Tag Archive for: Biovilág hírei

A klímaváltozásért felelős üvegházhatású-gázok egyharmadának kibocsátásáért a globális élelmiszertermelés tehető felelőssé, áll egy nemrégiben megjelent tudományos tanulmány középpontjában. Olvass tovább

Az Európai Bizottság (EB) január 14-én nyilvánosságra hozta az Európai Unió új közös agrárpolitikájának (KAP) egyik legfontosabb újítását, az agroökológiai feltételek listáját, vagy más szóval az úgynevezett eco-scheme-k listáját. Az eco-scheme lényege, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 20%-át valamilyen többlet környezetvédelmi kötelezettség, eco-scheme teljesítéséhez kötik majd. Olvass tovább

A talajok termőképességének megóvása és a talajdegradáció csökkentése céljából megalakult Magyar Talajbaktérium-Gyártók és -Forgalmazók Szakmai Szövetsége a veszélyben lévő hazai talajok megóvására hívja fel a figyelmet. Hazánk területének 80-85 százalékát mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, művelés alatt az ország területének közel fele áll. Mára sajnos elmondható, hogy az ország területének több mint negyedén a szántóföldi művelésű területek már valamilyen szinten erodálódtak.


Magyarország tekintetében a termőföld kiemelkedően fontos erőforrás. A fenyegető degradációs folyamatok a savanyodás, a szikesedés, a víz- és szélerózió, a szervesanyag csökkenés, a tömörödés és a talajszerkezet leromlása. Az említettek közül jelenleg az egyik legjelentősebb probléma a vízerózió, mely főképpen a hegyvidéki és dombvidéki tájakon okoz nehézségeket, mezőgazdasági területeink harmadát károsítja. A víz által elhordott szerves anyagok és tápanyagok miatt romlik az érintett területek termőképessége. A szélerózió okozta kedvezőtlen hatások mintegy 1,4 millió hektárnyi területet érintenek. A talajok fizikai degradációját is mérsékelni szükséges, a talajtömörödést kiemelten, mely leginkább a nagyüzemi mezőgazdálkodásra jellemző legjobban. A talajszerkezet leromlása a talaj ökológiai rendszerének és biodiverzitásának károsodását, a finom egyensúlyi rendszer felbomlását jelenti. A talajainkban lévő mikrobiális élet, a baktériumok és gombák számának és diverzitásának csökkenése, hanyatlása az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken már nagymértékűnek mondható.

A globális tendenciákat megfigyelve, ha a jelenlegi ütemben pusztulnak a talajok, akkor fél évszázad múlva gyakorlatilag már nem lesz termőföld. Erre a megállapításra jutott Prof. Dr. John Crawford professzor is, 2010-ben megjelent munkájában, mely szerint Amerikában tízszer, Európában tizenhétszer, Kínában ötvenhétszer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogy regenerálódnának. 2014 során a FAO is megerősítette ezt. A Szövetség arra figyelmeztet, hogy a talajok romlását csak teljes, 180 fokos szemléletváltással lehet megállítani. Vissza kell térni a múlt századi magyar szakemberek, köztük Kemenesy Ernő javaslataihoz, mely szerint a biológiailag jól beérett talaj alapfeltétele a termésbiztonságnak és a bőséges hozamnak. Ez a gyakorlatban a biológiai talajművelést és tápanyagutánpótlást jelenti, melynek kereteibe a talajmikrobiológiai termékek alkalmazása, takarónövények ültetése és a szervestrágyázás tartoznak.

A talajélet, a mikrobiológiai állapot javítása alapfeltétele a jó termőképességnek. Ehhez a jövőben a talajoltó mikrobiológiai készítményeket hívhatjuk segítségül, melyek használatáról már közel két évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Az említett anyagokkal a talajoltást a vetéselőkészítés időszakában kell elvégezni, ezáltal támogatva a talajegészség megőrzését, a növények fejlődését és növekedését.

A termőtalajok szervesanyag tartalmának gyarapításának vagy fenntartásának az egyik már bevált és hatékonynak bizonyult módszere a tarló szakszerű kezelése is. A szántóföldön lévő növényi maradványokat lebomlást segítő cellulózbontó baktérium készítményekkel javasolt kezelni, majd a kezelt szármaradványokat azonnal beforgatni a talajba. A talajoltás során kijuttatott baktériumok számos kedvező tulajdonsággal rendelkeznek. Egyes törzsek a tápanyagok biztosításával segítenek, más törzsek a talajszerkezet építését támogatják. Ez utóbbiak az ún. nyálkaszerű anyagok (exopolicharidok) termelésével viszonylag nagy mennyiségű vizet is képesek megkötni, általuk a talajok vízháztartása is javítható.

Összefoglalásként elmondható, hogy a talajoltó baktérium készítmények rendszeres használatával irányítottan gazdagítható a talajélet, javítható a talaj termőképessége és ezáltal egyenletesebb, biztosabb, és nagyobb terméshozamok várhatóak. Hazánkban a mezőgazdasági művelés alatt álló talajok romlása a területek döntő többségén még orvosolható. Évenkénti kezelések segítségével a talajok feljavítása négy-öt évet vesz igénybe, mely a jövő élelmiszerbiztonsága szempontjából követendő példa lehet.

Forrás: www.agrarszektor.hu
(Biokultúra 2021/2-3)

Az Európai Bizottság jóváhagyta a hagymakivonat úgynevezett egyszerű anyagként való felhasználását. Az említett rendelet ez év január végén jelent meg, mint a Bizottság (EU) 2021/81 végrehajtási rendelete az Allium cepa L. hagymakivonat egyszerű anyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról. Olvass tovább

A legfrissebb adatok szerint az ökológiai gazdálkodás tekintetében a 2019-es esztendő egy újabb kedvező évnek bizonyult. A legfrissebb FIBL felmérésben résztvevő 187 ország 2019-es év végi adatai alapján az ökológiai művelés alatt álló területek mérete és az ökológiai termékek kiskereskedelmi eladása is tovább növekedett és minden eddiginél magasabb csúcsokat ért el. Olvass tovább

BONN és BRÜSSZEL 2017. november 12.-én az IFOAM (International Federation of Organic Agricultural Movements, Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége) közgyűlése New Delhiben, Indiában egységes álláspontot fogadott el arról, hogy sem az ökológiai gazdálkodásban, sem pedig a bio élelmiszerekben nincs helyük azoknak a GMO-knak, melyeket az új génmódosítási technikák felhasználásával állítottak elő. Olvass tovább

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Magyarországgal közösen az agroökológiai megközelítésről szóló tanácskozást tartott a november 13-14-én, Bonnban zajló klímacsúcson (ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülése, COP 23). Olvass tovább

A glifozát hatóanyag minden idők legnagyobb mértékben használt növényvédő szere. Az Amerikai Egyesült Államokban 1,6 billió kilogrammot használtak fel belőle 1974 óta. Olvass tovább

Az Európai Bizottság kutatóközpontja, két holland kutatóintézettel közösen készített tanulmánya szerint az európai talajok 45 százalékában glifozát szennyeződés található. Ezzel – a gyártó cég állításával ellentétben – károsítja a talaj termékenységét, a termés minőségét, az ember, valamint a környezet egészségét is. Olvass tovább