,

Biológiai védekezés állati kártevők ellen

A biotermesztés során jelentkező kártevők, kórokozók és gyomok elleni védekezés nem tekinthető különálló növényvédelmi technikai elemnek, hanem az a teljes termesztési eljárás szerves része, amit összhangba kell hoznunk más, például gazdaságossági, tápanyagutánpótlási szempontokkal. Olvass tovább

A jogar nyele: törökmogyoró

A Nemes házaspár érdeklődésére utánanéztem az irodalomban a törökmogyorónak. Ezt a növényt ültette a Kertészeti Kutató Intézet telepén, majd a lakóházánál dr. Csatáry-Szüts Kálmán kollégám. Azóta hatalmas fává nőtt, és javasolni fogom a mostani kutatóknak, hogy egy táblácskával emlékfává avassák a jeles borsó-bab nemesítőnk emlékére. Olvass tovább

A nanorészecskék veszélye

2008 januárjától a meghatározó brit bioszervezet, a Soil Association megtiltotta a mesterséges nanoanyagok használatát minden általa tanúsított ökológiai termékben. A korlátozás elsősorban az egészségvédő és szépségápolási termékekre vonatkozik, de az élelmiszerekre és textíliákra is kiterjed. Olvass tovább

Fagykáros gyümölcsösök regenerálása

A 2007. évi fagykár nemcsak a gyümölcstermesztőket érintette érzékenyen, hanem a magyar fogyasztókat is. A fogyasztó egyrészt nem a megszokott ízű gyümölcsöket tudta megvásárolni, másrészt a távolabbról (importból) érkezett téli vitaminforráshoz sokkal drágábban jutott hozzá. Olvass tovább

,

A Bacillus thuringiensis család

A Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú készítmények korántsem lehetnek ismeretlenek a biotermesztők számára, hiszen hazánkban is több évtizede vannak forgalomban. Mindezek ellenére a mai napig a BT készítményeket bizonyos homály lengi körül, sőt sok növényvédelmi szakmérnöki oklevéllel rendelkező „szakember” a Bacillus thuringiensis szavak hallatán még mindig valami „hókuszpókusz”-ra, esetleg egy újabb „szenteltvíz” készítményre asszociál. Érdemes ezért áttekinteni ezt a hatóanyagcsoportot és tisztázni számos félreértést. Olvass tovább

,

A mezei acat elleni harc nem reménytelen

Egyik legveszélyesebb, legnagyobb kárt okozó gyomnövényünk a mezei acat (Cirsium arvense L.). Számos más neve közül a legismertebbek az „aszat”, „mácsonya”, „tüske”. Ne gondoljuk azt, hogy mai keletű gyomproblémáról van szó, ugyanis a nagy magyar agrobotanikus – dr. Ujvárosi Miklós professzor – az első országos gyomfelvételezés (1947-1953) idején is a harmadik helyre sorolta a legveszélyesebb gyomnövények sorában.

Olvass tovább

A bio valóban jobb!

Egy eldugott helyen megbúvó, a Newcastle-i Egyetemhez tartozó gazdaságban nemrég befejezett kutatás eredményei nagyban megváltoztathatják Nagy-Britanniában az emberek étkezési szokásait, valamint az ökológiai termékekről eddig hangoztatott hivatalos álláspontot. Olvass tovább

Milyen kaptárokat használunk? Honnan származnak?

A kasos méhészkedés egyes területeken sokáig életképesen működött a keret, illetve a kaptár „felfedezése”, alkalmazása után is. Ennek alapját a hosszan tartó méhlegelőn főképp a rajoztatás és a viasztermelés biztosította. Olvass tovább

Biológiai és ökológiai védekezés növénykórokozók ellen

A kártevők és a gyomnövények mellett a betegségek okozzák a növénytermesztés legjelentősebb veszteségeit: ez a körülményektől függően változik, kedvezőtlen esetben akár a 100%-ot is elérheti.A betegségek általában a konvencionális, intenzív termesztés körülményei között lépnek fel a legsúlyosabb mértékben, de minden gazdálkodási formában – így az ökológiai gazdálkodásban is – számolni kell velük.

Olvass tovább