Az Európai Unió 2016. március 17-én hozta nyilvánosságra „A körforgásos gazdaságra vonatkozó csomag” elnevezésű rendelettervezetét. A rendelet célja az ipari műtrágyák mellett a mezőgazdaságból és élelmiszeriparból származó innovatív termésnövelő termékek szélesebb körben történő bevonása a körforgásba, amelyek eddig az eltérő nemzeti szabályozások és szabványok miatt nehezen jutottak a belső piacra.
A gombaölőszerek, fungicidek az úgynevezett „mesterséges életidegen anyagok” a mezőgazdasági kemikáliák csoportjába tartoznak. Az élettel nehezen összeegyeztethető tulajdonságuk miatt ezek kertészeti, mezőgazdasági alkalmazása is korlátozott és szigorú szabályozás alatt áll. Ökológiai körülmények között elsősorban bizonyos rézkészítmények sói, vegyületei jöhetnek számításba, de ezek kiadagolási mennyiségére, gyakoriságára is figyelemmel kell lenni.
A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei verseny a biomódszerek házikertekben való térhódításának előmozdítását tartja az egyik legfontosabb feladatának. Dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője a mozgalom mellé állt: rendszeresen tart képzést a verseny koordinátorainak az ország számos pontján, illetve az országos zsűri elnökeként az értékelésben is […]
A Szarvasi Agrár Zrt. már 2003 óta végez ellenőrzött ökológiai szántóföldi növénytermesztést különböző növények vetésével a jobb jövedelmezőség reményében. Kezdetben 670 ha-on, majd egy éve növeltük 406 ha-ral bio termőterületünket, melyek jelenleg átállásos területek.
Milyen kutatási lehetőségeket rejthetnek régen elfeledett, házi kertekbe szorult, vagy génbankokban pihenő tájfajták? Felvehetik-e a versenyt a mai termesztést meghódító, javarészt külföldi fajtákkal? Az elmúlt két év nyarán tíz, Magyarország különböző pontjairól származó ígéretes paradicsom génbanki tételt teszteltünk. (A felvételen: hátul a Tolna megyei, Ceglédi, elől a Gyöngyösi, Máriapócsi, Tarnamérai és Faddi tájfajták.)
Bár első pillanatra nem agrotechnikai kérdés, mégis a fajtaproblémával kezdem az elemzést. Nem véletlenül, hiszen ez az összes további munka hatását és eredményességét nagymértékben befolyásolja.
A globális felmelegedés következtében az időjárási szélsőségek egyre növekvő gyakorisága várható, ami a szélsőséges termesztési körülmények között dolgozó növénytermesztőket sújthatja leginkább. Az ökológiai mezőgazdasági termelők ezért egyre szélesebb körben igénylik a szélsőségekhez jól alkalmazkodó növényfajtákat, melyek használatával a szintetikus növényvédőszer és műtrágya nélküli termesztés sem veszélyezteti gazdálkodásuk jövedelmezőségét.
A szakirodalom a növénykondicionáló, illetve biostimuláns készítményeknek azokat a természetes alapanyagokból előállított termékeket nevezi, amelyek a növényi növekedést támogatják, fokozzák. Legjellemzőbb hatásuk a gyökértömeg növekedése, a fokozott tápanyagfelvétel és stressztolerancia.
A Nyíregyházi Kutatóintézet 1997 óta foglalkozik bio szántóföldi növénytermesztéssel 55 hektáron. A területen ökológiai vetőmagtermesztés, élelmiszer- és takarmánynövény előállítás történik. A Kutatóintézet hagyományainak megfelelően különböző kutatási programokba is bekapcsolódunk, melyek eredményeit saját gazdálkodásunkba is beillesztjük.
A martonvásári ökológiai kutatások célja az ökológiai gazdálkodás támogatása, eredményesen termeszthető fajták nemesítésével. Az ökológiai kutatások az ezredforduló tájékán, a 2012-ben elhunyt dr. Kovács Géza vezetésével kezdődtek Martonvásáron. Fő tevékenységük a kalászos gabona nemesítés, ezen belül kiemelten olyan alternatív kalászosok nemesítésével foglalkoznak, melyek termesztése kifejezetten az ökológiai gazdálkodás keretében képzelhető el. A nemesítési tevékenység tanúsítását […]