Élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag- és vitamintartalmának csökkenése

Az igen káros iparszerű, intenzív mezőgazdaság környezet-romboló hatása kiemelten jelentkezik a talaj ásványianyag-készletének csökkenésében, a termények minőségromlásában. A jelenség egyik legfontosabb okozója a hosszú évtizedek óta tartó általános környezet-elsavanyosodás, amely legerősebben a termőtalajon jelentkezik (pl. a savas esők, a műtrágyázás, a szintetikus növényvédőszerek, a helyi savas kiülepedések stb. hatására). Olvass tovább

Az ökológiai növényvédelemben használható előrejelzési lehetőségek közül az alma kórokozói közül az erwíniás virág- és hajtáselhalás (tűzelhalás), az almafalisztharmat és az alma ventúriás varasodása esetében lehet hasznos gyakorlati tanácsokat bemutatni. Olvass tovább

Az árutermelő ökológiai gazdálkodás ugyanolyan kihívásokkal néz szembe, mint a konvencionális termesztés: magas minőségi igény a felvásárlók részéről, kiélezett konkurenciaharc a szabad piacon és nyomott árak. Olvass tovább

A vadcseresznye egész Eurázsiában honos. Régészek a budai várnegyed egyik kútjából 66 cseresznye és 100 meggymagot gyűjtöttek össze. Az első magyar nyelvű kertészeti könyvünkben – a Posoni Kertben – Lippay János így ír: „A cseresznye közönségesen kétféle: oltott és oltatlan. Ezek közül némelyek öregek, némelyek középszerűek, némelyek aprók. Színekben pedig ki fekete, ki vörös, kinek fele fejér, fele vörös, ki éppen fejér. Találkozik éppen zöld is: de még olyat nem láttam. Az íze édes leves, és egy kevéssé savanyúcska szabású: főképpen az ótott fekete, öreg és porcogós. A későn érő, leginkább ki Szent Mihály nap tájában érik, jó kemény, de középszerű, és a csutkáján mintegy fodra vagyon, ritka minálunk. Az ótott mindenkor jobb a magon költnél. A cseresznye a hűvös eget, avagy a középszerűt szereti. A felette meleget nem igen szenvedheti, ezért az agyagos földet sem kedveli, inkább valamennyire a nedveset.” Olvass tovább

A Nosema apis (Cnidosporidia, Sporozoa, Microspora) méhélősködőt Zander írta le 1909-ben. A Microsporák élő sejtekben szaporodó gombák. Hasonló élősködők gyakorta előfordulnak a különféle rovarok és alacsonyabbrendű gerincesek (halak) emésztőcsövében.

Olvass tovább

A növénytermesztés hatékonysága, a piaci feltételeken túl, elsődlegesen annak a függvénye, hogy a termesztetni kívánt faj mely fajtáját vagy típusát termesztjük egy adott gazdálkodási és ökológiai feltételrendszer keretében. (Fotó: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár ökológiai tenyészkertje, dr. Roszík Péter felvétele)

Olvass tovább

Erdélyben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn) a leggyakoribb kártevője a kukoricának. A kísérleteket 1990 és 1995 között végeztük a Tordai Kísérleti Állomáson azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a petefürkésszel (Trichogramma maidis Pint./Voeg) való biológiai kezelés eredményét, kedvező hatását a hasznos rovarok, valamint a mezőgazdasági életkörülmények (agrobioönózis) megtartásában.

Olvass tovább

Tisztelt Olvasó! Új rovatot indítunk „Gyümölcstermesztés” címmel. A 2009-ben induló ökológiai célprogram jelentős összeggel támogatja a gyümölcstermesztőket, és ennek hatására jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcsösök területe. Rovatunk nekik kíván segítséget nyújtani. (Széles Viktória rovatvezető.)
Fotó: a szerző kajsziültetvénye Szikszó határában.
Olvass tovább

Az Európai Parlament megbízásából készült kutatást Professor Axel Mie koordinálta, mely a Karolinska Intézet és a Svéd Agrártudományi Egyetem közös munkájának eredménye. A vizsgálatok alapján a kutatók azt javasolták a Parlamentnek, hogy bizonyos ökológiai termesztéstechnológiákat részesítsenek előnyben, még a szokványos gazdaságokban is. Az európai kutatócsoport vizsgálatai során bebizonyította, hogy az emberi szervezet számára mindenképpen előnyös az ökológiai élelmiszerek fogyasztása. Olvass tovább