Természetesen a levéltetvek kártétele ugyanúgy jelentkezik az ökológiai, mint a szokványos gazdálkodásban, vagyis a közvetlen kártétel, a növények szívogatása mellett másodlagos károsításukkal, a vírusok terjesztésével is számolnunk kell. Olvass tovább

Az ökológiai gazdálkodást folytató termelők által tápanyag­után­pótlásra használható termékek köre jelentősen szűkebb, mint a konvencionális gazdálkodók esetében. Az ökológiai gazdálkodás során felhasználható tápanyagpótló és talajjavító termékek között fontos szerepe van az istállótrágyának és a komposztált, valamint folyékony állati ürüléknek (amelyek nem származhatnak iparszerű állattartásból).

Olvass tovább

Európában az elmúlt évtizedben az ökológiai almatermesztés aránya jelentősen növekedett. Emellett az integrált termesztésben is a széles hatásspektrumú inszekticidek egyre inkább háttérbe szorulnak, ezáltal egyes, eddig csak másodlagosnak tartott kártevők, köztük a bimbólikasztó bogár (Anthonomus pomorum L.) előtérbe került. Olvass tovább

A Miskolci Likőrgyár Zrt. ősét 1916-ban alapították meg a borsodi megyeszékhelyen és ettől az időponttól kezdve nem hiányozhatnak a cég által palackozott tüzes és zamatos italok egyetlen ünnepre terített asztalról sem. Cégünk elsősorban égetett szeszesitalokat gyárt: közel 40 féle termékkel vagyunk jelen a piacon, mely termékek közül számos az eredeti, több mint 80 éves receptek alapján készül. Pálinkafőzdénk a Prekop Pálinkamanufaktúra 2004 nyarán épült föl és Magyarország egyik legmodernebb pálinkafőzdéje. Főként a környékbeli emberek által termesztett gyümölcsöket dolgozzuk fel, a lehető legmodernebb berendezés segítségével. E technológia révén a pálinka elkészítésének minden szakasza számítógép által vezérelt, teljesen zárt rendszerben történik, ami nagymértékben hozzájárul, hogy a gyümölcsök ízei, illatanyagai és zamatai a legoptimálisabb mértékben maradjanak a pálinkában.

Olvass tovább

Az emberiség jövőjének záloga az egészség és a környezet védelme. Minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb figyelmet fordít erre a célra. Magyarország is elérte már, hogy törvénnyel is óvja a környezetet, védje egészségünket. Kialakultak azok a termesztési technológiák és ellenőrzési rendszerek, melyek betartásával, káros anyagoktól mentes, kiváló beltartalmi értékkel rendelkező, jó ízű gyümölcs tud asztalunkra kerülni. Első lépésként kidolgozásra került az integrált almatermesztés technológiája, mely szerint már a termőhely kiválasztásától a termőhelyhez igazodó alanyok és fajták összeállításával könnyebben kivitelezhető a tápanyag-visszapótlás, valamint a növényvédelem. Olvass tovább

A Polyák fóliás zöldséggazdaság Fülöpjakabról

Kora téltől tavaszig mindig gyanakodva figyelem a zöldségboltokban, zöldséges pultokon sorakozó gyönyörű epreket (szamócát), a pirosló retket, a kívánatos salátát, a csodás paradicsomokat. Eddig is tudtam, most még inkább, hogy ezek csak a szemnek szépek, mint táplálék – kis túlzással –, méregnek minősülnek. A népi mondás szerint: se íze, se bűze…

Olvass tovább

A kártevőirtás múltja

A peszticidek használata nem új keletű. Mezopotámiában a sumérok már 4500 évvel ezelőtt használták az első ismert rovarirtó anyagot, az elemi ként. A növényi eredetű rovarölő szerek közül a legrégebben ismertek egyike az ókori rómaiak által használt dalmát krizantém virágainak szárított őrleménye. Hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin. A tizenötödik századra már több mérgező anyagot is használtak kártevőirtásra. A tizenhetedik században a dohánylevélből kivont nikotin-szulfátot inszekticidként használták, ezt a hatóanyagot napjainkban is alkalmazzák a rovarok elleni védekezésben, kártételük megelőzésében. Az 1940-es, 1950-es években a kereskedelmi forgalomban lévő peszticidek száma robbanásszerűen emelkedett, nem teljesen figyelembe véve az emberekre és a környezetre ható terheléseket. Ezeknek a hatása a 60-as évek végétől már jelentkezett is. Ez komoly figyelmeztető jel volt a növényvédő szereket gyártó cégek számára és fokozatosan előtérbe kerültek a humán egészségügyi és környezetvédelmi szempontok. Olvass tovább

A feromoncsapdák egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a biogazdaságokban is. Maguk a feromonok nem mérgező vegyületek, hanem az élővilágban az üzenetek „hírvivői”. Legismertebb csoportjuk, az ún. szexferomonok illatjeleit ez egyik ivarú egyed (legtöbbször a nőstény, de ellenkezőjére is van számos példa) termeli és bocsátja ki, és az ellenkező ivarú egyedek ezeknek az illatjeleknek a segítségével találnak párjukra. Olvass tovább

A vetésfehérítő bogarak kártétele régtől fogva ismert a gabonaféléken, kukoricán. Tápnövény körük azonban ennél lényegesen szélesebb, hiszen táplálkoznak a különböző nem termesztett fűféléken, köztük a gyomként gyakori hélazabon, egérárpán és néhány nem egyszikű növényen is. Olvass tovább