Tisztelt Olvasó! Célszerűnek látom bevezetőként bemutatni Magyarország, ezen belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bioalma termesztését, továbbá a Szatmári-Ízek Kft.-ről, ami elismert TÉSZ is, írnék néhány bemutatkozó sort.

Olvass tovább

Interjú ifj. Hubai Imrével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökével

A Hubai család hosszú évek óta sikeresen folytatja a biogazdálkodást. Elkötelezettségüket jól mutatja, hogy karcagi szállodájukban (Nimród Hotel) a gazdaságban megtermelt bio alapanyagokból készült ételeket szolgálják fel.

Olvass tovább

Az év vége felé már ismertté vált, hogy 2015 a Talajok (és egyúttal a Fény) Nemzetközi Éve is. Ennek köszönhetően az intenzív tájékoztatások és események hatására még inkább „világossá vált” mindannyiunk számára a talajok, illetve pontosítva a termőföldek jelentősége. Olvass tovább

1. KAPZSISÁG. Amikor az új termelési (eszme) rendszernek az ethosza megfogant, abban a pillanatban már a világ ökológiai lelkiismeretét jelentő személyek hallatták hangjukat. Kezdetben csak nagyon halkan, mint az az elfojtott madárdal egy szörnyű (Carlson-i) tavaszon. De amikor már az anyatejben is megjelentek a DDT-maradványok pár évvel a szer betiltása után – a tények már a legmakacsabb vegyészek szerint sem minősültek hisztériakeltésnek. Olvass tovább

A biotermesztés ellenőrzése során egyre inkább szembesülnöm kellett azzal, hogy a követelményeknek – amit a hatszögű ábrával próbáltam érzékeltetni – a jelenlegi működési formában dolgozó termelő üzemek csak igen nagy nehézséggel és áttételezéssel tudnak eleget tenni. Olvass tovább

„A föld szeretete a haza szeretete.”
(DE ATK főbejáratának oszlopfelirata)
„A mindenkori táplálékod legyen a gyógyszered.” (Hippokratész) Olvass tovább

Komáromi János nagydorogi biogazdálkodó kárpótlással szerezte vissza édesapja és nagyszülei birtokát. Jelenleg 60 hektáron gazdálkodik. Két éve van tanúsított bioterménye. Elkötelezett híve a biotermelésnek. Ősei földjén az 1970-es években macskagyökeret és kakukkfüvet termelt fizetéskiegészítésként. Olvass tovább

Az öko- vagy biogazdálkodás

Ha generációs időben mérve tekintjük át az emberiség és a mezőgazdasági termelési módok történelmét, a kép igen meglepő. (Generációs időnek azt az átlagos életkort nevezzük, amikor az anyák első gyermeke megszületik. Ez a történelem folyamán helyenként és időszakonként változott és változik, az átlagos generációs idő 20-25 év.) Olvass tovább

A borsó bevált a vetésforgóban

Mezőberényben él Püski Lajos agrármérnök, aki 1993-ban került kapcsolatba a bioval. A természetes gazdálkodási módot keresve lett elkötelezett híve a bionak. „A maga idejében elég jövedelmező növénynek számított a héj nélküli tökmag előállítása. Később rájöttem, hogy ha bioban termelném, akkor még inkább az lenne, így az olajtök termesztése során kalandoztam át a bio területére” – mondja Püski Lajos. Olvass tovább