A fenntarthatóság vagy a fenntartható fejlődés ma már széles körben elterjedt fogalmak, melyeknek mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban számos egymásnak ellentmondó meghatározása létezik. Ezek főleg abban térnek el egymástól, hogy mit akarnak fenntartani. Ennek megfelelően a fenntarthatóság különböző koncepciói léteznek egymás mellett. Olvass tovább
A 21. században különösen felértékelődött az egyes élelmiszerek és alapanyagaik eredetével, valamint az egész előállítási technológiájukkal összefüggő ún. minőségi igény. Az ehhez vezető okok sokrétűek, röviden csak néhány fontosabb tényezőre utalunk: Olvass tovább
Bár most a nyár elején még a méhészkedés és méztermelés örömeit, esetleges bánatát értékeljük, már kezdődik a munka a méhészek és a méhek részére a következő év megalapozásához is. (Fotó: Apis mellifera faj carnica (krajnai) fajtájú méhanya az ún. udvarával)
A biogazdálkodás főbb jellemzői a szintetikus növényvédő szerek és trágyaanyagok nélküli gazdálkodás, a természetes úton előállítható anyagokkal történő növényvédelem, azaz a környezetkímélő növényvédelmi eljárások alkalmazása, a természetes ökoszisztémák által fenntartott egyensúlyra való törekvés, annak elősegítése. Az egyensúly kialakulásában fontos szerepet töltenek be a kártevőket pusztító ragadozók és paraziták. Olvass tovább
A 20. század második felében a mezőgazdaság fejlődése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy részén, hiszen élelmiszerbőséget teremtett mérsékelt árakon. Árnyoldala, hogy az éhséget számos fejlődő országban nem volt képes felszámolni. Olvass tovább
Az iparszerű baromfitartás kétes korszaka előtt a magyar kacsa a paraszti gazdaságok legfontosabb víziszárnyasa volt. Míg a libát leginkább eladásra és tolláért tartották, addig a kacsanevelés – mely hagyományosan az asszonyok feladata volt – elsősorban a család ellátását szolgálta. Olvass tovább
Az április bár igen szeszélyes, már az ígéret hava a méhészetben. Időjárástól függően a tavasznak ez a szakasza segítheti, de sajnos gátolhatja is a méhcsaládok fejlődését.
Kedves Olvasóink huszonnegyedszer vehetik kezükbe Maria Thun magyar nyelven is évente megjelenő Vetési Naptárát – az utóbbi években a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában. Bár a Vetési Naptárban a naptár használatához szükséges minden fontos tudnivaló és információ benne van, mégis az a tapasztalat, hogy több évnek kell eltelnie, míg a gazdák azt biztonságosan, a gazdaságuk eredményeiben is megjelenő módon tudják használni. Különösen érvényes ez azokra, akik először fordulnak a bio- és a biodinamikus gazdálkodás felé. Olvass tovább
A klímaváltozás szüntelen jelenség a Földön. Közismertek a jégkorszakok és az interglaciálisok sorai. Az utolsó jégkorszak után az időjárás stabilizálódott, mérséklődött az ingadozás. Az V. században a Kárpát-medence közepe mocsaras táj volt. Ezt Attila hun fejedelem tudós görög látogatója, Priszkosz rétor művéből tudjuk.
CÍM: 1112 Budapest, Oroszvég lejtő 16.
LEVELEZÉSI CÍM: 1535 Budapest, Pf. 800
TEL: +36 (1) 336-1166
E-MAIL: info@biokontroll.hu
H-P: 10-14 óra között
Telefonszám: +36 (1) 336-1166
Kérjük Tisztelt Partnereinket, hogy akár általános, akár konkrét kérdésben írott elektronikus leveleiket minden esetben az alábbi címre küldjék: info@biokontroll.hu
