Biogazdálkodás a Körös-Maros mentén
Napjainkban különösen fontos, hogy a nemzeti parkok területén gazdálkodók együtt éljenek, munkálkodjanak a környezetükkel. A felelősség többoldalú. A biogazdálkodók nagyon jó példáit testesítik meg, hogyan lehet egyszerre gazdálkodni és egyben megóvni a környezetet az utókornak. A Körös-Maros Nemzeti Park 13 egységből áll, teljes területe 50 125 hektár, amelyből 6 419 hektár fokozottan védett. A Körösök és.. read more →
Virágoskút, Vókonya
Ökogazdaság a 21. században Virágoskúton vagyok, Rózsa Péter gazdaságában. Az országútról talán csak a széles kapuról gondolhatnám, hogy nem egy nyugodt családi portához érkezem. Virág mindenhol, az épület korlátjait, teraszát beteríti a színes, csüngő muskátli és begónia. A csupa virág épület mögött hatalmas fóliák sorakoznak, bennük asszonyok szedik a paprikát, paradicsomot és a padlizsánt. Egy.. read more →
Kínai tornacipő helyett bioköles
Frühwald Ferenccel, a Biokultúra Egyesület egyik alapítójával, első elnökével az Ökopiacon beszélgettem arról, hogyan látja a biogazdálkodás és -kereskedelem múltját, jelenét és saját szerepét ebben. (Fotó: Frühwald Ferenc az ökopiaci boltjában) read more →
Biogazdálkodó nemzeti park
A Duna-Dráva Nemzeti Park Európa utolsó nagy, természetes árterei közé tartozik, amely az élővilág sokszínűségét tekintve is a legváltozatosabbak egyike. A múlt századi vízrendezések ellenére ma is 50 ezer hektár kiterjedésű területet éltet a folyók vize. Az áradások hozták létre a lenyűgöző ártéri növény- és állatvilágot, ahol a vizes élőhelyekre jellemző növénytársulások szinte minden variációja.. read more →
Az olasz ökológiai gazdálkodásról
Az elmúlt 10 évben erősen növekedett az ökogazdálkodók száma és az ilyen gazdálkodásra átállt területek nagysága. A vásárlók élelmiszerbiztonsággal és környezeti problémákkal szembeni fokozódó bizalmatlansága vezetett a növekedéshez. Az Európai Unió ökológiai gazdálkodásának szabályozásáról szóló törvény (2092/91 EGK rendelet) megszületése óta farmok tízezrei álltak át erre a módszerre Olaszországban. read more →
Gyepgazdálkodás bio módon
A hazai gyepek minden területen alkalmasak lehetnek a biogyepgazdálkodásra és az itt előforduló biotermékek, állati termékek előállítására. Nagyon lényeges, hogy mennyiségük és minőségük figyelembevételével alakítsuk ki a gyepre telepíthető állatfajokat. read more →
A biogazda éjjel permetez?
1999-ben csatlakoztam a biotermelők táborához. Gonda Béla, a „főnököm” – akit a mai napig „második apámként” tisztelek – fertőzött meg a biotermeléssel. Ő beszélt rá, hogy az akkori időben telepített gyümölcsösömet állítsam át biora. A fiatal meggyesem 5,5 ha, almásom 26 ha volt, melyek átállási tervének pályázatában Bodnár György régióvezetőm segített és vele való beszélgetések.. read more →
Hogyan „készül” az Év Bioterméke?
2004-ben a XVII. Biokultúra Napon egy bioalmalé nyerte el az „Év bioterméke” címet és közönségdíjjal is jutalmazták. Az almát termeli és a bioalmalevet forgalmazza Hámori András, akivel nyíregyházi almaültetvényében beszélgettem. read more →
Almatermesztés BioSuisse-s ellenőrzéssel
A BIOFARM DEBRECEN Szövetkezet tagjai 12,5 ha-os ültetvényüket 1996-ban telepítették átállt bioterületre. Az állomány 40%-a Florina, 20%-a Prima (mindkettő varasodás ellenálló), míg a maradék 40% Mutsu, Idared és Jonagold fajtákból áll. Tenyészterület 4,8 x 1,6 m, csepegtető öntözésre berendezve. Az ültetvény közvetlen szomszédságában több száz zártkert helyezkedik el vegyes gyümölcsfafajokkal, heterogén növényvédelemmel. read more →
Hagyomány és technika a biogyümölcsösben
1934-ben telepedtek le nagyszüleim Mihályiban. Nagyapám a gazdasági válság idején a kivándorlók közt egy szénbányában gyűjtött vagyonán vásárolta meg a felosztott uradalmi birtok egy teleknyi részét. Ezen a 2000 négyszögöl telken építkeztek és ültették az első gyümölcsöst. read more →
