, mégis sokaknak nem tetszik a térnyerése, mert a legerősebb érdekérvényesítési erővel bírók profit-érdeke ellen hat. Olvass tovább

A Massachusetts-i Technológiai Intézet (Massachusetts Institute of Technology – MIT) egyik kutató munkatársa, Stephanie Seneff számos, többek között az Alzheimer-kórral, az autizmussal és a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos, széles körben publikált cikk szerzője. A közelmúltban rendkívül figyelemfelkeltő kijelentést tett az autizmussal kapcsolatban egy Massachusetts államban tartott szakmai fórumon. Állítása szerint a jelenlegi ütemmel számolva 2025-re minden második gyermek autista lesz (megállapítása az USA-ra vonatkozik – a fordító megjegyzése). A kutató előadásában olyan ábrákat mutatott, melyeken jól látszott a Roundup (melynek hatóanyaga a glifozát) növekvő mértékű használata és az autizmus előfordulása közötti feltűnő összefüggés.

Olvass tovább

Egyre több ember számára fontos, hogy természetes módon őrizze meg, vagy állítsa helyre egészségét és ezzel együtt a fogyasztók próbálják elkerülni a génmódosított élelmiszereket. Az ökológiai jelölés nem mindenkinek elegendő és sajnos néhány laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy néha az ökológiai jelöléssel ellátott élelmiszerek is szennyeződhetnek génmódosított szervezetekkel. (Cikkünk egy USA helyzetét elemző írás alapján készült. )

Olvass tovább

Egy új EU-s jelentés most először mutat rá arra, hogy a 26 európai országban az antibiotikum felhasználás ⅔ része a gazdasági állatok számlájára írható. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ közös jelentésében megállapították, hogy azokban az országokban, ahol az állatok kezelésére bizonyos antibiotikumokból többet használnak, ott egyes humán megbetegedést okozó baktériumok esetében nagyobb az antibiotikum rezisztencia aránya. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodásban is a talajlakó kártevők és a levéltetvek mellett a burgonyabogár (Leptinotarsa decem­lineata) a burgonya legjelentősebb állati kártevője. A lap olvasói előtt jól ismert a károsító, és bőségesen állnak rendelkezésre szakkönyvek, szakcikkek, amelyek részletesen ismertetik a károsító rendszertani besorolását, alaktanát, biológiáját, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Olvass tovább