Szakcikkek

Gyümölcsfák és a globális felmelegedés

A klímaváltozás szüntelen jelenség a Földön. Közismertek a jégkorszakok és az interglaciálisok sorai. Az utolsó jégkorszak után az időjárás stabilizálódott, mérséklődött az ingadozás. Az V. században a Kárpát-medence közepe mocsaras táj volt. Ezt Attila hun fejedelem tudós görög látogatója, Priszkosz rétor művéből tudjuk.

Gyümölcstermesztés

24 éve biodinamikus naptár

Kedves Olvasóink huszonnegyedszer vehetik kezükbe Maria Thun magyar nyelven is évente megjelenő Vetési Naptárát – az utóbbi években a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában. Bár a Vetési Naptárban a naptár használatához szükséges minden fontos tudnivaló és információ benne van, mégis az a tapasztalat, hogy több évnek kell eltelnie, míg a gazdák azt biztonságosan, a gazdaságuk eredményeiben is […]

Biodinamikus gazdálkodás, Szakcikkek

Az afrikai madár: a gyöngytyúk

A gyöngytyúk tartása nem sokban különbözik a többi baromfiétól. Számos előnye ellenére a gyöngyös általában mégis hiányzik a családi baromfiudvarokról, elsősorban a tartó számára hátrányosnak tűnő viselkedése, pl. kellemetlen hangja, ijedős, veszekedő természete és mozgékonysága, repülő hajlama miatt.

Állattartás, Szakcikkek

A biogazdálkodás környezeti előnyei

Az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabályok (a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendeletei) írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék „bio” jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy jogszabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési […]

Biogazdálkodás

Növényvédő szerek környezetanalitikai és ökotoxikológiai kockázatai

A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben maradnak. A környezetben mérhető felezési idejük (pl. DT50) növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó képes vagy perzisztens vegyületek – ahová a POP vegyületek (pl. DDT°)1 tartoznak – ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában.

Kutatás-fejlesztés, Növényvédelem

A bioélelmiszerek fogyasztókat szolgáló élelmiszerbiztonság többletei

Manapság gyakran alkalmazzák a „bio”, illetve az „öko” jelzőt az élelmiszerekhez, a napi használati tárgyakhoz, vegyipari cikkekhez, a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára ezek a jelzők pozitív üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (=bio) folyamatainak, illetve a […]

Érvek a bio mellett

10 érv a bio mellett

1. Terméshozam Az áttérés az ökológiai gazdálkodásra különböző hatásokat eredményezhet a helytől és az alkalmazott művelési módtól függően. Az eddigi tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy a kevésbé iparszerű gazdálkodás nagyobb terméseredmények eléréséhez vezet a világ sok táján. Kelet-Brazíliában például megduplázódott a kukorica és búza termésátlaga azokban a gazdaságokban, ahol műtrágyák helyett zöldtrágya- és pillangósnövényeket vetettek […]

Érvek a bio mellett

Gyümölcsösök őszi-téli ápolása, lemosó permetezés

A szüret utáni növényvédelmi munkák ugyanolyan fontosak, mint a tenyészidőszak alatt elvégzett védekezések, mert kedvező időjárási körülmények között a károsítók akár a lombhullásig fejlődésükre kedvező feltételeket találnak, és továbbgyengítik a fákat, ezzel veszélyeztetve a hajtások beérését, a rügydifferenciálódást és végső soron a következő évi termést is.

Gyümölcstermesztés, Növényvédelem

Atka ellen a nyár végén és ősszel

Közvetlenül a hordás és az utolsó pörgetés befejeztével kerülhet sor az atka elleni vegyszer, ill. természetbarát szerrel történő védekezésre, hogy a méhcsalád biztosan és egészségesen készüljön fel az áttelelésre. A méz egyre kiválóbb minősége érdekében elsősorban a szerves savak alkalmazása javasolt az alábbiak figyelembe vételével

Méhészet