Az IFOAM arra hívta fel a döntéshozókat, hogy GMO-kat eredményező módszerként szabályozzák az új génmódosítási technikákat

BONN és BRÜSSZEL 2017. november 12.-én az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements, Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) közgyűlése New Delhiben, Indiában egységes álláspontot fogadott el arról, hogy sem az ökológiai gazdálkodásban, sem pedig a bio élelmiszerekben nincs helyük azoknak a GMO-knak, melyeket az új génmódosítási technikák felhasználásával állítottak elő. tovább →

Nem lesz „rés a falon”!

Előző lapszámunk „Rés a falon?” című vezércikkében abbéli reményünket fejeztük ki, hogy az EU döntéshozó testületei jobb belátásra térnek és a rombolás helyett az építésre térnek át végre, amely a biogazdálkodás területén az új ökológiai jogszabály-tervezet elvetését és a mai javítását jelentette volna. Sajnos túl naivak voltunk, nem így lett! Meglátásunk szerint ez történt, illetve.. tovább →

Rés a falon?

Egy csökkent értelmi képességű vezető EU bürokrata mintegy négy évvel ezelőtt – szerintem életében előszőr – elolvasta a munkakörét meghatározó jogszabályokat a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendeleteket (továbbiakban EU bio rendeletek) és nem értette! (Neve hál’Istennek azóta feledésbe merült!) tovább →

Mikrobiális megoldások a növényvédelemben

Egyre több készítmény kerül forgalomba, melyek mikroszko­pikus gombák vagy baktériumok segítségével hatékony védelmet nyújtanak a növényeket károsító rovarok vagy gombák ellen. Ezek hatásmechanizmusa jelentős mértékben eltér a hagyományos növényvédő szerekétől. A módszer csupán 20 éve jelent meg a mezőgazdaságban, ezzel szemben a humán gyógyászat már száz éve alkalmazza. tovább →

Takarónövényes talajápolás a szőlőben

Ezen írásunkban egy kis körképet szeretnénk mutatni a ma Magyarországon alkalmazható alternatív szőlősorköz művelési lehetőségekről, főbb jellemzőikről. tovább →

Jó az öreg a háznál…

Ennek a magyar közmondásnak létezik az országban itt-ott egy, az öregekre nem túl hízelgő folytatása is, de mi most másképp folytatjuk. Örvendetes, amikor fiatalok őseik hivatását folytatják, különösen az, ha ez a hivatás az élelem megtermelése. tovább →

Bioszőlőt művelünk

15 hektáron gazdálkodunk a Balaton-felvidéki Szent­györgy-hegyen, Szigligeten. Családi vállalkozás a miénk, nincs növényvédős és nincs kereskedelmi igazgató, mindenért nekünk kell vállalni a felelősséget és ez igazi kihívás. Biogazdálkodásba és egyáltalán gazdálkodásba úgyis csak az fog, akinek nagy a hite és szereti a kihívásokat. Szőlőt nem lehet „majd hétvégén, ha ráérek” alapon művelni, megkívánja a napi.. tovább →

A szőlő és a bor szerepe a táplálkozásban

A publikációm célja felhívni a fogyasztók, elsősorban a hazai lakosság figyelmét a szőlő gyümölcskénti fogyasztásának előterébe helyezésére, az abból készített termékek, a must és a bor felhasználásának jelentőségére, továbbá mindhárom terméknek az egészségre gyakorolt kedvező hatásának ismertetésére. tovább →

Kártevő rovarok a szőlőben

A napjainkban termesztett csemege- és borszőlő fajták a vadon élő rokonaiktól származnak ugyan, de tőlük sokban különböznek. A gondozatlan tőke hajtásai a fára kapaszkodnak, vagy a földön kúsznak, a kicsiny fürtök apró bogyóinak savanyú a leve. A több ezer évvel ezelőtt elkezdett nemesítés a szőlőnek azon a tulajdonságán alapult, hogy az egyéves vesszőnek mindig a.. tovább →

Advent a kukoricásban

Lassan úgy leszünk az időjárással, mint az angolok, mindig róla beszélünk. Persze annyi eltérés azért van, bár ez lehet nemzeti karakter is, hogy mindezt morgolódva tesszük. Tény, idén az időjárás nemcsak a barométert bolondította meg, hanem az embereket és az élővilágot is. tovább →