Haladtunk, de messze még a félút is!

Hosszú várakozás és a Magyar Biokultúra Szövetség többszöri kezdeményezése után 2014-ben, az általa készített tervezetet megvitatva, egy társadalmi egyeztetés végére pontot rakva végre az agrárkormányzat a miniszter aláírásával hitelesítve elfogadta a magyar biogazdálkodás első cselekvési tervét a Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (2014–2020) dokumentumot. tovább →

Hagyományos gyümölcsaszalás

Az ember a történelem korai korszakaitól kezdve a gyűjtögetett termények (gyökerek, hajtások, termések stb.), az elejtett és megfogott állatok tartósításának környezeti feltételei és véletlen megfigyelésekből kialakult módszerei hosszú megfigyelésekből születtek. A hideg és mérsékelt égöv alatt a fagy hatása, a jég felhasználása csakúgy megjelent konzerváló eszközként, mint a száraz, sivatagos területeken az aszalás, vagy szárítás.. tovább →

Málnatermesztés és az ökológiai átállás lehetőségének vizsgálata bernecebaráti gazdaságokban

Magyarország málnaültetvényeinek területi növekedése az 1950-es években indult meg. A termelés csúcspontját 1991-ben értük el, amikor 27 800 tonna termésmennyiséggel a tíz legnagyobb málnatermesztő ország közé kerültünk. Napjainkra a málna ültetvények összes területe 644 hektárra csökkent hazánkban, melyről 2015-ben 1534 tonna gyümölcsöt szüreteltek. Az ökológiai gazdálkodással művelt málna ültetvények mérete szintén folyamatos csökkenést mutat, 2010-ben 623.. tovább →

A bírák szerint a Monsanto emberi jogokat sért

A Monsanto Tribunal egy nemzetközi civil kezdeményezés, melynek célja, hogy felelősségre vonják a Monsantot az emberi jogok megsértéséért és az ökocídium bűncselekmény elkövetéséért. A neves bírákból álló testület számos áldozat beszámolóját meghallgatta, és nyilvánosságra hozta jogi álláspontját a Nemzetközi Bíróság eljárásával összhangban. Egy független, párhuzamos esemény, a Népgyűlés során pedig a világ minden tájáról összegyűlt.. tovább →

A nem vegyszeres gazdálkodási tényezők hatása az olajtök gyomnövényzetére

Magyarország olajtöktermesztő régióiban az elmúlt két évben összesen 180 olajtökvetést vizsgáltunk meg, melyek közül 153 konvencionális, míg 27 ökológiai gazdaságból származott. A két gazdálkodási rendszer gyomnövényzete között nem sikerült szignifikáns különbségeket kimutatnunk. Ez elsősorban arra az okra vezethető vissza, hogy ennek a kultúrának a gyomszabályozásában az agrotechnika szerepe többnyire meghatározó jelentőségű a konvencionális gazdaságokban is… tovább →

A kertészeti növényfajták szerepe a korszerű ökológiai gazdálkodásban, tekintettel a biodiverzitásra

Mottó: „A (lágyszárú) növények tanulmányozása már önmagában is roppant nagy feladat, ha változatosságukat tekintjük, mégpedig számukat, virágukat, illatukat, színüket, nedveiket és hatóanyagaikat tekintve… És ebben az értelemben legelőbb is meg kell védelmeznünk a földet, és segítségére kell lennünk neki, mindenek anyjának…” Caius Plinius Secundus (Kr. u. 23-79) tovább →

Almaültetvények pókfaunisztikai felmérése a peszticidterhelés függvényében

A pókok sok ember számára tipikus „nemszeretem” állatok. Bár sokszor bosszantó lehet jelenlétük, mégis, közelebbről szemügyre véve olyan ízeltlábúakat láthatunk, akik segítenek kártékony rovarok széles garmadáját kordában tartani. A szerzők munkájukban igyekeznek a pókok hasznosságára rávilágítani, a pókokat jobban megismertetni az olvasókkal, illetve, egy 2016-ban végzett vizsgálat nyomán szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a.. tovább →

Pajorok elleni védekezési kísérletek Beauveria törzsekkel

Számos érvet sorolhatunk a biológiai védekezési eljárások mellett és ellen, az azonban biztos, hogy előnyeik elvitathatatlanok. Hozzátartozik ehhez az is, hogy egyes kultúrákban, illetve egyes területeken ezen szervezetek, módszerek használata szinte kizárólagos (pl. NATURA 2000-es területek erdőfelújításai) és ezzel egyidejűleg nélkülözhetetlen is. Ahhoz, hogy ezeket a készítményeket, módszereket megfelelő hatékonysággal építsük be az adott technológiába,.. tovább →

Gyomfelvételezési tapasztalatok ökológiai és konvencionálisan művelt durum búzában

A konvencionális és az öko előírások szerint végzett gazdálkodás eltérő mértékben avatkozik be az adott terület agro­bio­cönózisának életébe, azaz az ember által befolyásolt élőhely viszonyaiba. Ökológiai termesztési viszonyok között ez nemcsak a kisebb környezetterhelésben nyilvánul meg, hanem az eltérő gyomosodásban is. Miközben a herbicidek nélküli gazdálkodás kíméli a környezetet, növényvédő szer mentes terméket állít elő,.. tovább →

Új kutatások bizonyítják: a glifozát perzisztens a talajban

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja és két holland intézet közösen végzett friss kutatása szerint az európai talajok felső rétegének 45%-a tartalmaz glifozát maradványokat, ami arra enged következtetni, hogy az EU mezőgazdasági modellje túlságosan is erre a gyomirtó szerre hagyatkozik. tovább →