,

Fényességes talajerő „ökosan”

Az év vége felé már ismertté vált, hogy 2015 a Talajok (és egyúttal a Fény) Nemzetközi Éve is. Ennek köszönhetően az intenzív tájékoztatások és események hatására még inkább „világossá vált” mindannyiunk számára a talajok, illetve pontosítva a termőföldek jelentősége. Olvass tovább

A biokertészetről – másképpen

1. KAPZSISÁG. Amikor az új termelési (eszme) rendszernek az ethosza megfogant, abban a pillanatban már a világ ökológiai lelkiismeretét jelentő személyek hallatták hangjukat. Kezdetben csak nagyon halkan, mint az az elfojtott madárdal egy szörnyű (Carlson-i) tavaszon. De amikor már az anyatejben is megjelentek a DDT-maradványok pár évvel a szer betiltása után – a tények már a legmakacsabb vegyészek szerint sem minősültek hisztériakeltésnek. Olvass tovább

,

Biogazdálkodó település

A biotermesztés ellenőrzése során egyre inkább szembesülnöm kellett azzal, hogy a követelményeknek – amit a hatszögű ábrával próbáltam érzékeltetni – a jelenlegi működési formában dolgozó termelő üzemek csak igen nagy nehézséggel és áttételezéssel tudnak eleget tenni. Olvass tovább

Biotermeléssel biztosítható az egészséges élelmiszer előállítása, a talajok, a vizek és a légkör védelme

„A föld szeretete a haza szeretete.”
(DE ATK főbejáratának oszlopfelirata)
„A mindenkori táplálékod legyen a gyógyszered.” (Hippokratész) Olvass tovább

Kárpótlás után lett biogazdálkodó

Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként. Olvass tovább

,

Eltérő gazdálkodási rendszerekből származó élelmiszerek fogyasztásának következményei

Az öko- vagy biogazdálkodás

Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább

,

Öntözéssel is jövedelmező a gazdálkodás

A borsó bevált a vetésforgóban

Mezőberényben él Püski Lajos agrármérnök, aki 1993-ban került kapcsolatba a bioval. A természetes gazdálkodási módot keresve lett elkötelezett híve a bionak. „A maga idejében elég jövedelmező növénynek számított a héj nélküli tökmag előállítása. Később rájöttem, hogy ha bioban termelném, akkor még inkább az lenne, így az olajtök termesztése során kalandoztam át a bio területére” – mondja Püski Lajos. Olvass tovább

Biogazdálkodó trónörökös

1980-ban vásárolt egy kisebb birtokot Dél-Angliában, Highgrove-ban. Tipikus XVIII. századi vidéki kúria körül terül el a nagy park, legelők, szántók övezik. Tartozott hozzá egy fallal körülvett kert is, ebből rögtön az elején konyhakertet varázsoltak értő kezek, és vegyszermentesen kezelték. Gyümölcsfák, virágok, gyógynövények és vetemények együtt virulnak benne, a herceg nagy örömére. Olvass tovább

, ,

Hasznos mikroorganizmusok a mezőgazdaságban

A vidék felemelkedéséért és a fenntartható agrárjövő érdekében meghirdetett Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció keretében került megfogalmazásra az „Ökológiai gazdálkodási program”. E nemzeti stratégiai program támogatása érdekében dr. Murányi Attila, az MTA doktora megszervezte a „Hasznos Mikroorganizmusok” témakörben megrendezett szemináriumot. (A felvételen Solveig Retzlaff, a szeminárium előadója.) Olvass tovább