Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként. Olvass tovább

Az öko- vagy biogazdálkodás

Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább

A borsó bevált a vetésforgóban

Mezőberényben él Püski Lajos agrármérnök, aki 1993-ban került kapcsolatba a bioval. A természetes gazdálkodási módot keresve lett elkötelezett híve a bionak. „A maga idejében elég jövedelmező növénynek számított a héj nélküli tökmag előállítása. Később rájöttem, hogy ha bioban termelném, akkor még inkább az lenne, így az olajtök termesztése során kalandoztam át a bio területére” – mondja Püski Lajos.

– Mekkora területen termelt?

– Akkor még dolgoztam a szövetkezetben 60 hektáron, de már volt egy kis saját területünk, 20 hektár, abból 8 hektáron termeltünk először biot. A hagyományos termelésben sem kellett semmit kemikáliával kezelni. Később már nyilvánvalóvá vált, hogy csak olyan „input” anyagok jöhetnek számításba, amelyek a természetben is fellelhetők. Ezt tudomásul véve próbáltuk kialakítani a területet, hogy minél hamarabb átállhassunk a biora. Jelenleg 40 hektár bioterületen gazdálkodom. Itt próbáltam olyan vetésforgót kialakítani, amit könnyű gyommentesen tartani.

– Mitől más ez a megoldás, mint a korábbi vetésforgó? Mire figyel ennek összeállítása során?

– Az a követelmény, hogy szerepeljen évelő pillangós, ami gazdagítja a talajt, ezért a vetésterület 20 százalékán ez van. Kerestem sokáig, mi a legjobb pillangós növény: szójával próbálkoztam, de nem igazán vált be. Nehéz volt a gyommentesen tartása. Nagyon lassan rájöttem, hogy a legjobb a zöldborsó. Igaz, hogy itt is vannak gyomok, de nem tudnak olyan fejlettséget elérni a zöldborsó betakarítás idejére, hogy ez túlságosan nagy gondot okozna.

– A „drága” kultúrák (szántóföldi zöldségek: csemegekukorica, zöldborsó) esetében mire kell nagyon ügyelni? Hogyan tudja elkerülni a betegségeket, kártételeket?

– Ez volt a másik szempont, hogy lehetőleg ne legyen olyan növényfaj ebben a vetésforgóban, amelynél számos gombabetegség fellép. Véleményem szerint a Magyarországon termesztett növények közül a kukorica az, amelynek nincs jelentősebb károsítója, legalábbis eddig nem volt. Azt tapasztaltam, hogy a kukoricánál a szokványos termesztésben sem használnak gombaölőszert. A csemege kukoricának például az az előnye a takarmány kukoricával szemben, hogy a tábláról közvetlenül a feldolgozó üzembe kerül, tárolni sem kell és nem kell azzal a gonddal szembe nézni, hogy az elkülönített tárolás hogyan oldható meg. Egy kisebb termelőnél nagyon nehéz megteremteni azt a hátteret, hogy elkülönítetten tudjon tárolni.

A csemegekukoricánál érdemes a kukoricamoly természetes ellenségét, a fürkészdarazsat bevetni, mert ez megakadályozza a gyapottok bagolylepke kártételét.

Zöldborsóvetés

Zöldborsóvetés (A felvételek Püski Lajos magánarchívumából valók)

– A zöldborsónak milyen kártevői vannak?

– Az akácmoly hernyója nem szokott nagy problémát okozni. Akad olyan év, amikor a levéltetvek nagyon károsíthatják a növényt. Itt is van bizonyos megoldás, ami az ökotermelésben alkalmazható. A felhasználható készítmények listáját a Bio­kontroll Hungária Nonprofit Kft. rendszeresen közzéteszi. Ám szerencse is kell, hogy ne legyen olyan évjárat, amikor olyan mértékű levéltetű kártétel van, ami teljesen lehetetlenné teszi a hüvelyek kifejlődését.

– Hogyan oldja meg a tápanyagutánpótlást?

– Négyévenként eddig sikerült istállótrágyázni a területeket, de ezt egyre nehezebb folytatni, mivel visszaszorult az állattartás, egyre kevesebb trágya keletkezik. Kevés az ökoállattartó, emiatt nagy verseny indult el az istállótrágyáért még a hagyományos termelésben is. Azonban van egy reménysugár, mert itt a Körös-Maros Nemzeti Parknál Dévaványán szürke­marhát tartanak, onnan majd lehet beszerezni trágyát.

– A gyomszabályozással mi a helyzet?

– A kukoricaféléknél mind a gépi sorközművelést, mind a kézi kapálást meg lehet oldani. Szerencsére van munkaerő arra, hogy ezt meg tudjuk valósítani. Egyszer meg szoktuk kapálni kézzel, majd gyomlálni, de nagyon komoly a kézimunkaerő költsége, minimum 80 ezer forint hektáronként. Ezért nem lehet takarmánykukoricában gondolkodni, mert annak az árbevétele nem tenné ezt lehetővé, ugyanúgy meg kellene kapálni. A nagyobb árbevétel el tudja viselni, ha nagyon jelentős költségbe kerül a gyomszabályozás.

Gyomfésű

Gyomfésű

– Milyen tippjei vannak azok számára, akik szeretnék szabályozni a gyomokat, illetve szeretnék lassítani azok növekedését? Van-e különleges ötlete, amit saját maga tapasztalt ki a szakmai munkája során?

– Talán a mulcsozás. A vetésforgóba még egy búzatermesztést is be kell iktatni. Viszonylag nagy a szalmája, elég jó a gyomelnyomó képessége, elég jó a szilárdsága is. Táblaegységekben szoktam megtervezni, a 40 hektárt beosztom: 10 hektáron tönkölybúzát termelek, a tönkölybúza után zöldborsó kerül, a zöldborsó után csemegekukorica. Ez ki szokott egészülni a héj nélküli tökmaggal, bár már nem a leggazdaságosabb, az ára lemaradt a többitől.

Püski Lajos a gyomfésűvel kezelt tönkölybúzavetést ellenőrzi

Püski Lajos a gyomfésűvel kezelt tönkölybúzavetést ellenőrzi

– Melyiknek a leggazdaságosabb a termelése?

– A csemegekukoricáé.

– Tud-e öntözni, hogyan, milyen vezetékrendszerrel oldja ezt meg?

– Dobos, felcsévélhető öntözőberendezéssel rendelkezem, két dobbal, a Körös öntözővizét használjuk, ami igen jó minőségű. Vízágyút alkalmazok, a csemegekukoricánál nincs is ezzel baj, a zöldborsónál nagyon pici keresztmetszetű szórófejet szoktunk használni, hogy apróbb legyen a cseppméret, mert a durva cseppek lefektették a földre.

Öntöződobok, melyekre nagy szükség lehet idén

Öntöződobok, melyekre nagy szükség lehet idén

– Mind a 40 hektárt öntözi?

– Tulajdonképpen mobil berendezéseim vannak, így megoldható, hogy mindent öntözzek. Annak idején a földeket igyekeztem megszerezni. Amikor erre lehetőség volt, már akkor gondoltam arra, hogy lehetőleg olyan földet szerezzünk meg a családban, ahol öntözési lehetőség is van.

– Kell-e ezután adót fizetni, kell-e ehhez külön engedélyt kérni?

– Természetesen ennek vannak költségei, az öntözővíz elég drága, de ha intenzívebb növénytermesztést tud valaki folytatni, akkor ez meg fog térülni.

– Tervezi-e a termékpalettát bővíteni, más növényeket termeszteni?

– Ha fiatalabb lennék, akkor igen, azonban a korábban megvalósított vetőmagtermesztésen újból gondolkodom. A vetőmag­előállítás jövedelmezőségi helyzete csemegekukoricánál szintén nagyon jó. Nehézséget okozhat, hogy bizonyos izolációs távolságot kell betartani a szomszédos kukoricáktól. Jelen pillanatban 200 méter ez a távolság és nem mindig sikerül a szomszédokkal megegyezni. Külön felkészülést igényel, hogy ezt is biztosítani lehessen. A termesztéstechnológia is egy kicsit bonyolultabb. Ebben szakmailag benne vagyok, azt kell egy picit megnézni, hogy melyik az a magyarországi termeltető cég, amelyikhez lehetne csatlakozni. A biovetőmagra van igény, sikerágazatnak számít, bár nehezebb ügy, mint a normál vetőmag előállítása.

Ilonka Mária
(Biokultúra 2012/2)

1980-ban vásárolt egy kisebb birtokot Dél-Angliában, Highgrove-ban. Tipikus XVIII. századi vidéki kúria körül terül el a nagy park, legelők, szántók övezik. Tartozott hozzá egy fallal körülvett kert is, ebből rögtön az elején konyhakertet varázsoltak értő kezek, és vegyszermentesen kezelték. Gyümölcsfák, virágok, gyógynövények és vetemények együtt virulnak benne, a herceg nagy örömére. Olvass tovább

A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövő érdekében meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció keretében került megfogalmazásra az „Ökológiai gazdálkodási program”. E nemzeti stratégiai program támogatása érdekében dr. Murányi Attila, az MTA doktora megszervezte a „Hasznos Mikroorganizmusok” témakörben megrendezett szemináriumot. (A felvételen Solveig Retzlaff, a szeminárium előadója.) Olvass tovább

A fenntartható fejlődés fogalma

A fenntarthatóság vagy a fenntartható fejlődés ma már széles körben elterjedt fogalmak, melyeknek mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban számos egymásnak ellentmondó meghatározása létezik. Ezek főleg abban térnek el egymástól, hogy mit akarnak fenntartani. Ennek megfelelően a fenntarthatóság különböző koncepciói léteznek egymás mellett. Olvass tovább

Az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabályok (a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendeletei) írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék „bio” jelölésű. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, és azt is, hogy jogszabálysértést követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és ellenőrzési rendszerben előállított termékekre alkalmazzák.

Olvass tovább