A növénytermesztés hatékonysága, a piaci feltételeken túl, elsődlegesen annak a függvénye, hogy a termesztetni kívánt faj mely fajtáját vagy típusát termesztjük egy adott gazdálkodási és ökológiai feltételrendszer keretében. (Fotó: az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár ökológiai tenyészkertje, dr. Roszík Péter felvétele)

Olvass tovább

Erdélyben a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis Hbn) a leggyakoribb kártevője a kukoricának. A kísérleteket 1990 és 1995 között végeztük a Tordai Kísérleti Állomáson azzal a céllal, hogy jobban megismerjük a petefürkésszel (Trichogramma maidis Pint./Voeg) való biológiai kezelés eredményét, kedvező hatását a hasznos rovarok, valamint a mezőgazdasági életkörülmények (agrobioönózis) megtartásában.

Olvass tovább

Tisztelt Olvasó! Új rovatot indítunk „Gyümölcstermesztés” címmel. A 2009-ben induló ökológiai célprogram jelentős összeggel támogatja a gyümölcstermesztőket, és ennek hatására jelentősen nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont gyümölcsösök területe. Rovatunk nekik kíván segítséget nyújtani. (Széles Viktória rovatvezető.)
Fotó: a szerző kajsziültetvénye Szikszó határában.
Olvass tovább

Az Európai Parlament megbízásából készült kutatást Professor Axel Mie koordinálta, mely a Karolinska Intézet és a Svéd Agrártudományi Egyetem közös munkájának eredménye. A vizsgálatok alapján a kutatók azt javasolták a Parlamentnek, hogy bizonyos ökológiai termesztéstechnológiákat részesítsenek előnyben, még a szokványos gazdaságokban is. Az európai kutatócsoport vizsgálatai során bebizonyította, hogy az emberi szervezet számára mindenképpen előnyös az ökológiai élelmiszerek fogyasztása. Olvass tovább

Bár most a nyár elején még a méhészkedés és méztermelés örömeit, esetleges bánatát értékeljük, már kezdődik a munka a méhészek és a méhek részére a következő év megalapozásához is. (Fotó: Apis mellifera faj carnica (krajnai) fajtájú méhanya az ún. udvarával)

Olvass tovább

A biogazdálkodás főbb jellemzői a szintetikus növényvédő szerek és trágyaanyagok nélküli gazdálkodás, a természetes úton előállítható anyagokkal történő növényvédelem, azaz a környezetkímélő növényvédelmi eljárások alkalmazása, a természetes ökoszisztémák által fenntartott egyensúlyra való törekvés, annak elősegítése. Az egyensúly kialakulásában fontos szerepet töltenek be a kártevőket pusztító ragadozók és paraziták. Olvass tovább

Kedves Olvasóink huszonnegyedszer vehetik kezükbe Maria Thun magyar nyelven is évente megjelenő Vetési Naptárát – az utóbbi években a Biodinamikus Közhasznú Egyesület gondozásában. Bár a Vetési Naptárban a naptár használatához szükséges minden fontos tudnivaló és információ benne van, mégis az a tapasztalat, hogy több évnek kell eltelnie, míg a gazdák azt biztonságosan, a gazdaságuk eredményeiben is megjelenő módon tudják használni. Különösen érvényes ez azokra, akik először fordulnak a bio- és a biodinamikus gazdálkodás felé. Olvass tovább

A klímaváltozás szüntelen jelenség a Földön. Közismertek a jégkorszakok és az interglaciálisok sorai. Az utolsó jégkorszak után az időjárás stabilizálódott, mérséklődött az ingadozás. Az V. században a Kárpát-medence közepe mocsaras táj volt. Ezt Attila hun fejedelem tudós görög látogatója, Priszkosz rétor művéből tudjuk.

Olvass tovább

A növényvédelemben alkalmazott hatóanyagok hosszabb-rövidebb ideig a környezetünkben maradnak. A környezetben mérhető felezési idejük (pl. DT50) növekedésével emelkedik annak a potenciális veszélye, hogy hatásuk eléri azokat az életközösségeket, amelyekkel táplálékhálózati kapcsolatba kerülnek. A megmaradó képes vagy perzisztens vegyületek – ahová a POP vegyületek (pl. DDT°)1 tartoznak – ezért nemkívánatosak a növényvédelem gyakorlatában.

Olvass tovább