A szőlő ültetvényeknél és az új telepítéseknél – ahol homok-, agyag- és vályogtalajok vannak – az eddigi kísérleti és üzemi eredmények alapján fontosnak tartom a riolittufa-őrlemények felhasználását. Ugyancsak hasznos a borászat területén.

Olvass tovább

A szőlőn sok károsító élősködik, köztük parányi élőlények (vírusok, baktériumok, gombák, fonálférgek), nagyobb rovarok vagy a gerincesek (madarak, nyulak, őzek, rókák stb.). A szőlő nagyüzemi termesztése magával hozta a szőlő monokultúráját, ahol az élősködők felszaporodtak, és a biztonságos fürttermés érdekében kémiai anyagokkal kellett azokat elpusztítani. A rendkívül erősen ható növényvédőszerek megvédték a szőlőt a károsítóktól, de ezzel párhuzamosan megzavarták a szőlő életterét (ökoszisztémáját) és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Az ember így árt a természet harmóniájának és önmagának. Ebből a helyzetből adódott a rezisztens szőlőfajták szükségessége.

Olvass tovább

Újabb tudományos vizsgálati eredmények szerint ökoétrend mellett jelentős mértékben csökkenthető a gyermekek szerves foszforsav észtertartalmú növényvédőszer-maradványoknak való kitettsége. Olvass tovább

1986 őszén kezdtem el foglalkozni szamócával, 6000 tővel. Aktív munka mellett nem nagyon sikeresen boldogultam vele. Sajnos mivel a gépi munkálatok jelenleg még nem megoldottak, nagyon sok emberi munka szükséges. Olvass tovább

A Lebendige Erde (Eleven Föld) című német folyóirat cikkeket hoz évi 6 alkalommal a mezőgazdaság, a táplálkozás és a természetközeli kultúra témáiban.

Olvass tovább

A kéménykaptárral foglalkozó megfigyeléseim eredetileg az ideális méhlakás kísérletezései körül forogtak. Erőfeszítéseim valóban nem voltak hasztalanok. Semmi kétség, a rakodókaptár fiókjaival képzett „kéménykaptár” használata jelentős előnyökkel jár a méhek egészségére, következésképpen a méhész javára. (Lásd idei 3. számunkat.) A kísérleteim során azonban, a kitűzött célon túl egy hatásos atkaszaporulat-gátló módszerre is bukkantam. Valójában egy, már ismeretes, a herefiasítással való atkacsapda tökéletesítéséről van szó. Az eljárásom alkalmazását éppen ezért elsősorban a bioméhészeknek ajánlom, de természetesen semmi akadálya annak, hogy ezt minden méhész hasznosan alkalmazza. Olvass tovább

A természetes talajokban, a növények gyökere körül apró, szabad szemmel nem látható élőlények milliárdjai (baktériumok, gombák) találják meg életfeltételeiket. Sokan a növények számára rendkívül fontos, sőt szinte nélkülözhetetlen szereppel bírnak azáltal, hogy egyes talajban felhalmozódott ásványi anyagokat átalakítanak és így azokat a növények számára felvehetővé teszik. Ezen szervezetek egy csoportja viszont ennél még bensőségesebb kapcsolatot alakított ki a növényekkel, azok szárazföldre lépésétől kezdve az évmilliók során. Bizonyos gombák behatolnak a gyökerek szöveteibe, vagy sejtjeibe és az általuk a talajban felvett tápanyagot közvetlenül, szabályozottan adják át a növényi partnernek, amiért az cserébe a fotoszintézise során megtermelt szénvegyületekkel látja el őket. Ez a világon széleskörben elterjedt együttélési forma (szimbiózis) a görög eredetű mikorrhiza nevet kapta, amely szó szerint gombás gyökeret jelent.

Olvass tovább

A hasznos mikroorganizmusok közül mind több és több hasznos baktériumot találnak, izolálnak és használják fel a biotermesztésben a kártevők és kórokozók ellen. A baktériumok mérgező toxinokat termelnek egyes kártevők és kórokozókkal szemben, harcolnak az élettérért, táplálékért, antibiotikumokat állítanak elő, de parazitaként is kifejtik hatásukat. Olvass tovább

„A fizikai, a kémiai és a biológiai integrálódásnak feltétele a teljesen új, sokdimenziós geometria létrehozása. Ehhez azonban szemléletváltozásra van szükség, olyanra, amely elszakad a jelenlegi felfogástól. Az új szemlélet értelmében a fizikai, a kémiai és a biológiai tér között (térbeli és időbeli) kozmikus kapcsolat van. Az univerzumban minden mindennel összefügg.” (Részlet Szalai István: A növények élete – ahogyan ma látjuk c. könyvéből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.) Olvass tovább