Hazánkban a vulkáni tevékenység során a riolittufák vulkáni hamuként rakódtak le a magas vonulatokon. A Zemplén-hegységben és még az országban több helyen.
(A felvételen a szerző riolittufa blokktéglával boltolt pincében Tarcalon.)
Mobil korunkban szükséges nemcsak a tanulás mibenlétének újragondolása, hanem annak fel- és elismerése is, hogy a szociális korlátokat legyőző virtuális közösségeket is alakító mobilitás és kommunikációs lehetőségek alapvető szerepet játszanak a tanulási folyamatok során is. Olvass tovább
A sorközök takarása nemcsak az ökológiai, hanem a hagyományos szőlőtermesztésben is alapvető fontosságú lenne. Ennek ellenére hazánkban a szőlőtermesztéssel foglalkozó szakemberek és főként a tudományos kutatók jelentős része elutasítja azt. A hivatkozás mindig a Kárpát-medence rendkívül száraz klímája, mely mellett a takarónövényzet súlyos víz- és tápanyagkonkurenciát jelent a szőlőnek. Holott pl. Burgenland száraz területein is nagyon elterjedt a takarónövényes szőlőtermesztés. A félreértés abból ered, hogy a talajtakarást ellenzők mindig a füvesítésre gondolnak, pedig egészen másról van szó. Olvass tovább
A modern szemlélet megköveteli a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségének lehetőség szerinti csökkentését az almatermesztésben. Tekintve, hogy üzemi almafajtáink többnyire fogékonyak a betegségekkel szemben, a vegyszeres kezelések csökkentése elsősorban a fajtaszortiment bővítésével, új vagy (a termesztésből már kiszorult) régi, multirezisztens fajták termesztésbe vonásával oldható meg. Olvass tovább
Míg nálunk, Magyarországon a hagyományos, műtrágyákra alapozott tápanyag utánpótlási módszerek az elterjedtek, addig osztrák szomszédunknál már egyre inkább gyakorlat a talaj biológiai úton történő tápanyag utánpótlása, melyet a főnövény lekerülése után fajgazdag takarónövények telepítésével, majd zöldtrágyaként való hasznosításával valósítanak meg. Emellett olyan vető- és talajművelő gépkombinációkat használnak, melyekkel megvalósulhat a „csak annyit, amennyit feltétlenül szükséges” csökkentett mértékű talajművelés elve. Olvass tovább
2011. december 3-án Budapesten, a XXIV. Biokultúra Tudományos Napon elhangzott előadások Olvass tovább
Manapság gyakran alkalmazzák a „bio”, illetve az „öko” jelzőt az élelmiszerekhez, a napi használati tárgyakhoz, vegyipari cikkekhez, a szórakoztató elektronika eszközeihez kapcsolva azok készítői, forgalmazói azért, hogy termékeiket jobban tudják értékesíteni. Ez azért sikerülhet, mert a fogyasztók számára ezek a jelzők pozitív üzenetet hordoznak, mégpedig azt, hogy a termék az élet (=bio) folyamatainak, illetve a környezet (=öko) érdekeinek figyelembevételével készült, vagy használatával azt védik. Olvass tovább
Dr. Roszík Péter 2011. szeptember 15-én Karcagon, az „Alternatív növények termesztésének jelentősége és a felhasználási lehetőségei az újabb kutatási eredmények tükrében” című tanácskozáson elhangzott előadása
