,

Komposztkészítés riolittufával forgatás nélkül

A komposztkészítés hazánkban régi technológiák alapján a forgatásos eljáráshoz kötődik. Ez nagyban növeli a technológia élőmunka és gépi munka költségét. Az előbbiek miatt dolgoztuk ki a forgatás nélküli eljárást, mely úgy a nagyüzemi, mint a kisüzemi keretek között eredményesen megvalósítható. Olvass tovább

Az ökogazdálkodás a nyerő a burgonyabogár elleni harcban

Az ökológiai gazdálkodás nagyobb biodiverzitást tart fenn. A burgonyabogárral kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy ez a nagyobb változatosság a kártevők elleni hatékonyabb védekezés formájában egy jobb ökoszisztéma-szolgáltatást* nyújthat. Olvass tovább

,

Az avarszint szerepe a közönséges takácsatka elleni védekezésben

A világon mindenütt az almaültetvények növényvédelmében az atkák, különösen a takácsatkák elleni védelem sikere egyes években meghatározó jelentőségű. A kártevő atkafajok elleni eredményes védekezés egyaránt történhet kémiai és biológiai növényvédelemi módszerekkel is. A takácsatkák (Tetranychidae) fajai elleni védekezés tervezésekor a fajok biológiájának, etológiájának ismeretét is jól hasznosíthatjuk. A figyelmet érdemlő, kulcsfontosságú tényezők közül kiemelhetjük a fajok telelőhelyének, tápnövénykörének, a természetes ellenségeinek ismeretét, továbbá a rezisztencia kialakítására való hajlamát. Olvass tovább

,

Egy új burgonyafajta, a Pannónia

Jó rezisztenciával bíró, korai, bőtermő

A tudományosan megalapozott hazai burgonyanemesítés kezdete az 1920-as években indult, amikor Teichmann Vilmos Tornyos­pálcán bekapcsolódott a burgonyanemesítésbe, amelyet később Kisvárdán eredményesen folytatott. Teichmann után Keszt­helyen és Nyíregyházán, majd magánalapon újra Kisvárdán nemesítik. A széleskörű betegség-ellenállóság – kiemelten a vírusos leromlással szemben – javítása jelenleg is a nemesítés legfontosabb feladata és az eredményes burgonya­­termesztés egyik legfontosabb kritikus eleme Magyarországon.

Olvass tovább

,

A SÁRPO MIRA termesztési tapasztalatai

Nyíregyházán, egy hektáron termesztettem ezt az új fajtát középkötött 1,2%-os humusztartalmú, 18 aranykoronás területen, amelyet 2 évvel korábban istállótrágyáztunk (20 t/ha). Előveteménye tönkölybúza volt, ami 3,5 t/ha termést adott. A szalmáját betárcsáztuk, ősszel felszántottuk. Tavasszal újra kellett szántani, mert a talaj túlságosan letömörödött. Kombinátorozás után 70×30 cm-re ültettünk. Olvass tovább

,

Növényvédelem és fenntarthatóság

A növényvédelmi tevékenység szinte egyidős a növénytermesztéssel, hiszen a haszonnövényeket védeni kell a konkurens gyomnövényektől, a kártevő ízeltlábúaktól és más állatoktól, a kórokozó mikroszervezetektől, valamint megtermesztés után a raktárakban is. Olvass tovább

,

Kártevők előrejelzése az ökológiai növényvédelemben

Az ökológiai (bio-) termesztés keretei között korlátozottak a kártevők ellen alkalmazható kémiai növényvédelmi eszközök, ugyanakkor messzemenően kihasználandók a nem kémiai természetű (közvetett módszerek, mechanikai és biológiai védekezés) lehetőségek. Ezek a módszerek a termelőtől még nagyobb odafigyelést igényelnek, mint a hagyományos, kémiai növényvédelem, amely nagy hatású, de több tekintetben veszélyt hordozó, peszticidekkel dolgozik. Olvass tovább

Biogazdálkodás: haladás az ősök útján

Olvass tovább

GMO? 10 jó érv ellene!

Az Egyesült Államokban az USDA (az USA Mezőgazdasági Minisztériuma) Nemzeti Ökológiai Programjában időről időre megjelennek a géntechnológia (melynek segítségével génmódosított szervezeteket, röviden GMO-kat állítanak elő) engedélyezésére irányuló javaslatok, annak ellenére, hogy ezek alapvetően különböző értékeket és elveket képviselnek. A GMO fajták jelenleg leggyakrabban a kukorica, szója, repce és gyapottermesztésben, valamint a tejtermelésben fordulnak elő. Kis mennyiségben – mint pl. tejipari kultúrák formájában – az élelmiszerfeldolgozásban is használatosak, de folyamatosan jelennek meg új termékek a piacon. A következő 10 pontban felsorolt érvek amellett szólnak, hogy a GMO-knak nincs helye az ökológiai gazdálkodásban.

Olvass tovább