Gomba-növény együttes: mikorrhiza

A természetes talajokban, a növények gyökere körül apró, szabad szemmel nem látható élőlények milliárdjai (baktériumok, gombák) találják meg életfeltételeiket. Sokan a növények számára rendkívül fontos, sőt szinte nélkülözhetetlen szereppel bírnak azáltal, hogy egyes talajban felhalmozódott ásványi anyagokat átalakítanak és így azokat a növények számára felvehetővé teszik. Ezen szervezetek egy csoportja viszont ennél még bensőségesebb kapcsolatot alakított ki a növényekkel, azok szárazföldre lépésétől kezdve az évmilliók során. Bizonyos gombák behatolnak a gyökerek szöveteibe, vagy sejtjeibe és az általuk a talajban felvett tápanyagot közvetlenül, szabályozottan adják át a növényi partnernek, amiért az cserébe a fotoszintézise során megtermelt szénvegyületekkel látja el őket. Ez a világon széleskörben elterjedt együttélési forma (szimbiózis) a görög eredetű mikorrhiza nevet kapta, amely szó szerint gombás gyökeret jelent.

Olvass tovább

, ,

Hasznos mikroorganizmusok

A hasznos mikroorganizmusok közül mind több és több hasznos baktériumot találnak, izolálnak és használják fel a biotermesztésben a kártevők és kórokozók ellen. A baktériumok mérgező toxinokat termelnek egyes kártevők és kórokozókkal szemben, harcolnak az élettérért, táplálékért, antibiotikumokat állítanak elő, de parazitaként is kifejtik hatásukat. Olvass tovább

,

Hogyan hat a Hold a növényi növekedésre?

„A fizikai, a kémiai és a biológiai integrálódásnak feltétele a teljesen új, sokdimenziós geometria létrehozása. Ehhez azonban szemléletváltozásra van szükség, olyanra, amely elszakad a jelenlegi felfogástól. Az új szemlélet értelmében a fizikai, a kémiai és a biológiai tér között (térbeli és időbeli) kozmikus kapcsolat van. Az univerzumban minden mindennel összefügg.” (Részlet Szalai István: A növények élete – ahogyan ma látjuk c. könyvéből, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006.) Olvass tovább

,

Gazdaság a tájban

Rudolf Steiner a biodinamikus gazdálkodást bevezető hetedik előadásában felhívja a figyelmet a talajban élő férgek (pl. a giliszta), rovarlárvák és a talaj mészháztartása között lévő kapcsolatra. A ligetek nedves gyepszőnyegében élő gombaflóra kiegyensúlyozza a termőterületeket is, kisebb a gombabetegségek okozta kár. Beszél azután a lombos- és tűlevelű fák, erdőfoltok fontosságáról, s kapcsolatukról a madárvilággal, méhekkel, lepkékkel. De még arról is, a mai képzettségű gazdának furcsán hangzó módon, hogy az emlősállatoknak meg a cserjékkel van „viszonya”. Olvass tovább

Jól mézelő gyógynövények

A gyógynövények többsége nektárt és/vagy virágport, vagyis táplálékot nyújt a méheknek, ugyanakkor igényli is a méhek által biztosított idegenmegporzást. Ezért teljesen indokolt a gyógynövénytermesztés összekapcsolása a méhészkedéssel. Olvass tovább